Elsősorban Európa nyugati felén kísérleti jelleggel itt-ott bevezették már a négynapos munkahetet, hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. Magyarországon is felmerült már, hogy lesz-e valaha négynapos munkahét, szakemberek szerint a kérdés jóval összetettebb, mint az elsőre látszik, mert sokkal inkább a munkaidő-csökkentés lehetőségét érdemes vizsgálni, és nem a négynapos munkahét bevezetését.
2019-ben indult az MTA-ELTE Lendület Új Vízió kutatócsoport által indított projekt, ami megvizsgálja, mennyire kívánatos és mennyire megvalósítható a munkaidő csökkentése Magyarországon. Fő kérdés: lehet-e a fogyasztói társadalom utáni gazdasági berendezkedés alapja a kevesebb munka? A következtetés az, hogy a munka világa egyre széttagoltabb, maga a munka fogalma is ezer dolgot takar, így összehasonlítani is szinte lehetetlen őket, és emiatt a reálisan elérhető munkaidő-csökkentések típusai, módjai és esélyei is nagyon különböznek egymástól.
Antal Miklós ökológiai közgazdász, a kutatócsoport vezetője szerint míg a munkaidő-csökkentés mellett érvelők azt sugallják, hogy szinte minden esetben párhuzamosan is el lehet érni a jóllétbeli, gazdasági és környezeti hasznokat, a valóság ennél sokkal összetettebb: az egymástól nagyon különböző munkakörülmények, normák és szocioökonómiai viszonyok miatt teljesen eltérő eszközökkel és esélyekkel lehet a különböző típusú csökkentések felé haladni.
„Mivel a munkaidő alakulását – a technológiai átalakulás hatásai mellett – jelentős részben ideológiák és hatalmi csoportok harca határozza meg, a munkaidőnormák jövőjével kapcsolatban jósolni gyakorlatilag lehetetlen” – mondta Antal.
Évszázadok óta olyan hatalmak vannak domináns helyzetben a világon, ahol a termelés és a fogyasztás alapvetően növekvő pályán van, és ahol növekedés a gazdasági és politikai siker alapvető eleme, szinte szinonimája. Mára egyre világosabban látszik, hogy az ökoszisztémák öszeszeomlanak, nem vált valósággá a természeti erőforrások korlátlan helyettesítésének gondolata, és az éghajlatváltozás kockázatainak reális esélyei is jobban számszerűsíthetők lettek.
Antal egy cikkében nyolc különböző függőséget sorol fel, „ami miatt rendkívül nehéz a gazdasági növekedéstől elszakadni. Az egyik ilyen függőség, hogy ha nincs gazdasági növekedés, akkor a legtöbb kapitalista országban elkezd nőni a munkanélküliség. De hogyan lehet úgy alacsonyan tartani a munkanélküliséget, hogy nem nő közben a gazdaság? Hát például munkaidő-csökkentéssel.”
Venczel Tímea szociológus, a Lendület kutatócsoport egyik tagja elmondta, hogy a munkaidő az elmúlt 150 évben a legtöbb országban, sőt még az Egyesült Államokban is csökkent. „Ennek sok oka van: a technológiai fejlődés, a munka és a magánélet egyensúlyára való törekvés, a szakszervezetek részéről érkező nyomás, a maximális munkaidőre vonatkozó jogszabályok, de a férfiak és nők munka-mintázatának megváltozása is befolyásolja a munkaidőt” – mondta.
Vajon mennyit szeretnének az emberek dolgozni? Egy 2017-es felmérés azt a nem meglepő összefüggést találta, hogy a heti 48 órát vagy annál hosszabb időt dolgozók kétharmada kevesebbet akar dolgozni, viszont azoknak, akik csak heti 20 órát dolgoznak, 42 százaléka többet szeretne dolgozni.
„Esettanulmányokon keresztül néztük meg, hogy Magyarországon mi határozza meg a munkaidő-preferenciákat. Legalább 10-15 olyan tényező van, ami befolyásolja ezt, olyanok, mint a családi helyzet, a munkahelyzet, az anyagi helyzet, de az is fontos, hogy milyen normák uralkodnak az adott országban” – mondta Antal.
