Becslés szerint 2025-ben közel félmilliárd forint pluszköltséget jelent a beszerzendő hét új – öt dízel és két hidrogénhajtású – helyi autóbusz Kecskemétnek. Az összes, azaz mind a 25 hibridhajtású Mercedes kiváltása pedig 2028-tól évente 1,9 milliárd forint többletkiadással járhat, de a város keres pályázati forrásokat a buszok beszerzésére, és vannak tervek a hidrogén helyi előállítására is.
Mint arról nyáron többször írtunk, 2025-től lecserélik Kecskeméten a 2013-ban érkezett 25 darab Mercedes-Benz Citaro hibridhajtású csuklós buszt (amelyek elektromos üzemmódban gyakorlatilag alig közlekednek). A júniusi testületi ülésen a Fidesz-KDNP frakció megszavazta – az ellenzék tartózkodása mellett -, hogy dízel és hidrogénhajtású buszokat szerez be a város. Hogy miért nem az elektromos buszokra esett a választás (noha egyet teszteltek is a városban), arról is részletesen beszámoltunk.
Néhány szempont:
- Az elektromos buszok telephelyi tárolásának helyigénye 30 százalékkal több, mint a hagyományos dízel buszoké.
- Jelentős hátrány, hogy az elektromos buszokat naponta 4-6 órát szükséges tölteni.
- Beszerzési áruk több mint kétszerese egy dízeléhez képest.
Megszavazták, hogy a hibridhajtású Mercedesek helyett állítsanak forgalomba 17 dízel csuklós buszt (2025 elejétől ötöt, 2026 elejétől hatot, 2027 elejétől szintén hatot). Emellett beszereznek 2025 elejére 2 darab hidrogénhajtású szóló buszt is, ezekkel igyekeznek tapasztalatot szerezni az üzemeltetés, műszaki kiszolgálás terén, és kiépülhet egy energetikai lánc (hidrogén mint üzemanyag előállítása, szállítása, tárolása, kiszolgálása, a nagynyomású tartályok üzemeltetése, karbantartása). Ezen kérdések tisztázása után 2028 elejétől újabb 8 hidrogénhajtású szóló busz érkezhet.
Az októberi testületi ülésen ismét szóba került a téma, egy napirendi pont a helyi személyszállítási közszolgáltatási szerződés módosításáról szólt. Az előterjesztésben pedig szerepelt, hogy ajánlatok alapján milyen kiadással jár majd az elkövetkező években az említett új buszok beszerzése és üzemeltetése.
- 2025-ben (5 dízel csuklós, 2 hidrogénhajtású szóló busz): 489 millió forint
- 2026 (6 dízel csuklós): további 349 millió forint, összesen: 838 millió forint
- 2027 (újabb 6 dízel csuklós): további 350 millió forint, összesen: 1 milliárd 188 millió forint
- 2028 (újabb 8 hidrogénhajtású szóló): további 727 millió forint, összesen 1 milliárd 915 millió forint
Magyarán 2028-tól a mostanihoz képest közel 2 milliárddal többet kellene szánnia Kecskemétnek a helyi buszközlekedés működtetésére. Ez óriási összeg.
Az előterjesztésben ugyanakkor megjegyzik, és a testületi ülésen Homoki Tamás alpolgármester is felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a számításokat pályázati források igénybevétele nélkül, a jelenlegi gazdasági előrejelzések alapján végezték, a járművek árait hazai és külföldi összehasonlító adatok alapján kalkulálták. A fenti pluszköltségeknek a járművek beszerzési ára 30-32 százalékát teszi majd ki, „így különösen fontos feladat lesz az előttünk álló időszakban”, hogy a megrendelő, az önkormányzati cég, a Kecskeméti Közlekedési Központ Kft. (KeKo) vagy a szolgáltató, az Inter Tan-Ker Zrt. „közösen vagy külön-külön, de mindenképpen eredményes pályázatot” tudjon benyújtani.
„Jelen pillanatban azt, hogy milyen típusú, milyen márkájú buszokról lenne szó, valóban még nem tudjuk. Az a beárazás, ami ebben az előterjesztésben szerepel, az az általunk jelenleg ismert, körülbelüli hidrogénbusz beszerzési adatokból jön. Természetesen figyelünk minden olyan pályázati lehetőséget, amely akár az önkormányzatnak, akár a szolgáltató partnerünknek, az ITK-nak lehetőséget teremt arra, hogy pályázati forrásból próbáljuk meg a buszokat beszerezni.
Egy hidrogénbusznak jelenleg a piaci beszerzési ára a márkától függetlenül körülbelül 650-700 ezer euróba kerül. Látni kell, hogy a zéró emissziós, modern technológiával rendelkező közlekedés nem egy olcsó dolog, ugyanis ez az ár egy ugyanilyen futásteljesítményre képes modern dízelbusz árának a háromszorosa. De elköteleztük magunkat a modernizálás, a zéró emisszió irányába, és ennek jelen pillanatban ennyi az ára. Mi ebben az előterjesztésben azokat a számokat szerepeltetjük, amelyek véleményünk szerint magasabbak nem lehetnek. Tehát egy maximális összeget próbáltunk belerakni (…)
Mi azt reméljük, hogy ennél magasabb számok biztosan nem fognak előfordulni, és a rátermettségünktől, a szerencsénktől, a pályázati lehetőségektől függően igyekszünk ezeket a költségeket minimalizálni, hogy minél kisebb összeggel terhelje ez meg a KEKO, illetve az ITK költségvetését” – fogalmazott az alpolgármester.
Hozzátette, hogy majd a konkrét és elfogadott beszerzési értékek kerülnek bele a közszolgáltatási szerződés mellékletébe.
Az, hogy a város vagy az Inter Tan-Ker szerzi be a buszokat, olyan szempontból lényegtelen, hogy megvásárlásuk költsége végső soron a várost fogja terhelni. Viszont ennek az elkövetkező hónapokban el kell dőlnie, mert ugye az új buszok közül hetet 2025 januárjában üzembe állítanak és információink szerint a rendelés realizálására körülbelül egy évet lehet számolni.
Maga termelné a város a hidrogént
A hidrogén üzemanyagcellás rendszer is elektromos motorhajtást jelent, de itt az elektromos energia nem akkumulátortöltés eredményeként jelenik meg, hanem hidrogéncellákban tárolt ellentétes töltésű részecskék ütköztetése során keletkezik. A technológiáról a kecskeméti önkormányzat/KeKo egy paksi tesztelés tapasztalataiba kapott betekintést, idén márciusban pedig a németországi Wuppertal városában jártak, ahol 20 hidrogénhajtású buszt állítottak üzembe kísérleti jelleggel, mindez 2020-ban 11 millió euróba került.
A hidrogénhajtású buszokhoz jelentős átalakításra-fejlesztésre lenne szükség a telephelyen. A racionális üzembehelyezéshez pedig szükséges egy komplett energetikai lánc, amely magában foglalja a hidrogén előállítását is, lehetőleg megújuló energiaforrás alkalmazásával.
Homoki Tamás elmondta: a 2025-től beállított két hidrogénhajtású busz üzemeltetése úgynevezett „szürke hidrogénnel” van kalkulálva, ami azt jelenti, hogy a szolgáltató megveszi a piacon a földgázból készült hidrogént. De úgy értesültünk, a város szeretné megteremteni a feltételeit annak, hogy itt helyben saját maguk elő tudják állítani a hidrogént egy „mini erőművel” az ivásra már nem alkalmas szürkevízből – így pedig a piaci ár körülbelül ötödéért lehetne hidrogénhez jutni. Nyilván ennek a rendszernek a kiépítése sem lenne olcsó, de azt remélik, hogy ez a kiadás hosszabb távon megtérülne.
