A spanyolok után most a belgák vezetik az Európai Unió egyik vezető testületét. A belga kormányfő meghirdette a programját is. Július elsejétől majd Magyarország határozza meg a napirendet. A fő célok között szerepel az EU bővítési folyamatának előmozdítása is.
Az Európai Tanács (nem összetévesztendő a Strasbourgban székelő Európa Tanáccsal) az Európai Unió kormány és államfőit magában foglaló testület, ami a tagállami kormányok szempontjait viszi be az uniós döntéshozatalba. A elnökségét félévente rotációs sorrendben más és más uniós tagállam adja. Ezen féléves időszak alatt az államtitkári, szakminiszteri és kormányfői szinten is a soros elnökség vezeti a tanácsi üléseket. Annak érdekében, hogy folytonos legyen a munka, és hosszú távú célokat is el lehessen érni, s nemkülönben az elhúzódó vitás ügyeket is meg lehessen oldani, három elnökség dolgozik együtt. Jelenleg a spanyol, a belga és a magyar elnökség alkotja ezt a triót. (Arról, hogy mivel jár az, ha egy ország az EU Tanácsának soros elnöke, részletesen itt olvashat.)
Az Európai Tanácsnak van egy elnöke is, akit a kormány és államfők választanak meg az Európa Parlamenti (EP) választások után. Jelenleg ő is egy belga politikus Charles Michel, aki bejelentette, hogy indul hazájában az EP választáson a jobbközép-liberális pártja színeiben. Ez szokatlan egy hivatalban lévő ET elnöktől, és a brüsszeli világban nem is nézték jó szemmel, pláne, hogy így az eljárás szerint a soros elnökséget adó kormányfő, ez esetben Orbán Viktor vezette volna ideiglenesen a Tanács üléseit, akire sokan rossz szemmel tekintenek a brüsszeli eurokraták közül. Charles Michel pénteken azonban visszavonta döntését; mégsem indul, és kitölti novemberig a mandátumát az állam- és kormányfők testületének élén. Így elszállt Orbán esélye, hogy beugorhasson EU-csúcsot vezetni.
Idén januárban a belga miniszterelnök, Alexander De Croo, meghirdette a soros elnökségi programját, melynek a fő fókuszában a jogállamiság, a demokrácia és az egység védelme; az EU versenyképességének megerősítése; törekvés a zöld és igazságos átmenetre; a szociális és egészségügyi programok megerősítése; az emberek és a határok védelme; illetve a globális Európa előmozdítása áll. Az Európai Parlamentben tartott programadó beszédében kitért arra is a belga kormányfő, ha:
az Amerikai Egyesült Államokban az őszi elnökválasztás után ismét meghirdetik az “America first”, azaz elsőként Amerika doktrinát, akkor Európa magára maradhat.
Azt is szorgalmazta, hogy a fenntarthatóságra való átállást biztosító, a Zöld Megegyezéshez hasonló nagyságrendű intézkedés csomagra van szükség az ipari fejlesztések területén is, mert Európa lemaradni látszik a globális versenyben.
A magyar soros elnökség alatt az egyik cél az EU bővítése
A belga elnökség a gyakorlatban igencsak féloldalas lesz, mivel az Európai Parlamenti választások közeledtével már minden politikus a kampányra készül, és ezért február végén, március elején lesz az utolsó plenáris ülés. Hasonló cipőben jár majd a magyar elnökség is, ha átveszik a belgáktól a stafétát, mert a magyar soros elnökség ideje alatt alakul majd meg az új Európai Parlament, áll fel az Európai Bizottság és a Tanács élére is új vezetőt választanak. Ezért a magyar soros elnökség alatt is csak októberben-novemberben kezdődhet majd el az érdemi törvénykezési munka.
A háttérben már a magyar kormány is készül, hogy átvegye az időszakos irányítást a belgáktól. A magyar elnökség prioritásai tükrözik a kormányzat által hangoztatott főbb szólamokat. A magyar elnökségre felkészítő workshop sorozat egyik alkalmán az Index beszámolója szerint Kovács Tamás Iván brüsszeli nagykövet elárulta milyen prioritások mentén végzik vezetik majd a magyarok a Tanácsot. A fő célok a bővítési folyamat előmozdítása; az európai versenyképesség erősítése; a demográfiai kihívások kezelése; az illegális migráció megállítása; az európai védelmi politika erősítése; illetve a kohéziós politika lesznek majd.
