Site icon KecsUP – a kecskeméti régió kezdőoldala

Nyár óta 53 pedagógus és dolgozó távozott a kecskeméti tankerület iskoláiból a státusztörvény miatt

Fotó: Hraskó István

Ugyan szerkesztőségünknek több mint egy hónapja nem válaszol a Kecskeméti Tankerületi Központ, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének megadták a kért adatokat, hogy nyáron és szeptemberben – amikor arról nyilatkozhattak a tanárok, hogy folytatják-e a munkát a státusztörvény feltételei mellett – hányan hagyták el a tankerület intézményeit vagy döntöttek a távozás mellett.

A KecsUp még október 2-án levelet írt a Kecskeméti Tankerületi Központnak. Rákérdeztünk, nyáron, valamint szeptember 15. és 29. között hány pedagógus jelentette be távozását a tankerület iskoláiban. Érdeklődtünk arról is, a központ meglátása szerint mennyire lesz nehéz a távozó pedagógusok pótlása, és milyen módon fog ez történni. Választ azóta sem (tehát több mint egy hónapja nem kaptunk).

Nemrég viszont a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közzétette azokat az adatokat, amelyeket ugyanebben a témában kaptak a tankerületi központoktól (egy kivételével az összestől).
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az általuk közölt táblázatban nem szerepelnek az egyházi, egyetemi, alapítványi fenntartású és egyéb magánintézmények létszámadatai (holott rájuk is vonatkozik a státusztörvény), és ami a legfontosabb: nincsenek benne az óvodákból távozottak. Magyarországon 3700 önkormányzati óvoda van és közel 800 nem önkormányzati fenntartású.

Az adatokat összesítve az látható, hogy nyáron országosan több mint 930-an távoztak az iskolákból, szeptember 15. és 29. között pedig 1200 körüli pedagógus és több mint 330 nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazott döntött úgy, hogy nem kíván az új szerződése szerint dolgozni (és tett a jogviszonyváltozás el nem fogadásáról nyilatkozatot). Ez így összesen 2500 körüli dolgozó.

A PDSZ emlékeztetett, hogy Rétvári Bence államtitkár korábban, október elején azt mondta, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt. Csakhogy ő nem számolta bele a nem pedagógus munkakörben dolgozókat (Rétvári egész pontosan így fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában: „A pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta. Elmaradt tehát a felmondási hullám, amire a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat.”)

„Akkor sem jön ki a matek, ha Rétvári lazán elhallgatja a státusztörvény átmeneti rendelkezései alapján 2023. július 15. és augusztus 1. között lemondással vagy felmondással távozott kollégák számát, mert bizony nemcsak iskolákból, hanem óvodákból is mentek el pedagógusok és nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók” – hívta fel a figyelmet a szakszervezet. Miként arra is kitérnek, hogy már régóta nem tudni, mennyi a közoktatási intézményekben dolgozók összlétszáma, amelyhez az államtitkár viszonyít, „az pedig főleg nem ismert, hogy a rendelet szerint hány pedagógust kellene alkalmazni, mert a tankerületi központok nem a rendeleti előírás szerint járnak el”.

A szakszervezet által közzétett adatok Bács-Kiskunra vonatkozóan

Egy tanár véleménye a státusztörvényről

„A gödör megásva, a koporsót már viszik. Most egy kicsit gyorsabban viszik” – írta a Kecsup szerkesztőségének egy kecskeméti tanár a szeptemberi döntés kapcsán. Egyben súlyos kritikát fogalmazott meg a kormány hozzáállásával, a jelenleg oktatási rendszerrel, módszerekkel, a körülményekkel, sőt az egész pedagógus-társadalommal kapcsolatban. Úgy véli, a fennálló problémákhoz képest a státusztörvény „tényleg egy köpés az ember arcába”, ami rosszulesik a pedagógusoknak, de sokat már nem ront a helyzeten.

Exit mobile version