A 2023-as év politikai elemzésénél a közvélemény-kutatásokra tudunk hagyatkozni, amik szerint a gazdasági nehézségek megmutatkoztak a kormánypártok támogatottságában is: több százezer szavazót vesztettek Orbánék. Azonban az ellenzék nem tudott ebből előnyt kovácsolni, akár több parlamenti párt elvérezhet a jövő júniusi EP-választáson, ha önállóan indul.
Öt közvélemény-kutató cég publikus felméréseit nézve a Republikon Intézet és az IDEA Intézet minden hónapban megmérte a pártpreferenciákat, a Závecz idén négyszer, a Medián háromszor, a Nézőpont Intézet pedig két alkalommal publikált országos felmérést a pártok támogatottságáról.
A 2022-es választás után hónapokig a győzteshez húzás érvényesült a közvélemény-kutatásokban, 2022 őszéig szárnyalt a Fidesz. Idén viszont jött az Európa-rekorder infláció, az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, a rosszabb életkörülmények és a hosszan elnyúló gazdasági visszaesés, ami miatt több százezer szavazó fordult el Orbánéktól. Február és szeptember között a Republikonnál és a Mediánnál 5, az IDEA-nál 3 százalékpontot vesztett a Fidesz a biztos pártválasztók körében.
Orbán Viktor is elismerte a kötcsei pikniken, hogy csökkent a kormány népszerűsége. A miniszterelnök a gazdasági nehézségeket jelölte meg a Fidesz népszerűségvesztésének fő okaiként, szerinte a magyar társadalom a folyamatos növekedéshez szokott hozzá az elmúlt években.
Az ősz hozott egy kis változást, ugyanis több közvélemény-kutató cégnél is megállt a Fidesz mélyrepülése, a Závecznél szeptember és november között még minimális, hibahatáron belüli mértékben, 2 százalékkal emelkedett is a kormánypártok támogatottsága.
Idén alig változott a 2022-es ellenzéki összefogás hat pártjának (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) támogatottsága. Inkább csak egymás kárára tudtak lecsippenteni 1-2 százalékot, és nem igazán tudták növelni az ellenzéki tábort. A Republikon nyári méréseiben a volt hatpárti összefogás fej fej mellett állt a kormánypártokkal, ősszel aztán az ellenzéki pártok támogatottsága némileg visszaesett, miközben a bizonytalanok tábora még jobban nőtt.
A Demokratikus Koalíció 2023-ban stabilan a legerősebb ellenzéki párt lett minden felmérés szerint. A Republikonnál az első negyedévben 14 százalékon szerepelt a DK a teljes népesség körében, a Medián viszont februárban és májusban 9, míg szeptemberben csak 7 százalékra mérte Gyurcsányék népszerűségét.
A harmadik helyre feljött a Mi Hazánk Mozgalom 2023-ban. Toroczkai Lászlóék a biztos pártválasztóknál több hónapban is elérték a 10 százalékot, a teljes népesség körében 7 százalékig (kb. 500 ezer) tudtak kapaszkodni.
Az idei év nagy nyertese a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt, és ez leginkább az ellenzéki pártok felé lehet kritika. Az MKKP-t az év elején készült felmérések szerint még a választók 2-3 százaléka, a biztos pártválasztók 5-6 százaléka támogatta. Az őszre gyakorlatilag megduplázták a népszerűségüket, szeptemberben a Medián és a Republikon is 6-6 százalékra mérte őket a teljes választói körben, míg a pártválasztóknál több kutatás is 7-8 százalékra mérte a pártot. Vagyis az adatok alapján a Kutyapárt bejutna a parlamentbe, és jövőre könnyen EP-mandátumot, Budapesten pedig az új választási rendszerben közgyűlési mandátumokat szerezhetnek.
A Momentum nem tudta idén növelni a támogatottságát, és nem sikerült utolérniük a DK-t. A biztos pártválasztók között szinte egész évben 7-8 százalékon szerepelt a Momentum, a teljes lakosság körében pedig alig tudtak 5 százalék felé menni. Novemberben a Republikon, a Závecz és az IDEA is 5 százalékra mérte a pártot.
Az idei közvélemény-kutatások szerint az MSZP és a Jobbik a legnagyobb küzdelmet az 5 százalékos parlamenti küszöbbel folytatta. Mindkét párt a teljes népesség körében 2-3, a biztos pártválasztók között 3-5 százalékon szerepelt. Az LMP és a Párbeszéd még messzebb van az 5 százalékos parlamenti küszöbtől. Az LMP a teljes népesség körében a legtöbb mérésben jellemzően 1-3 százalék között mozogtak, a Párbeszédet a magyar választók 1 százaléka támogatja, de a Nézőpontnál szeptemberben 0 százalékra mérték őket.
Három új párt jelent meg az ellenzéki palettán, az exjobbikos Jakab Péter formációja, A Nép Pártján Mozgalom a Medián szeptemberi felmérésében már beelőzte az MSZP-t, az LMP-t és Párbeszédet is, míg Vona Gábor új pártja, a Második Reformkor egy hónap alatt elérte az 1 százalékot. Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt a Medián mindhárom idei mérésében 2 százalékon szerepelt, a biztos pártválasztók körében szeptemberben a 3 százalékot is elérte.
Mindeközben az ország legnagyobb szavazói rétegét a bizonytalanok alkotják: azok, akik a jelenlegi palettán nem találtak maguknak pártot. Az IDEA Intézet több mérésében is a választókorú népesség 38 százaléka nem tudott válaszolni, a Republikonnál novemberre 34 százalékra nőtt a bizonytalanok aránya. Az jövő tavasszal derül ki, hogy ebből a széles szavazói bázisból melyik párt mennyit tud behúzni a kampányban.
via Telex
