Kecskeméten a romkert mellett felállított sátorban, országszerte pedig több mint száz helyszínen, valamint online folyik Magyarország első alternatív népszavazása hét oktatási kérdésben. Idáig zökkenőmentesen zajlik a voksolás Kecskeméten. Az első tapasztalatokról kérdeztük az aHang és az Egységes Diákfront által kezdeményezett 7IGEN-es alternatív népszavazás helyi aktivistáit.
„Inkább pozitív események voltak. Nagyon kevés olyan ember van, aki a tájékoztató anyagot sem fogadja el. Aki pedig jön szavazni, úgy érkezik, hogy már otthon felkészült” – mesélte a KecsUP-nak a kecskeméti önkéntes, aki jelenleg is felnőttoktatásban tanul.
„Hasonlóan látom én is” – vette át a szót önkéntes társa, aki szerint ez a népszavazás azt is megmutatja, hogy „az emberek kiönthetik a lelküket. Van, aki ettől függetlenül nem szavaz, de azt látni rajtuk, hogy kicsit jobban érzik utána magukat, miután elmondhatták a véleményüket.”
Az oktatás hazai állapotáról kétféle verzióban beszélnek, akik az elmúlt három napban megálltak a sátornál – mesélik tapasztalataikat az aktivisták. Az egyik, hogy most sem rosszabb, mint régen volt. Egyikük, aki ezen a véleményen volt, nem mellesleg egy pedagógusról volt szó, azt mondta, hogy a népszavazás kérdései miatt nem szavaz, de szívesen beszélget az oktatásról.
A hét kérdés, ami azért alternatív, mert a diákok ugyan valódi népszavazást akartak tartani, de a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesítette, a következők: 1) a magyar iskolarendszer minden gyermek számára biztosítsa a modern, esélyteremtő oktatást, 2) hozzanak létre önálló oktatási minisztériumot, 3) 50 százalékkal növeljék a pedagógusok bérét a pedagógushiány növekedésének megfékezése érdekében, 4) állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát, 5) az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába, 6) töröljék el a státusztörvényt, 7) mondjon le Pintér Sándor belügyminiszter a köznevelésért felelős miniszteri tisztségéről.
A másik verzió, „azt hiszem, ezt nem kell hosszan bemutatni, akik azt mondják, hogy rossz minden” – mondja az aHang önkéntese, aki szerint, ezen állásponton lévők leginkább azért aggódnak, mert az oktatási rendszerből kikerült fiatalok nem, vagy csak nagy nehézségek árán állják meg a helyüket a munka világában.
Mialatt beszélgetünk, középkorú férfi lép a sátorhoz, kezében igazolvány, szavazni szeretne. Iratai ellenőrzése után 1 perc alatt le is adta a voksait, s tovább sétált; olyan gyorsan zajlott, hogy kérdezni sem volt időnk. Az önkéntesek mielőtt folytatták volna tapasztalataik megosztását, új szavazópolgár érkezett. A hölgyet már meg tudtuk szólítani. Pedagógusként dolgozott évtizedeken keresztül, szakmai tárgyakat oktatott. Azt kérte, (ahogy az önkéntesek is), hogy a nevüket ne írjuk le.
„Nem vagyunk egyformák, és a mai gyerekek még különösebben nagyon változatosak”
„Nagyon egyetértek a hét kérdéssel” – mondta a nyugdíjas pedagógus, aki azért vesz részt az alternatív népszavazáson, mert azt szeretné, ha a jövő nemzedék megfelelő oktatásban részesülne, és a pedagógusokat is megbecsülnék, válaszolta kérdésünkre. Véleménye szerint azért fontos az oktatásról széles körben beszélni, mert a társadalmi helyzetünkről és az országunk helyzetéről van szó. „Már 20 évvel ezelőtt is beszéltük, hogy az oktatás valahogy nem jó felé megy” – foglalta össze az elmúlt hosszú éveket.
– És milyen a jó oktatás? – kérdeztük.
– A jó oktatás az, hogy minden gyerek képességének megfelelő oktatásban vegyen részt, és lehessen differenciálni, amire ma se pénz, se lehetőség nincs. Nem vagyunk egyformák, és a mai gyerekek meg még különösebben nagyon változatosak. És nagyon-nagyon nagy az elmaradottság köztük. Tehát azok a gyerekek, akiknek a szülei nem képesek és nincs lehetőségük segíteni, azok nagyon lemaradnak. De nemcsak a közoktatásunk van bajban, hanem a felsőoktatásunk is. Elég, ha a pedagógusképzésre gondolunk – felelte némi keserűséggel a pedagógus miután leadta szavazatait.
Az alternatív népszavazás szervezői összesen 200 ezer fős részvételt tűztek ki célul, ami megegyezik azzal, amennyi aláírás szükséges a valós referendum kiírásához. Péntek reggelig a szavazók száma átlépte az 51 ezer főt. Csak szerdán 11 ezren szavaztak, a legtöbben a fővárosban, míg vidéken Miskolcon, Szegeden, Veszprémben és Pécsen a legaktívabbak a szavazók.
Kecskeméten személyesen szavazni október 30-ig, minden nap 9 és 17 óra között lehet a Kossuth szobor szomszédságában felállított szavazósátorban. A részvételhez érvényes fényképes igazolványra és lakcímkártyára van szükség. Szavazni online a 7igen.hu oldalon keresztül van lehetőség. A 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazáson minden 16 év feletti magyar állampolgár voksolhat.
Kapcsolódó korábbi írásunk:
Kecskeméten is elkezdődött a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazás