Tizenöt hónap után tartottak csütörtökön újra közmeghallgatást Kecskeméten. 2021 óta szigorúbbak a kérdezés szabályai, spontán módon nem is lehet felszólalni, csak ha tíz nappal korábban bejelenti szándékát az érdeklődő városlakó. A képviselők sem nagyon tisztelték meg jelenlétükkel a fórumot, a végére a határozatképességet sem sikerült megtartani. „Ennyire semmibe nézik az embert” – jegyezte meg keserűen az utolsó felszólaló, aki már nem is kapott szóbeli választ kérdésére.
Aki aktívabban követi a kecskeméti közéletet, és korábban rendszeresen eljárt a közmeghallgatásokra, emlékezhet: régebben, még a Covid előtt akár két-három órán keresztül is eltartott, bárki spontán felszólalhatott, és a polgármester, alpolgármester, valamint a hivatal munkatársai igyekeztek rögtön, helyben választ is adni, a részletesebb tájékoztatást írásban ígérve. Igaz, egy ilyen „lebonyolítású” fórumnál mindig fennáll a veszélye, hogy valaki megkaparintva a mikrofont, mondandójában el-elkalandozva, esetleg a szerepléstől „megrészegülve” a hallgatóságra zúdítja minden búját-baját, és emiatt egyeseknél elszakad a cérna, közbekiabálnak vagy otthagyják az egészet. Még az is előfordult, hogy a résztvevők beszólogattak egymásnak vagy a pulpituson ülőknek.
Lehet természetesen azt is mondani, hogy ez a módszer nem elég hatékony, parttalan a vita, túlzottan szétfolyik a kommunikáció, de megadta azt az érzést/illúziót az állampolgárnak, hogy bátran előadhatja közérdekű meglátásait, erre kíváncsi, de legalábbis meghallgatja a városvezetés, és foglalkozik is a felvázolt problémákkal. Sokan talán itt találkoztak először és ismerkedtek össze képviselőjükkel, cseréltek telefonszámot a hivatal munkatársaival. Az egésznek megvolt a maga sajátos hangulata, talán azt is mondhatjuk, bája – már ha valaki elég toleráns embertársai iránt.
Ez a helyzet – legalábbis a csütörtöki benyomásaink szerint – igencsak kezd megváltozni. Csak azért voltak körülbelül negyvenen a Városháza dísztermében a fél 5-kor kezdődő közmeghallgatáson, mert a hivatal, a városrendészet és a sajtó munkatársai is jelen voltak, na és ekkor még tizenegy képviselő is (kilenc a városvezető Fidesz-KDNP frakcióból, kettő az ellenzéki Szövetségből – az ülést vezető Engert Jakabné alpolgármester egyben képviselő is). A testület határozatképességéhez az önkormányzati törvény szerint a képviselők több mint a felének jelen kell lennie (és a jegyzőnek a létszámot folyamatosan figyelemmel kell kísérnie) – mivel Kecskeméten húsz képviselő van, ez a minimum a közmeghallgatás elején tehát még teljesült is.
Engert Jakabné aztán elmondta, öt fő jelentkezett, közülük négynek tudták elfogadni a kérdését a jelenlegi szabályok szerint. 2021-ben ugyanis megváltoztatták az szmsz-t, akkor került bele, hogy kérdést és javaslatot a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal kell a jegyzőhöz benyújtani, írásban (postán, vagy emaliben). A beadványnak tartalmaznia kell a benyújtó nevét és lakcímét, valamint a kérdés vagy javaslat rövid összefoglalását. Az szmsz szerint a jegyző a benyújtott kérdést és javaslatot a jogszabályi megfelelőség szerint megvizsgálja. A közmeghallgatáson csak azt a kérdést és javaslatot lehet ismertetni, amely a vizsgálat alapján megfelel a közmeghallgatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
Tehát nem lehet már csak úgy kérdést bedobni, mint régen. Figyelni kell a sajtót, vagy az önkormányzat honlapját, mikor lesz közmeghallgatás, és időben megfogalmazni, postázni a mondandót. Az időpontot az önkormányzatnak 30 nappal korábban közzé kell tenni, ennek szeptember 15-én tettek eleget, a Kecsup szeptember 19-én, pontosan egy hónappal az esemény előtt közölte a dátumát, leírva részletesen a jelentkezés szabályait; az időpontot – nem túl nagy feneket kerekítve neki – lehozta még a hiros.hu, ellenben a baon.hu-n és a keol.hu-n nem találtuk nyomát. A 2021-es szabályokról viszont valószínűleg még sokan nem is tudnak. Egy úrnak a jelentkezését – aki ehét hétfőn küldte be kérdését – el is utasította az alpolgármester, tájékoztatva, hogy írásbeli választ fog kapni.
„Miért nem lehet most itt szóban elmondani?”
– kérdezte az úr.
„Mert nem felelt meg a határidőben történő kérelem benyújtásnak. Tisztelettel kérem, hogy fogadja ezt el. Köszönöm szépen a megértését” – válaszolta Engert Jakabné, és így az érdeklődő állampolgár dolgavégezetlen hazaindult, noha ő legalább vette a fáradtságot, készült a közmeghallgatásra és el is ballagott a városházára.
Hogy miért volt ilyen alacsony a részvétel? Ennek egyik oka talán az is lehet, hogy a kecskemétiek elszoktak az intézménytől, hiszen legutóbb 2022 júliusában tartottak közmeghallgatást. Ma már ugyanis elég évi legalább egyet megszervezni, a Covid előtt még minimum kettő volt a kötelező.
Ennek háttere: 2020 júliusában, a koronavírus járvány első és második hulláma között javasolta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, hogy változtassanak az szmsz-en, mert rugalmatlan, előre nem várt helyzetben oda vezet, hogy a közgyűlés nem tudja betartani a saját működésére meghozott szabályokat. A polgármester az önkormányzati törvényt hozta akkor fel példaként, mint ami rugalmasabb szabályozást tesz lehetővé, mert a törvény szerint elég évi legalább hat testületi ülést tartani (addig január, július és augusztus kivételével minden hónapban volt). 2020-ban ugyancsak a csökkentést javasolta a polgármester a közmeghallgatások terén, amelyből az szmsz évi kettőt írt elő, az önkormányzati törvény viszont csak legalább egyet. Végül Szemereyné Pataki Klaudia mindkét javaslatát megszavazta a testület kormánypárti többsége, az ellenzékből öten nemet nyomtak, ketten tartózkodtak.
Azaz a mostani szmsz szerint évente legalább egy közmeghallgatást kell tartani. Persze lehetne több is, mint egy, de úgy tűnik, csak a minimumhoz ragaszkodik a közgyűlés.
Az alacsony részvétel, a városlakók részéről felmerülő érdektelenség további oka lehet, hogy sokan egyszerűen nem tudtak a közmeghallgatásról, vagy már nem, vagy nem ilyen módon, személyesen kívánnak résztvenni a közéletben. És persze az időpont, a délután fél 5 sem ideális, sokan akkor mennek a gyerekért, vásárolni, ügyet intézni munka után. De nem borítékolható az sem, hogy mondjuk egy 18 órási kezdés több résztvevőt vonzana. Lehet, hogy kezd kiveszni ez a műfaj, és marad a kommentelgetés?
Valószínűleg az sem közismert, hogy online, Teams-en keresztül is be lehet jelentkezni a közmeghallgatásra. Ezt egy idei kormányrendelet tette lehetővé. Az önkormányzat honlapjára információink szerint két nappal az esemény került fel erről a lehetőségről tájékoztató, szóval valószínűleg sokakhoz nem jutott el az információ, és talán megtévesztő is volt a szöveg, mert akár arra is gondolni lehetett belőle, hogy csak képernyőn keresztül lehet követni a fórumot (megmutatni sajnos már nem tudjuk a közleményt, mert már le is vették). A Kerékpáros Klub helyi szervezetének egyik aktivistája viszont így is felfigyelt rá, mert ő szerette volna előadni észrevételeit, és csütörtök délelőtt ránézett a város oldalára. Sikerült is bejelentkeznie a neten keresztül, de mint megtudtuk, nem kapott semmilyen képet a díszteremből (ezért nem jelentkezett be ő sem kameraképpel), és mivel nem volt semmilyen reakció, nehezebb is volt elmondania a megszólalását, mintha csak diktafonba beszélt volna. Egyszóval rideg volt az egész szituáció.
A közmeghallgatáson vele együtt így végül négyen tudták elmondani kérdésüket. Közülük hárman szóban megkapták az előre elkészített választ az alpolgármestertől, csakhogy mire az utolsó felszólaló következett volna, a Fidesz-KDNP frakció egyik képviselője, dr. Papp Zoltán elhagyta a dísztermet, így a testület határozatképtelenné vált. Ezt jelezte dr. Temesvári Péter jegyző az alpolgármesternek. A városvezető frakció vezetője, dr. Fekete Gábor elment megkeresni képviselőtársát, de vélhetően nem találta, mert egyedül jött vissza.
„Ne menjen el, meghallgatjuk, de a válasz nem fog itt elhangzani, hanem írásban fogjuk megadni. Tisztelettel kérem, hogy mondja el a kérdését, amiért jött” – próbálta menteni a felszólaló, de talán minden jelenlévő számára kínos helyzetet az alpolgármester. Az úr nem is rejtette véka alá csalódottságát, látva a testület érdektelenségét.
„Cirkusznak érzem az egészet, már elnézést, ennyire semmibe nézik az embert”
– jegyezte meg, majd azért elmondta kérdését.
A tényeket rögzítve: a közmeghallgatáson a Fidesz-KDNP részéről eleinte kilencen vettek részt (Engert Jakabné, Fekete Gábor, Jánosi István, Kósa József, Lévai Jánosné, Nemcsik Mátyás, Papp Zoltán, Pászti András, Sipos László), míg az ellenzékből ketten (Király József, Vancsura István). Persze felvetődik a kérdés: a Szövetség miért nem képviseltette magát nagyobb számban? Erre informálisan azt a választ kaptuk tőlük, hogy a szokásjog szerint a várost vezető frakciónak kell biztosítani a megfelelő létszámot.
A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, felvetések közül néhány röviden:
– építsék ki az ivóvízhálózatot Kőrösi-hegyen, mert a jelenlegi fúrt kutak az aszályban kiszáradhatnak, és a víz minőségével is akadnak problémák
– a kerékpárosokat vonják be az útépítések-felújítások során a tervezésbe, konzultációba, vegyék figyelembe a javaslataikat, az önkormányzat ne a kivitelező, hanem a város lakóinak érdekeit nézze
– a Március 15. utcán, Irinyi utcán, Szimferopol téren tegyék járhatóvá a padkákat, rámpákat a mozgáskorlátozottak számára is
– építsék ki a Március 15. utca 28-46. szám mögötti parkolót
– a 4-es és 12-es autóbusz vonalán legyen esti járat is, hogy a reptérnél vagy a Hunyadivárosban lakók is haza tudjanak a késői órákban buszozni
