Hétfő délután Kövér László Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben avatott szobrot. A Manasz kirgiz őseposz énekmondójára, Szajakbaj Karalajevre emlékeztek meg ily módon.
A házelnök így fogalmazott: a legerősebb szellemi önvédelmi fegyver az emlékezet, és a Manasz kirgiz őseposz útja bizonyítja, hogy megőrizhetjük az emlékezetet, ha megtartjuk a közösséget, és megőrizhetjük a közösséget, ha nem engedjük el az emlékezetet.
Az a nép nagyhatalomnak nevezhető, vagyis az emlékezet nagyhatalmának, amelyik ezer esztendőn keresztül, hosszú ideig írásbeliség híján szájhagyomány útján énekmondó hősei által, nemzedékről nemzedékre képes megőrizni ősi eposzát. Kövér hangsúlyozta: ez a nagyhatalom mindenkit, aki találkozik vele, arra késztet, hogy tisztelettel „magába fogadja az emlékezet szenvedélyét.”
Kövér szerint a világ nyugati felén már neve is van az emlékezetgyilkolásnak: cancel culture, azaz „eltörlés kultúrának” nevezik. A házelnök szerint ez a szellemi merénylet szét akarja bontani a közösségeket magányos és ezért könnyebben uralható egyedekre.
„A régi történeteket előbb meghamisítja, aztán elhallgatja, majd a tudatipar kifinomult, ugyanakkor brutálisan hatékony eszközeivel újakat ír az agyunkba” – tette hozzá.
A magyarok és kirgizek számára őseik kultuszának mély, közös gyökerei vannak, hiszen a magyarok a kereszténység felvétele előtt, illetve a kirgizek az iszlámra térésüket megelőzően ugyanazon közös közép-ázsiai ősvallást, a tengrizmust gyakorolták, amelynek az ősök tisztelete rendkívül erős mozzanata volt – fejtette ki Kövér László.
Szajakbaj Karalajev szobra „hirdesse mindenkinek Magyarországon, hogy a távoli Keleten él egy rokonunk, a kirgiz nemzet, amely megmaradt, mert megőrizte az emlékezetét, megőrizte nemzeti eposzát, a Manaszt, amely a következő ezer évben is megőrzi a kirgiz nemzetet” – fogalmazott a házelnök.
