Mi lesz az egykori KTE-pályával? Lassan tizennyolc éve nem sikerült előrelépni a hasznosításában, és a jelek szerint a városközpontban lévő ingatlan még jó darabig marad úgy, ahogy most kinéz. A legutóbbi testületi ülésen az ellenzéki Király József indítványozta visszavásárolását, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester viszont azt mondta, a tulajdonos nem jelezte eladási szándékát, és egyébként is, az MSZP-SZDSZ-es közgyűlés szavazta meg 2005-ben az értékesítését, nekik köszönhető a város „csúf foltja”.
Király József (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) az október 19-ei testületi ülésre beterjesztett indítványában leírta, többször kezdeményezte már, hogy a város vásárolja vissza a volt KTE pályát, mivel mindenkori tulajdonosai több mint tizenöt éve parlagon hagyják, „holott ez egy központi fekvésű terület, ahol városunk több funkciót is ellátó rekreációs létesítményt hozhatna létre nagy számú parkoló létesítésével”. Utóbbira Király József szerint a vasútállomás körüli és belvárosi parkolási gondok miatt is szükség lenne. Leírta azt is, azt vallja, hogy „a Mercedes idetelepülése óta olyan szükségletek jelentek meg a városban, amelyekre mindenféleképpen választ kell adnunk várospolitikusként”, gondol itt például a rendezvények főtérről történő idetelepülése, a városközpontban tanulóknak és lakóknak a sportolási lehetőség biztosítása. Végül felvetette, hogy a KIK-FOR Kft. a Városi Alapon keresztül vásárolja meg az ingatlant.
Az ülésen szóban még kihangsúlyozta, hogy a zöldfelületekre szüksége van a városnak, ezért egy rekreációs központnak tudná elképzelni a volt focipályát, „mert nem mindenki tud kimenni a szabadidőközpontba”.
„Most lehet olyan tőkeerős Kecskemét, hogy valamilyen módon visszavásárolja és a saját maga hasznosítására bízza, erre is van cégünk. Bízzunk abban, amit polgármester asszony mondott, hogy micsoda potenciális erő van a városban, hogy mi is meg tudjuk oldani, hogy beépítsük annak megfelelően, ahogy a kecskemétiek szeretnék. Ezért gondolom, hogy vegyük vissza ezt a területet” – jelentette ki a Szövetség politikusa.
„A megkeresés megtörtént, eladási szándék nincs. Akkor most mit kezdjünk ezzel, képviselő úr, milyen ötlete van?” – reagált Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, jelezve, hogy a tulajdonos ezek szerint nem kíván megválni a telektől.
Király József azt mondta, módosítani kell a TRT-t, „erre volt már példa”, a polgármester pedig úgy válaszolt, akkor tegye meg a szükséges javaslatokat ezügyben.
„Rettentő elhanyagolt a terület, a városnak egy csúf foltja, nevezzük nevén. Ha találtunk más ingatlannál jogi megoldást arra, hogyan lehet szabályozni, rendet teremteni az ilyen típusú ingatlanoknál, akkor ezt meg kell tennie a városnak. Tehát az nem megoldás, hogy nem teszünk semmit, igenis vannak jogi-technikai megoldások” – szólalt fel Vancsura István az ellenzék soraiból, hangsúlyozva: ha húsz év alatt nem kezdtek a területtel semmit, akkor a következő tíz-húsz évben sem történik előrelépés, „márpedig ez a belvárosban így nem maradhat”.
„Én csak nézek a régi képviselőtársaimra. Sokan itt ültek húsz évvel ezelőtt, 2005-ben is, hogy ha csúf foltról beszélünk, az kinek köszönhető. Mert ez annak az MSZP-SZDSZ frakció vezetésnek, amely 2005-ben ezt eladta. De nem a Fidesz és nem ez a városvezetés döntött erről az eladásról, az a helyzet. Ezek a tények” – jelentette ki a polgármester (az eladásra később visszatérünk – a szerző).
Sztachó-Pekáry István alpolgármester (Fidesz-KDNP) is felszólalt: „Én csak egy módszert említenék: amit nem adnak szépszerével, azt el kell venni. Ezt a módszert alkalmazták 1990-ig. Tudjuk, hogy kik.”
Király József erre így vágott vissza: „Nem is olyan régen a kormány elővette, amikor újra privatizációt, egyházi privatizációt jelentett be, az is arról szólt, hogy einstandolni mindent, amit csak lehet.”
Végül a vita itt annyiban maradt. A szavazás viszont érdekesen alakult: először 6 igen, 3 nem és 10 tartózkodás mellett utasította el a közgyűlés Király József indítványát, a polgármester mellett Leviczky Cirill és meglepő módon Vancsura István nevénél pirosodott be a mező.
A Szövetség többi tagja igennel voksolt, a kormánypárti képviselők pedig tartózkodtak (az ellenzéki Tóth Szilárd és az immár független Dobos József nem volt jelen). Vancsura István viszont jelentkezett és szólt, hogy „más napirendre” gondolva szavazott, ezért újráztak. Ekkor már ő is támogatta frakciótársa indítványát, a városvezető frakcióból viszont öten – Jánosi István, Kósa József, Nemcsik Mátyás, Papp Zoltán és Szamler László – meggondolták magukat, és nem tartózkodtak, hanem nemet nyomtak. Így 7 igen, 7 nem és 5 tartózkodás mellett a testület ismét nem fogadta el az indítványt.
GIF-en mutatjuk, hogyan változott meg az eredmény a második szavazásra:
A közgyűlési vitában említett eladásról: 2005-ben, Szécsi Gábor polgármestersége idején történt. Tőle 2004 márciusában megvonta a bizalmat a Fidesz-KDNP frakció – elterjedt, hogy a Malom-bevásárlóközpont megépítésének támogatása miatt, de ez valószínűleg csak kapóra jött indok volt. Ő viszont jelezte, hogy ennek ellenére viszi tovább a várost, ehhez természetesen kellett, hogy legyenek támogatói a közgyűlésben. És lettek is, például Jánosi István akkori alpolgármester, aki Szécsivel tartott, mindketten ki is léptek a Fideszből. Majd annak az ötfős frakciónak a tagjai lettek, amely a bizalommegvonás után alakult meg. Az MSZP és az SZDSZ is támogatta Szécsit, így a KTE-pálya eladásakor balliberális városvezetés volt Kecskeméten. Mint ismeretes, Jánosi István azóta újra a Fidesz színeiben politizál.
Az akkori vevő, a Magnum Hungária 520 millió forintot fizetett a városnak az ingatlanért. Annak idején nagy port kavart, hogy az itt lévő Nyári Kaszinót lebontották, miután kikerült az ideiglenes helyi védettség alól.
A beruházó egy 50 ezer négyzetméteres, kétszintes bevásárlóközpontot álmodott ide, ahol hatvan üzlet és egy kaszinó kapott volna helyet, az épület alatt hatalmas mélygarázs, tetején zöld terasz, a víztoronynál mászófal várta volna a vásárlókat. Ez ellen volt tiltakozás, a helyi építészek kritizálták a „doboz-pláza” terveit, Zombor Gábor akkori polgármester pedig kijelentette: amíg ő Kecskemét polgármestere, ebben a formában nem épül fel.
Életbe lépett a plázastop is, ami ugyancsak akadályozta a tulajdonost a hasznosításban.
Az intermodális pályaudvar tervezésekor, 2011 táján aztán felmerült, hogy a komplexumban együtt lesz a vasútállomás, a helyi- és távolsági buszmegálló, parkolóházak és összeépítik a bevásárlóközponttal. Megállapodás született, hogy a tulajdonos lemond a város javára a pálya mögött egy sávról, itt egy új út épül a Kuruc körúttal párhuzamosan a vasúti sínek mellett, amely átmegy az aluljáró fölött, és tovább a NAV épülete mögött. Cserébe a tulajdonos az addigi ötven helyett száz százalékos beépítési lehetőséget kapott volna az ingatlanon, és a beépíthető magasság is 11,5 méterről 16 méterre nőtt (legfeljebb ilyen magas lehetne az épület). Aztán ebből a tervből se lett semmi.
Később Király József már javasolta Zombor Gábor volt polgármesternek és városvezetésnek, dolgozzák ki annak a lehetőségét, hogyan kerülhetne vissza a város tulajdonába a volt focipálya, hogy ott egy sportcentrumot hozzanak létre a lakosság és az iskolák részére.
Telt-múlt az idő, 2015-ben a Magnum Hungaria Centrum Kft.-t megvásárolta a Realand Capital Zrt. és a Magnum nevét Green Mall Projekt Kft.-re változtatta, ez most a jelenlegi tulajdonosa az ingatlannak. A Realand vezérigazgatója 2021-ben azt nyilatkozta a Kecsup-nak, hogy a lehetséges fejlesztések okán a terület terhelhetőségét ellenőrizték.
Lassan eljutunk a mába. A 2,8 hektáros telek intézményi vegyes terület besorolású. Utoljára nagyobb tömeg 2014-ben volt itt, a Nemzeti Vágta előfutamaként megrendezett Hírös Vágtán, időnként pedig vándorcirkuszok vernek itt sátrat. De főleg a futók, kocogók használják ki, hogy a város közepén van egy sportolásra alkalmas, még ha nem is túl impozáns zöldfelület.
Nagy derbik voltak itt régebben
A fiatalabbak már nem is emlékezhetnek rá, hogy itt régen milyen nagy meccsek voltak. 1989/1990-ben például, amikor a KTE-nek sikerült megnyernie az NB III-at és feljutott a másodosztályba (Sz. Tóth Antal csapatában játszott például Fütyü, Pataki, Endre, Berki, Torbavecz, Horváth, Kátai), a Magyar Kupában még a nagy múltú Budapesti Honvédnak is vért kellett izzadnia, hogy továbbjussanak ellenük. A jó szereplés hatására sok szurkoló járt ki meccsekre, rendszeresen ezer fölé kúszott a nézőszám a harmadosztályban is. Az említett kupameccs archív összefoglalója:
Később is rengetegen kijártak a Kuruc körútra, főleg mikor 1994 elejétől egy évig a KTE-t erősítette a később a BL-ben vitézkedő Fradiban is csillogó Zoran Kuntics. Érkezésének köszönhetően szárnyalni kezdett az akkor ugyancsak harmadosztályban szereplő csapat, végül megnyerték a bajnokságot és feljutottak. Kuntics összesen 15 gólig jutott lila-fehérben, emellett számtalan gólpasszal is segítette a társakat.
