Mozgalmas napokon van túl Salacz László kecskeméti fideszes országgyűlési képviselő. Miután a parlament Magyar-Latin-Amerikai Baráti Tagozat alelnökeként hazatért a szocialista Venezuelából, útja előbb Kunszentmiklósra a Kereszténydemokrata estre vezetett, majd a Fidesz tisztújító kongresszusán vett részt, ahol Orbán Viktort ismét pártelnökké választották, mint az elmúlt húsz évben folyamatosan, és most is kihívó nélkül.
„31 éve nem volt külügyi kapcsolat Venezuelával! Szijjártó Péter, külügyminiszterrel találkoztunk Venezuela érsekével, külügyminiszterével, és államelnökével.”
– ismertette rövid posztjában latin-amerikai útját Salacz László. A magyar delegációt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette, melyben Salacz az országgyűlés Magyar-Latin-Amerikai Baráti Tagozat alelnökeként vett részt, valamint Váradi László helyettes államtitkár, Paczuk Miklós Tamás nagykövet, illetve a MOL képviselői.
A diplomáciai kapcsolat Venezuela és Magyarország között hivatalosan 1969-ben kezdődött, a kétoldalú diplomáciai képviselőcsere pedig 1977 óta létezik. A magyar külügyminiszter legutóbb 1992-ben, még Antal József miniszterelnökségének időszakában tett látogatást a világ legnagyobb igazolt olajtartalékával rendelkező országában.
A bedőlt latin szocializmus: Venezuela a lejtő alján
Hogy milyen céllal repült a magyar külügy a folyamatosan gazdasági válsággal érintett trópusi országba, előtte érdemes néhány adattal láttatni Venezuela gazdasági és társadalmi állapotát. Az infláció szó szerint az egekben, ami októberben és novemberben 340-360 (!) százalék körül alakult. Az olajhatalom országból az elmúlt nyolc évben több mint hét millióan vándoroltak ki, hogy elkerüljék a súlyos élelmiszer-, víz- és gyógyszerhiányt. A munkanélküliség több mint 50 százalék feletti. Korrupció, erőszak, az emberi jogok megsértése, a sajtószabadság hiánya, mind az országgal szembeni kifogások listáján szerepel.
Az egykoron puccsista, baloldali populista Hugo Chávez országa, mely az ország időszakos jólétét azzal érte el, hogy a nagyvállalatok kisajátításával és árszabályozással kiterjesztette az állam gazdaságban betöltött szerepét, tíz évvel ezelőtt súlyos válságba került, amiből az új elnök, Nicolás Maduro alatt sem tudott felállni. A szocialista országgal szemben több, részben amerikai és EU-s szankciók is érvényben vannak. 2023. október közepén ugyan az Egyesült Államok több korlátozást enyhített az olyan szektorokban, mint az olaj és a gáz, az aranybányászat és a kötvénykereskedelem. Ebben az is közrejátszott, hogy Maduro 2019-ben lazított a magánszektor szabályozásán, hogy bátorítsa a devizabeáramlást.
Venezuelai hallgatók tanulhatnak Magyarországon
A Caracasban tartott kétoldalú, venezuelai és magyar találkozón az érintett témák között szerepelt az energia (olaj és gáz), a mezőgazdaság, a tudomány, az ipar és kereskedelem, illetve az oktatás – számolt be a találkozóról a latin-amerikai ország külügyminisztériuma. Utóbbi kapcsán egyetértési nyilatkozat is született, miszerint a Stipendium Hungaricum program keretében (mellyel a kormány a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését célozza meg) 2023 és 2026 között 25 ösztöndíjas helyet nyit meg venezuelai hallgatók számára Magyarországon magyar és idegen nyelven egyaránt.
Bejelentették továbbá, hogy a diplomáciai képviseletét Magyarország ezentúl főkonzuli szinten látja el, a caracasi tiszteletbeli konzult tiszteletbeli főkonzullá léptetik elő, illetve több különféle célú beutazás (például oktatás, mezőgazdaság, sport) előtt eltörlik a vízumkötelességet.
Salaczék napirendjében Simón Bolívar, a dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezetőjének a megkoszorúzása is szerepelt. A tanácskozást közös sajtótájékoztató zárta, ahol Szijjártó Péter elítélte a szankciórendszereket. „Azt szorgalmazzuk, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan, az Európai Unió is lazítson a Venezuelával szembeni szankciós intézkedéseken” – jelentette ki a miniszter. Majd megköszönte, hogy a második világháború után nagyszámú magyar menekültet fogadott be Venezuela. (A venezuelai magyar közösség döntően a második világháború vagy az 1956-os forradalom után emigrálásra kényszerültek családokból áll.)
Magyar-Latin-Amerikai Baráti Tagozat?
Volt korábban, de az orosz-ukrán háború kitörése után már nem alakult meg a magyar-orosz baráti tagozat a parlamentben. Létrehozták ellenben a magyar-ukrán baráti tagozatot, amit furcsa mód egy Ukrajnából kitiltott fideszes politikus vezet. Az országgyűlésben az ehhez hasonló baráti csoportokból és tagozatokból közel 100 működik, amikhez a képviselők szabadon csatlakozhatnak. Létezik kubai, kombodzsai, pakisztáni, dél-koreai, kínai, de még szub-szaharai csoport is, és természetesen az összes európai nemzeté. Mindez az Interparlamentáris Unió keretén belül zajlik, mely még 1889-ben jött létre a törvényhozások közötti együttműködés szerveként.
Mielőtt rávágná bárki azonnal, hogy szerte a trópusokon, a sivatagban vagy a metropoliszokban utazgatnak a képviselők az állam pénzén; – ez azért így nem teljesen igaz. Vannak kivételek, de a parlamenti képviselők, akikkel beszéltünk erről, mind azt mondták, hogy nem sok utazás fér bele, amire az alakuláskor is felhívták a figyelmüket. És főleg nem az ellenzékieknek, akik hozzátették azt is, hogy az is igaz, szinte nem, vagy jó, ha a ciklus alatt az alakuló ülést követően egyszer még összeülnek az általában igen jelentős létszámú csoportok. Hogy ki utazik -jelen esetben a kecskeméti képviselő utazott a külügyminiszterrel Venezuelába – az legtöbbször úgy dől el, hogy egyszerűen leosztják.
