Tizenöt hónap után tartottak csütörtökön újra közmeghallgatást Kecskeméten. 2021 óta szigorúbbak a kérdezés szabályai, spontán módon nem is lehet felszólalni, csak ha tíz nappal korábban bejelenti szándékát az érdeklődő városlakó. A képviselők sem nagyon tisztelték meg jelenlétükkel a fórumot, a végére a határozatképességet sem sikerült megtartani. „Ennyire semmibe nézik az embert” – jegyezte meg keserűen az utolsó felszólaló, aki már nem is kapott szóbeli választ kérdésére.
Aki aktívabban követi a kecskeméti közéletet, és korábban rendszeresen eljárt a közmeghallgatásokra, emlékezhet: régebben, még a Covid előtt akár két-három órán keresztül is eltartott, bárki spontán felszólalhatott, és a polgármester, alpolgármester, valamint a hivatal munkatársai igyekeztek rögtön, helyben választ is adni, a részletesebb tájékoztatást írásban ígérve. Igaz, egy ilyen „lebonyolítású” fórumnál mindig fennáll a veszélye, hogy valaki megkaparintva a mikrofont, mondandójában el-elkalandozva, esetleg a szerepléstől „megrészegülve” a hallgatóságra zúdítja minden búját-baját, és emiatt egyeseknél elszakad a cérna, közbekiabálnak vagy otthagyják az egészet. Még az is előfordult, hogy a résztvevők beszólogattak egymásnak vagy a pulpituson ülőknek.
Lehet természetesen azt is mondani, hogy ez a módszer nem elég hatékony, parttalan a vita, túlzottan szétfolyik a kommunikáció, de megadta azt az érzést/illúziót az állampolgárnak, hogy bátran előadhatja közérdekű meglátásait, erre kíváncsi, de legalábbis meghallgatja a városvezetés, és foglalkozik is a felvázolt problémákkal. Sokan talán itt találkoztak először és ismerkedtek össze képviselőjükkel, cseréltek telefonszámot a hivatal munkatársaival. Az egésznek megvolt a maga sajátos hangulata, talán azt is mondhatjuk, bája – már ha valaki elég toleráns embertársai iránt.
Ez a helyzet – legalábbis a csütörtöki benyomásaink szerint – igencsak kezd megváltozni. Csak azért voltak körülbelül negyvenen a Városháza dísztermében a fél 5-kor kezdődő közmeghallgatáson, mert a hivatal, a városrendészet és a sajtó munkatársai is jelen voltak, na és ekkor még tizenegy képviselő is (kilenc a városvezető Fidesz-KDNP frakcióból, kettő az ellenzéki Szövetségből – az ülést vezető Engert Jakabné alpolgármester egyben képviselő is). A testület határozatképességéhez az önkormányzati törvény szerint a képviselők több mint a felének jelen kell lennie (és a jegyzőnek a létszámot folyamatosan figyelemmel kell kísérnie) – mivel Kecskeméten húsz képviselő van, ez a minimum a közmeghallgatás elején tehát még teljesült is.
Engert Jakabné aztán elmondta, öt fő jelentkezett, közülük négynek tudták elfogadni a kérdését a jelenlegi szabályok szerint. 2021-ben ugyanis megváltoztatták az szmsz-t, akkor került bele, hogy kérdést és javaslatot a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal kell a jegyzőhöz benyújtani, írásban (postán, vagy emaliben). A beadványnak tartalmaznia kell a benyújtó nevét és lakcímét, valamint a kérdés vagy javaslat rövid összefoglalását. Az szmsz szerint a jegyző a benyújtott kérdést és javaslatot a jogszabályi megfelelőség szerint megvizsgálja. A közmeghallgatáson csak azt a kérdést és javaslatot lehet ismertetni, amely a vizsgálat alapján megfelel a közmeghallgatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
Tehát nem lehet már csak úgy kérdést bedobni, mint régen. Figyelni kell a sajtót, vagy az önkormányzat honlapját, mikor lesz közmeghallgatás, és időben megfogalmazni, postázni a mondandót. Az időpontot az önkormányzatnak 30 nappal korábban közzé kell tenni, ennek szeptember 15-én tettek eleget, a Kecsup szeptember 19-én, pontosan egy hónappal az esemény előtt közölte a dátumát, leírva részletesen a jelentkezés szabályait; az időpontot – nem túl nagy feneket kerekítve neki – lehozta még a hiros.hu, ellenben a baon.hu-n és a keol.hu-n nem találtuk nyomát. A 2021-es szabályokról viszont valószínűleg még sokan nem is tudnak. Egy úrnak a jelentkezését – aki ehét hétfőn küldte be kérdését – el is utasította az alpolgármester, tájékoztatva, hogy írásbeli választ fog kapni.
„Miért nem lehet most itt szóban elmondani?”
– kérdezte az úr.
„Mert nem felelt meg a határidőben történő kérelem benyújtásnak. Tisztelettel kérem, hogy fogadja ezt el. Köszönöm szépen a megértését” – válaszolta Engert Jakabné, és így az érdeklődő állampolgár dolgavégezetlen hazaindult, noha ő legalább vette a fáradtságot, készült a közmeghallgatásra és el is ballagott a városházára.
Hogy miért volt ilyen alacsony a részvétel? Ennek egyik oka talán az is lehet, hogy a kecskemétiek elszoktak az intézménytől, hiszen legutóbb 2022 júliusában tartottak közmeghallgatást. Ma már ugyanis elég évi legalább egyet megszervezni, a Covid előtt még minimum kettő volt a kötelező.
Ennek háttere: 2020 júliusában, a koronavírus járvány első és második hulláma között javasolta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, hogy változtassanak az szmsz-en, mert rugalmatlan, előre nem várt helyzetben oda vezet, hogy a közgyűlés nem tudja betartani a saját működésére meghozott szabályokat. A polgármester az önkormányzati törvényt hozta akkor fel példaként, mint ami rugalmasabb szabályozást tesz lehetővé, mert a törvény szerint elég évi legalább hat testületi ülést tartani (addig január, július és augusztus kivételével minden hónapban volt). 2020-ban ugyancsak a csökkentést javasolta a polgármester a közmeghallgatások terén, amelyből az szmsz évi kettőt írt elő, az önkormányzati törvény viszont csak legalább egyet. Végül Szemereyné Pataki Klaudia mindkét javaslatát megszavazta a testület kormánypárti többsége, az ellenzékből öten nemet nyomtak, ketten tartózkodtak. Azaz a mostani szmsz szerint évente legalább egy közmeghallgatást kell tartani. Persze lehetne több is, mint egy, de úgy tűnik, csak a minimumhoz ragaszkodik a közgyűlés.
