Mozgalmas napokon van túl Salacz László kecskeméti fideszes országgyűlési képviselő. Miután a parlament Magyar-Latin-Amerikai Baráti Tagozat alelnökeként hazatért a szocialista Venezuelából, útja előbb Kunszentmiklósra a Kereszténydemokrata estre vezetett, majd a Fidesz tisztújító kongresszusán vett részt, ahol Orbán Viktort ismét pártelnökké választották, mint az elmúlt húsz évben folyamatosan, és most is kihívó nélkül.
„31 éve nem volt külügyi kapcsolat Venezuelával! Szijjártó Péter, külügyminiszterrel találkoztunk Venezuela érsekével, külügyminiszterével, és államelnökével.”
– ismertette rövid posztjában latin-amerikai útját Salacz László. A magyar delegációt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette, melyben Salacz az országgyűlés Magyar-Latin-Amerikai Baráti Tagozat alelnökeként vett részt, valamint Váradi László helyettes államtitkár, Paczuk Miklós Tamás nagykövet, illetve a MOL képviselői.
A diplomáciai kapcsolat Venezuela és Magyarország között hivatalosan 1969-ben kezdődött, a kétoldalú diplomáciai képviselőcsere pedig 1977 óta létezik. A magyar külügyminiszter legutóbb 1992-ben, még Antal József miniszterelnökségének időszakában tett látogatást a világ legnagyobb igazolt olajtartalékával rendelkező országában.
A bedőlt latin szocializmus: Venezuela a lejtő alján
Hogy milyen céllal repült a magyar külügy a folyamatosan gazdasági válsággal érintett trópusi országba, előtte érdemes néhány adattal láttatni Venezuela gazdasági és társadalmi állapotát. Az infláció szó szerint az egekben, ami októberben és novemberben 340-360 (!) százalék körül alakult. Az olajhatalom országból az elmúlt nyolc évben több mint hét millióan vándoroltak ki, hogy elkerüljék a súlyos élelmiszer-, víz- és gyógyszerhiányt. A munkanélküliség több mint 50 százalék feletti. Korrupció, erőszak, az emberi jogok megsértése, a sajtószabadság hiánya, mind az országgal szembeni kifogások listáján szerepel.
Az egykoron puccsista, baloldali populista Hugo Chávez országa, mely az ország időszakos jólétét azzal érte el, hogy a nagyvállalatok kisajátításával és árszabályozással kiterjesztette az állam gazdaságban betöltött szerepét, tíz évvel ezelőtt súlyos válságba került, amiből az új elnök, Nicolás Maduro alatt sem tudott felállni. A szocialista országgal szemben több, részben amerikai és EU-s szankciók is érvényben vannak. 2023. október közepén ugyan az Egyesült Államok több korlátozást enyhített az olyan szektorokban, mint az olaj és a gáz, az aranybányászat és a kötvénykereskedelem. Ebben az is közrejátszott, hogy Maduro 2019-ben lazított a magánszektor szabályozásán, hogy bátorítsa a devizabeáramlást.
Venezuelai hallgatók tanulhatnak Magyarországon
A Caracasban tartott kétoldalú, venezuelai és magyar találkozón az érintett témák között szerepelt az energia (olaj és gáz), a mezőgazdaság, a tudomány, az ipar és kereskedelem, illetve az oktatás – számolt be a találkozóról a latin-amerikai ország külügyminisztériuma. Utóbbi kapcsán egyetértési nyilatkozat is született, miszerint a Stipendium Hungaricum program keretében (mellyel a kormány a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését célozza meg) 2023 és 2026 között 25 ösztöndíjas helyet nyit meg venezuelai hallgatók számára Magyarországon magyar és idegen nyelven egyaránt.
