A rezsivédelem és a honvédelmi kiadások súlyos terheit emlegeti a Pénzügyminisztérium amiatt, hogy a kormány kénytelen volt jelentősen növelni az idei hiánycélt, miközben éppen a két védelmi alapon spórolhat a büdzsé jelentős mértékben – írja cikkében a 24.hu.
Ennek fő oka, hogy a vállalatok és az önkormányzatok rezsitámogatását igen szűken mérték. A hiány elszállásának fő okát ugyanakkor a bevételi oldalon érdemes keresni: az elvárthoz képest döbbenetesen kevés áfabevétel folyik be a költségvetésbe.
Immár a negyedik verzióját adta ki a Pénzügyminisztérium (PM) a tavaly júliusban – a korábbi évtizedek gyakorlatához képest értelmezhetetlenül korán – elfogadott 2023-as költségvetésnek. A múlt keddi bejelentés szerint a korábbi tervezett 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt 5,2 százalékra módosították. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy az eddigi tervben számolt 3400 milliárd forintos deficitet körülbelül 1100 milliárd forinttal lépheti túl a hiány.
A költségvetés módosítóinál egyértelmű a trend: az eredeti, 2022 nyarán elfogadott büdzsében a kormány még csak 2352 milliárdnyi deficittel számolt, ami azóta csaknem megduplázódott. Vagyis sorozatban egyre nagyobb GDP-arányos hiánnyal és egyre kisebb GDP-növekedéssel kalkulálnak.
A PM pontosan nem részletezte, hogy milyen összetevők alapján számolta az új hiánycélt, de közleményében megjegyezte a következőket:
