A most zajló bajnokság végén kompletten kicserélik a játékteret a Széktói Stadionban, az új pálya már fűtéssel, vízelvezetéssel, öntözőrendszerrel lesz ellátva. Ez nagyságrendileg 700 millió forintba fog kerülni, a költségek 70 százalékát a helyi cégek TAO-felajánlásai révén tudja fedezni a klub mint kedvezményezett, a maradék 30 százalékot az önkormányzat állja – ezt jelentette be szerda délután dr. Filus Andor, a Kecskeméti TE ügyvezetője és Szemereyné Pataki Klaudia polgármester. A következő lépés a pálya „közelebb húzása” lesz a székházhoz; a városi felőli oldalon lévő lelátó „arrébb költöztetésére” még keresik a forrást. Cikkünkben visszatekintünk arra is, mi történt azóta, hogy 2014-ben a választások előtt pár nappal bejelentették a stadion korszerűsítését.
Az egy közgyűlési előterjesztésből ismert volt, meg is írtuk, hogy a Kecskeméti TE 1911 Kft. év elején sportfejlesztési programot készített és nyújtott be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ), ennek keretében a következő fejlesztéseket tervezték elvégezni:
- új 105X68 méteres élőfüves pálya, pályafűtéssel, vízelvezetéssel, új öntözőrendszerrel (bruttó 523 millió forintért),
- a stadion lelátóinak lefedésére engedélyezési és kiviteli terv elkészítése (bruttó 30 millió forintért), valamint a
- a stadion főbejárata előtti buszparkoló kialakítása (9,8 millió forintért).
Vancsura István, a Szövetség a Hírös Városért ellenzéki frakció tagja még április végén fordult kérdéseivel a polgármesterhez, érdeklődve: milyen lépéseket tett és tesz az önkormányzat a stadion felújítása-modernizálása érdekében és hol állnak, hogyan haladnak ezek (erről akkor a Kecsup is beszámolt). Szemereyné Pataki Klaudia válaszában (májusban) többek között leírta:
- a létesítmény fejlesztése fokozatosan zajlik az MLSZ érvényben lévő szabályai szerint, megvalósult többek között a beléptető- és biztonsági kamerarendszer, a VAR, a volt futópálya füvesítése, a vendégszektor felújítása, a város felőli lelátó burkolatának cseréje.
- A KTE Kft. tájékoztatása szerint a további fejlesztések nettó 750 millió forintba kerülnének, a cég erről tárgyalásokat folytat az MLSZ-szel és a sportért felelős államtitkársággal is, és pályázatot nyújtott be a társasági adó (TAO) kedvezmény által igénybe vehető forrásokra, ennek kedvező elbírálását még várják.
- A fejlesztéshez szükséges anyagiak biztosítása érdekében az önkormányzat is figyeli a pályázatokat, valamint a KTE Kft. sikeres TAO-pályázata esetén „megvizsgálja az önrész biztosításának lehetőségét”.
Itt tartottunk tavasszal. A szövetség május 4-én még hiánypótlást kért a KTE-től. Az új pályára a 2023/24-es szezon kezdetéig szükség lett volna, de az MLSZ-nél csak augusztus 23-án született meg a támogató határozat (a bajnokság pedig már július végén elindult).
Október 18-án a támogatóknak már beszámolt a jó hírről dr. Filus Andor egy szponzortalálkozón. Akkor elhangzott, hogy „a pályatest korszerűsítése a legközelebbi, erre lehetőséget adó időpontban elindul, előreláthatólag a 2023/2024-es szezon végén”.
Most szerdán délután ezt erősítették meg és jelentették be a sajtónak. A lényeg így foglalható össze: 2024 májusától, ahogy véget ér a bajnokság, kompletten kicserélik a játékteret a Széktói Stadionban, az új pálya 40-50 centiméteres rétegrendjébe beépítik a fűtést, el lesz látva vízelvezető-és öntözőrendszerrel. Kérdésünkre Filus Andor elmondta: ez nagyságrendileg 700 millió forintba fog kerülni, de pontosabban decemberre derül ki az összeg, amikorra befut minden árajánlat a kivitelezőktől. Kiderült az is, költségek 70 százalékát a helyi cégek TAO-felajánlásai révén tudja fedezni a klub mint kedvezményezett, a maradék 30 százalék önrészt és többletforrást az önkormányzat állja. A Széktói Stadionban egyébként utoljára 2009 augusztusában cserélték le a gyepszőnyeget.
„Nagyon köszönjük a városnak, hogy a klub mellé áll, és hogy ezt biztosítja, mert tudomásom szerint nem nagyon találni még olyan várost, amely egy stadion infrastruktúrájához ekkora összeggel hozzájárul, hogy megfelelő körülményeket tudjon biztosítani a helyi csapatnak. Erre büszkék vagyunk, és ez mutatja, hogy közös összefogással tudunk előrelépni” – mondta a KTE ügyvezetője. Hangsúlyozta azt is, évek óta folyamatosan keresték a forrást a fejlesztésekhez, a jelenlegi, szűkösebb lehetőségeket teljes mértékben tudomásul véve.
Filus Andor elmondta, büszkék arra, hogy következetes munkával, több osztályt ugorva igen gyorsan eljutott a KTE újra az NB I-ig. Az élvonalba kerülés után, első lépésként, saját, tulajdonosi forrásból – ez 300 millió forintra rúgott – kezdtek neki a stadion alapvető felújításának, hogy a csapat egyáltalán hazai környezetben vívhassuk mérkőzéseit, és ne kényszerüljön „albérletbe”.
Az ügyvezető az MLSZ-nek is hálás, hogy tavasszal már a városi lelátót is meg lehetett nyitni a nézőknek, ennek is köszönhető, hogy az idei szezonban már a KTE a negyedik legjobb a hazai mérkőzések látogatottságát tekintve – ráadásul úgy, hogy a Széktóiban a szurkolók nagy részét nem védi fedett lelátó az esőtől, széltől. A stadion átlagosan 70 százalékig telik meg a nézőszámok alapján, de nemegyszer volt teltházas meccs is.
A pályatest felújítása viszont olyan kérdéseket vet fel, hogy miként haladjon tovább a stadion korszerűsítése. Régi terv (már 2014-ben is nagyjából erről volt szó, lásd később), hogy a pályát közelebb viszik a székházépülethez, a fedett lelátóhoz, most is ezt szeretnék megvalósítani. Na de akkor természetesen az új gyepszőnyeget a jövő nyáron induló munkálatok során már az új helyére célszerű letenni. Filus Andor szavaiból az tűnt ki, komoly döntés előtt állnak, de most ez az elképzelés, így jópár méterrel közelebb kerül a játéktér a székház felőli oldalhoz. Viszont így nyilván eltávolodik a pálya a városhoz közelebbi szektoroktól. Futókör ugye már nincs, csak a befüvesített helye.
„A következő lépésben szeretnénk a stadiont úgy fejleszteni, hogy egy új városi oldali lelátó épülne meg, ami már az új eltolt pályához tudna illeszkedni” – mondta az ügyvezető, hozzátéve: ezután következne a főépület felújítása, bővítése, és dolgoznak azon, hogy ezekhez a tervekhez további forrásokat tudjanak szerezni (tehát a 700 millióban nincs benne a lelátók átépítése).
A polgármester elmondta, nagyon büszke a csapatra, és arról is ejtett szót, hogyan jöttek össze a TAO-támogatások. Úgy tűnik szavai alapján, gyorsan és könnyen.
„Az egy dolog, hogy az MLSZ megadta ennek a lehetőségét és a keretét, de a keretet a helyi gazdasági szereplők fogják feltölteni. Úgyhogy ezúton is köszönöm a helyi gazdasági szereplőknek az elkötelezett támogatását, már azonnal előre jelentkeztek, hogy januárban írhatjuk alá a szerződést” – fogalmazott Szemereyné Pataki Klaudia, és azt megtudhattuk tőle, hogy a város önrészét – ami akkor ezek szerint 700 millió x 0,3, azaz olyan 210 millió forint lesz – már tartalmazni fogja a 2024-es költségvetés, amelyet decemberi ülésén fog tárgyalni a képviselő-testület.
„Látva a jövő évi és az ezévi bevételünket azt gondolom, hogy a város ezt fel tudja vállalni, és fel is kell, hogy vállalja a jelen körülmények között, hogy ez a stadion tovább épüljön és tovább szolgálja a kecskemétieket, akik megérdemlik a méltó körülményeket” – jelentette ki a polgármester.
Megkérdeztük még azt is, hogy az idei bajnokság összes hazai meccsét le tudja-e majd játszani a Széktó Stadionban a KTE. Filus Andor kijelentette, hogy véleménye szerint igen, bízik abban, hogy minden fennakadás nélkül meg tudják őket rendezni, de természetesen ha hasonló vagy nagyobb eső lesz, mint a Fradi elleni meccs előttt volt, ami miatt tényleg nem lehet megtartani a meccset, akkor dönthet ennek megfelelően játékvezető, és akkor az MLSZ kijelöli a pótnapot a pótlásra.
2014-ben már beharangozták a stadion átépítését, a pálya fűtését
A 2014. április 6-ai országgyűlési választások előtt három nappal is tartottak sajtótájékoztatót a Széktói Stadion főépületében, még megtalálható erről a neten a Baon.hu akkori tudósítása (a cikkre régi Petőfi Népékben is nyomára lehet bukkanni, a szerző jelen sorok írója volt). Akkor jelentette be dr. Zombor Gábor akkori polgármester és S. Juhász Attila, a KTE akkori ügyvezető igazgatója, hogy 2015 nyaráig a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként összesen 800 millió forintból korszerűsítik a kecskeméti Széktói Stadiont.
A terv az volt, hogy megszüntetik a futópályát, a hosszanti lelátók fedettek lesznek és jóval közelebb (tíz méterre) kerülnek a játéktérhez, azaz nyilván sokkal jobban lehetne látni így a meccseket (arról nem beszélve, hogy így a játékosoknak is más a mérkőzés hangulata). „A játékteret alácsövezik, fűthető lesz, hogy jobban ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A B, azaz a belváros felőli lelátót gyakorlatilag teljesen újraépítik, hiszen nem keveset fog „vándorolni” az áthelyezés miatt. Mindkét hosszanti oldali lelátó acélszerkezetes tetőt kap, ezeken egyenként 2000-2000 néző foglalhat majd helyet. A 1000 férőhelyes, Bóbis csarnok felőli C lelátó nem lesz fedett, de ezt is a pálya mellé teszik át (az még kérdéses, mi lesz így a funkciója a stadion jellegzetességének számító két toronnyal, hiszen ezek így légüres térbe kerülnek). Az összesen tehát 5000 férőhelyes stadionban csak ülőhelyek lesznek” – szóltak a sok kecskeméti szurkolónak szépen csengő szavak, és a látványtervek is nagyon jól mutattak (később az Átlátszó megírta, hogy a tervekre körülbelül 60 millió forint ment el).
Határidőként 2015 júniusát jelölték meg, egyúttal Zombor Gábor azt is bejelentette: ekkorra egy egy atlétikai centrumot is megépítenek a 4-es pályán, az Olimpia utca végén (a kiesett futókör pótlására és az atlétáknak jobb körülmények biztosítására). A korábbi polgármester elmondta, hogy mindezt a kormány is támogatja, és 300-350 millió forintból valósítanák meg.
A korszerűsítés aztán folyamatosan tolódott:
- 2015 nyarára ígérték a befejezést,
- aztán 2015 tavaszán – mivel semmi nem történt – már azt, hogy 2015 novemberében kezdődik az építkezés.
- Váratlanul jött hidegzuhany volt szurkolóknak 2015 májusában, hogy az MLSZ nem adta meg a licencet a KTE-nek az élvonalra és a másodosztályra sem, a csapatot kizárták az NB I-ből átláthatatlan pénzügyi okok miatt. A klub az NB III-ban nem vállalta az indulást, így Kecskeméten a KLC-KTE SI megye I-es felnőtt csapata maradt a legmagasabb osztályú együttes.
- Eljött 2015 novembere is, akkor a Baon tudósítása szerint egy képviselő-testületi ülésen a polgármester – aki ekkor már Szemereyné Pataki Klaudia volt – elmondta, hogy az eredetileg jóváhagyott és aláírt támogatási szerződés szerint előkészítettek egy fejlesztési tervet, az építészek is ez alapján dolgoztak, viszont a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) további több mint 300 millió forintnyi tételt határozott meg a beruházáshoz. „Jelen pillanatban a kormány előtt van a döntés joga, hogy figyelembe kell-e vennünk az MLSZ által kiegészített többletigényt, vagy maradhatunk az eredeti fejlesztési tervünknél – mondta a polgármester”, aki arról is tájékoztatta a közgyűlést, hogy az atlétikai centrum kialakítása előbb kezdődhet meg, de mindkét építkezés „áthúzódik 2016-ra”.
- 2015 decemberében a kormány átcsoportosította a stadionépítésekre szánt pénzeket, Kecskemét igen rosszul járt, mert a Széktói Stadion korszerűsítésétől 239 millió forintot vontak el.
- 2016 áprilisában – szintén egy közgyűlésen – a polgármester már szinte biztosnak mondta, hogy nem valósul meg a stadion átépítése, „legalábbis abban a formában, ahogy tervezték”. „Egyeztettünk az MLSZ-szel, és olyan koncepciót állított fel a szövetség, amely ebből a forrásból nem megvalósítható, és ráadásul egy félbehagyott beruházás lenne, ami további terhet ró a város költségvetésére” – jelentette ki a Baon tudósítása szerint a polgármester, aki 300 millió forintos kiegészítést említett. Szemereyné Pataki Klaudia szerint látva a város anyagi teherbírását és a lakoság más jellegű igényeit (például az utak fejlesztésére), nem tartja jó iránynak a stadionfejlesztés addigi koncepcióját.
És egészen a KTE élvonalbeli visszajutásáig nem is történt komolyabb fejlesztés a kecskeméti stadionban. Miközben – az Átlátszó cikke szerint – 2010 és 2016 között épült új stadion Felcsúton, Debrecenben, Ferencvárosban, Gyirmóton, Szolnokon, Mezőkövesden és Balmazújvárosban (később is folytatódott a sor).
Szerencsére az atlétikai centrum megvalósult, igaz, jópár év csúszással. Alapkövét végül 2018. április 6-án tették le – talán ezen nincs is mit csodálkozni – két nappal az országgyűlési választások előtt. Apropó, választás jövő júniusban is lesz…
