Idén január 1-től jelentős mértékben megváltozott a magyar családtámogatási rendszer: a CSOK-ot felváltotta a CSOK Plusz, mely új alapokra helyezi az egész magyar ingatlanpiacot. Legalábbis így vélekedik a Kecsup által megkérdezett ingatlanpiaci szakértő, aki szerint az új támogatás bár sokkal nagyobb precizitást vár el az igénylőktől, egy jó szakember segítségével bárki kedvező konstrukciót alakíthat ki magának. Mindeközben vannak, akik kétségbe vonják, hogy a magyaroknak szükségük van-e saját ingatlantulajdonra.
2024-től alapjaiban változott meg a magyar családtámogatási rendszer, megjelent ugyanis a CSOK Plusz, ami bár sokkal kedvezőbb feltételeket kínál, nagyon könnyű vele befürödni. Egy jó szakember segítsége nélkül ugyanis könnyedén rossz üzletet köthetünk, és növelhetjük családunk havi kiadásait. Mindeközben az is eléggé elgondolkodtató, hogy egyáltalán szükségünk van-e saját ingatlan tulajdonra.
Ezek lettek az új szabályok
Idén január 1-től változtak a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) vonatkozó szabályok, életbe lépett a CSOK Plusz. A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi közlése szerint az új támogatási formát a gyermekvállalás előtt álló és a már gyermekkel rendelkező házaspárok egyaránt igénybe vehetik, ha újabb gyereket szeretnének. A legfeljebb 3 százalékos kamatú hitelt az első közös otthon megszerzéséhez, egy meglévő nagyobb értékű otthonba költözéshez, vagy a családi otthon bővítéséhez lehet felhasználni. A hitel összege 15, 30, vagy akár 50 millió forint is lehet, ami attól függ, hogy a párnak hány gyereke van, és hány gyermeket terveznek még.
Az aktuális szabályok szerint a hitellel azok a családok élhetnek, ahol a feleség még nem töltötte be a 41. életévét, igaz, 2025 végéig a 12. hetet betöltött várandósság esetén is igényelhető a hitel. (A CSOK Plusz amúgy a magzat 12 hetes korától igényelhető.) A fennálló kölcsöntartozás a második és minden további gyermek érkezésekor 10-10 millió forinttal csökken, amihez ugyancsak elegendő a 12 hetes várandósság igazolása. További fontos szabály, hogy az első közös otthon megszerzése esetén legfeljebb 80 millió forintos ingatlan értékhatárig, másik ingatlanba költözés vagy bővítés esetén pedig legfeljebb 150 millió forintos értékű ingatlan kapcsán igényelhető. A CSOK Plusz örökbefogadásnál is igénybe vehető.
Új alapokra helyeződött az ingatlanpiac
Kérdés, hogy az új családtámogatási struktúra hogyan érinti majd az ingatlanpiacot. Ezzel kapcsolatban Szucsán András, a New Home Hungary Kft. projektmenedzsere a Kecsupnak elmondta,
„2023 őszétől valamelyest enyhült az ingatlanpiacot és az építőipart sújtó válság, de a javulás – minden várakozással szemben – még egy minimális árcsökkenést sem okozott. Az utóbbi időszakban ráadásul jelentősen csökkent a CSOK-ot igénylők aránya, amivel párhuzamosan viszont nőtt a tőkeerősebb (készpénzes vagy kisebb hiteleket) igénylők aránya.”
Erre vonatkozóan a szakember egy, a New Home Hungary által, a saját ügyfelei körében készített felmérést idézett fel. Eszerint az új házak tekintetében a korábbi 90-10-ről 50-50-re módosult a CSOK-os hitellel és önerővel rendelkező ügyfelek aránya. Az összvolumen ugyanakkor messze elmaradt a 2022 előtti időszakéval összevetve.
Szucsán András szerint ugyanakkor 2024-ben az alábbi tendencia akár meg is fordulhat, hiszen az ingatlanpiac a megújított CSOK Plusz és a Falusi CSOK rendszere által teljesen új alapokra helyeződik, ami jelentős forgalomnövekedést hozhat, elsősorban a használt lakások piacán. „A megnövekedett keresletnek pedig törvényszerű hatása lesz az árakra, azaz a vásárlók feljebb húzhatják őket” – mondta.
Összességében ugyanakkor a New Home Hungary projektmenedzsere szerint sokan jól járhatnak az új hitelkonstrukcióval, amit egy példával is érzékeltetett. Eszerint amennyiben idén január 1-től egy fiatal pár legalább nettó 500 ezer forintos összjövedelemmel rendelkezik, emellett két gyermeket is terveznek, és úgy döntenek, hogy megvásárolnak egy 54 négyzetméteres, 2 szobás széchenyivárosi lakást, akkor a Babaváró és a CSOK Plusz igénybevételével jó üzletet köthetnek, hiszen nagy lesz az esélye annak, hogy a hiteltörlesztésük alacsonyabb összeget jelent majd, mint ha egy ugyanilyen albérletet választanának maguknak.
„Ehhez ugyanakkor érdemes szakemberhez fordulni segítségért, hiszen ellenkező esetben akár egy kétes kimenetelű és kockázatos tranzakció is végbe mehet.”
Biztos szükség van saját lakásra?
„Húsz évvel ezelőtt rájöttem arra, amit – például nálunk – mindmáig nem ért az emberek többsége. Arra, hogy az észak-európai népek azért élnek jobban, mint a dél- és kelet-európaiak, mert őket nem izgatja, hogy saját lakásuk, házuk legyen” – írta korábban blogjában Zentai Péter, a a HOLDBLOG külsős vendégszerzője. A szakember hozzátette, akkor esett le a tantusz nála, amikor 2003-ban Berlinbe költözött (újságíró-tudósítóként) és megtapasztalta: senki sem lakik „öröklakásban”, függetlenül attól, hogy azt megengedhetné-e magának vagy sem.
„Jobban mondva a lakosság 85 százaléka lakott bérlakásban. Holott akkoriban „nevetséges árakon” lehetett lakásokat vásárolni a németországi városokban. Közülük Berlin messze a legolcsóbb helynek számított”
– írta Zentai. Blogjában a szakember ezután kifejtette, hogy ezután Berlinben és minden nyugat- és keletnémet nagyobb városban durván elszálltak az árak, ám az nem a lakás-magántulajdonnal kapcsolatos helyi gondolkodás, hozzáállás drámai megváltozásának volt köszönhető. Hanem annak, hogy spanyol, görög, izraeli, olasz, nem sok időre rá pedig magyar, lengyel, orosz, román, ukrán kis- és nagybefektetők startoltak rá a németországi, a hollandiai, a portugáliai és a többi nyugat-európai ingatlanpiacra. Tehát a külföldiek – mindenki mást megelőzve a dél- és kelet-európaiak – drágították meg brutálisan az egész németországi ingatlanpiacot. A várost, ahol egészen 2010-ig minden áru és szolgáltatás olcsóbb volt, mint hazánkban.
