Elindult az a folyamat, ami módosítaná az EU alapszerződéseit – a Fidesz szuperállam létrejöttétől tart

Az Európai Parlament szerdán szűk többséggel kezdeményezte, hogy módosítsák az Európai Unió alapszerződéseit. A két dokumentumot 2009-ben sikertelenül próbálták összevonni egy Alkotmányszerződéssé. Az akkor elfogadott módosítások egyszerűbb eljárásokat eredményeztek, de mégsem indultak el újra a legutóbb hosszadalmas, elbukott népszavazásokkal kikövezett úton.

Az EP többek között azt szeretné, hogy legyen

• kétkamarás rendszer és új szavazási rendeket vezessenek be a tagállami Tanácsban a patthelyzetek elkerülésére, több döntést hozzanak minősített többséggel és rendes jogalkotási eljárással;
• adjanak társjogalkotói jogkört az Európai Parlamentnek a hosszú távú költségvetés kialakításában;
• a képviselő-testület is kezdeményezhessen jogalkotást;
• az Európai Bizottságot nevezzék át „Európai Végrehajtó Testületté”;
• cseréljék meg a bizottsági elnökjelölés jogát;
• az Európai Bizottság elnöke a biztosi kollégium tagjait politikai preferenciák alapján, ugyanakkor a földrajzi és demográfiai egyensúlyt szem előtt tartva válassza ki;
• a Tanácsban, jogalkotási kérdésekben tegyék közzé az egyes tagállamok álláspontját;
• jobban juttassák érvényre a polgárok akaratát megfelelő részvételi mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.

A jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket az EU hatáskörébe kellene adni: népegészségügy, polgári védelem, iparpolitika és oktatás. Kiterjesztenék az uniós kompetenciákat a környezetvédelemnél, az energia- és külügyeknél, a biztonság és védelem kérdéseinél, az EU külső határaira irányuló politikánál, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén.

Az EP közleménye szerint a dokumentumot öt társjelentéstevő készítette, akik „a képviselők többségének támogatását élvezik”. A vita heves volt, a képviselőknek közel 150-szer kellett a módosítókról szavazniuk. A jelentést 305 igennel, 276 nem és 29 tartózkodás mellett hagytak jóvá.

A jelentés ellen volt egyhangúlag az euroszkeptikus ECR és a szélsőjobboldali ID, többségében ellene volt a szélsőbaloldali GUE/NGL és a jobbközép Európai Néppárt. A többi frakció támogatása sem volt egységes, bár a zöldek közel voltak ehhez – derült ki a MEPWatch adataiból.

Magyar részről a függetlenek közt ülő Fidesz és Jobbik, valamint a néppárti KDNP képviselői mondtak nemet, a DK és a Momentum igent.

Téves, időszerűtlen és a tagállamok érdekeit súlyosan sértő – így nevezte a javaslatot a Fidesz. Szerintük „egy centralizált európai szuperállamot kívánnak létrehozni”.

Trócsányi László, a párt EP-képviselője szerint „az Európai Parlament ismét szerződésbe bújtatott alkotmányt akar, amely alapján az EU-nak elnöke és miniszterei lennének, létrejönne az európai népszavazás, valamint új uniós hatáskörök és eljárási rendek születnének”.

Az EP képviselők felszólították a tagállami miniszterekből álló Tanácsot, hogy „haladéktalanul és vita nélkül terjessze” az uniós állam- és kormányfők Európai Tanácsa elé a javaslatokat – ezzel hivatalosan elindították a rendes felülvizsgálati eljárást az alapszerződések módosítására. Az EP-közleménye szerint várhatóan decemberben, a következő tervezett csúcstalálkozón esedékes.

Majd egyszerű többséggel kellene összehívni egy konventnek nevezett gyűlést, ahol uniós intézmények, valamint a nemzeti kormányok és parlamentek küldöttei vizsgálnák a módosításokat, és tennének egyhangúlag ajánlásokat a tagállamoknak. A folyamat végén minden uniós országnak ratifikálnia kellene a változtatásokat, amihez a korábbi példák alapján legalább Írországban népszavazásra is szükség lenne.

via Telex