Az Ipsos szokásos felméréséből az derül ki, hogy mindössze két országot találtak – Dél-Afrikát és Perut –, ahol pesszimistábbak az emberek, mint Magyarországon. 2023. december végén és 2024. január elején a magyarok 78 százaléka szerint rossz irányba mentek a dolgok az országban, ami tíz százalékpontos javulás a 2022-es év végéhez képest.
Sokkal pozitívabbak lettek viszont a lengyelek a kormányváltás után, 2022 decemberében még 84 százalékuk vélte úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, az elmúlt időszakban már csak 43 százalékuk.
A gazdasági helyzet kapcsán kis javulást mértek, 2022 decemberében a magyarok 16 százaléka mondta azt, hogy jó gazdasági helyzetben van az ország, ez az arány tavaly júliusra sem változott, azonban 24 százalékra nőtt 2023 végére. A világátlag 38 százalék.
Összehasonlítva a lengyel helyzettel, 2022 végén 21 százalék mondta azt, hogy jól alakul a gazdaság, 2023 nyarán már 30 százalék, év végére pedig 43 százalékra emelkedett a bizakodók aránya: ez közel duplája a magyarokénak.
Az adatfelvételt megelőző 12 hónapból azt mérték, hogy az egészségügy miatt aggódtak és aggódnak a leginkább a magyarok (51 százalék említéssel), a második helyen áll a korrupció 44 százalékkal. Ezeket követi a szegénység és az infláció, a lista legvégén pedig a koronavírus és a terrorizmus áll.
Az Ipsos 2022 októberében közzétett felmérése köszön vissza a mostani eredményben, fókuszban az egészségüggyel. Akkor a magyarok 14 százaléka értékelte jónak vagy nagyon jónak a hazai ellátást, rossznak vagy nagyon rossznak pedig 53 százalék. Az akkori felmérésben arra is rákérdeztek, hogy miket tartanak a legnagyobb problémáknak az egészségügyben, és a magyarok leginkább a várólistákra panaszkodtak, valamint arra, hogy nincs elegendő egészségügyi dolgozó.
via 24.hu
