Mi is megírtuk a napokban, hogy Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzati lépésekből az rajzolódik ki, egyre fontosabb lesz a magánellátás az egészségügyben. Csakhogy ez a szektor egyre drágább, 2024-ben már-már luxusnak számít – írja a Pénzcentrum.
A magyar kórházakban a pandémia óta különösen megnyúltak a műtéti várólisták, így egyre többen lehetnek, akik fizetnének egy magánklinikán a műtétért, hogy ne kelljen hónapokat várniuk. Akik viszont ezt választják, több százezres, nem ritkán milliós kiadással kell számolniuk.
A Pénzcentrum megvizsgálta, hogyan változott a műtéti várólisták hossza a magyar kórházakban 2024-re. Kiderült, hogy 2023 januárjához képest ismét romlott a helyzet. A pandémia jelentősen rontott a kilátásokon, és hiába különítettek el erre a célra 2022-ben és 2023-ban is extra forrást, a plusz keretösszeg önmagában már nem jelent megoldást.
A lap sorra vette, hogy bizonyos műtéti beavatkozásoknál mennyi az átlagos várakozási idő. A NEAK friss adatai szerint a leghosszabban a szaruhártya műtétekre kell várni, átlagosan 469 napot, ami 147 nappal több, mint 2023 januárjában volt. Egy térdprotézis beültetésére 261, egy csípőprotézisre kerek 200 napot vártak átlagosan a magyar betegek. Egy mandula, orrmandula műtétre tavaly még 28 napot kellett várni, most 80 napos várakozási idővel lehet számolni.
Egészségügyi kockázatot is hordozhat a hosszú várakozás amellett, hogy ez kellemetlen is a betegek számára. Az életminőséget jelentősen befolyásolja, hogy állandó mozgásszervi fájdalommal, elhomályosult látással, vagy folytonos epegörcsökkel, kiújuló sérvvel mennyi ideig kell együtt élni. A várakozási idő alatt a beteg állapota is romolhat, ami befolyásolhatja a műtét sikerességét.
Elviekben érdeke lenne az államnak, a kórházaknak és a betegeknek is a műtéti várólisták csökkentése, hiszen akinek műtéti beavatkozásra van szüksége, egyértelműen annál jobb, minél előbb megműtik. Emellett minél egészségesebb az ország lakossága, az annál jobb a gazdaságnak is. Ugyanakkor GDP-ben mérhető az a kár, amit a magyar társadalom rossz egészségi állapota „termel” az országnak.
Az államnak az éri meg, ha a lakosságnak a legjobb az egészségi állapota, rendszeresen jár szűrővizsgálatra, hozzáfér a szükséges kezelésekhez, műtétekhez. Jelenleg viszont a kórházak óriásira nőtt adósságai miatt az intézményeknek nem éri meg a várólisták csökkentése.
Az árak tekintetében nagy szórás tapasztalható ugyanazon műtét kapcsán más-más szolgáltatónál. Tavaly januárhoz képest ahol árat emeltek, ott 5-30 százalékkal kerülnek többe a műtétek. Már egy kisebb műtét is legalább közel 300 ezer forintba kerül, a nagyobb beavatkozásoknál pedig nem ritkán milliós tétel lehet.
Sokak számára tehát elérhetetlen luxus a magánkórházak szolgáltatásai, a KSH friss adatai szerint a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 375 300 forint volt 2023 októberében. Egy szürkehályog műtétre nem is feltétlenül lenne elég egy havi magyar átlagbér, a csípő- vagy térprotézis beültetéséhez pedig fél évnyi fizetést kéne kifizetni átlagosan a szolgáltatóknak.
Minden esetben megérheti, ha előre félreteszünk a leendő egészségügyi kiadásainkra, ha ezt egészségpénztárral tesszük. A 20%-os szja-visszatérítést így ki tudjuk használni. Ha az évek alatt szépen gyűjtögetünk, és egészségpénztárból fizetjük a felmerülő költségeket, az állam a befizetéseink után visszatesz 20%-ot a kártyánkra (de legfeljebb évi 150 ezer forintot), amit ugyancsak az egészségünkre költhetünk.
Ha úgy döntünk, magánklinikán műttetjük meg magunkat, mindig olvassuk el, mit takarnak az árlistán feltüntetett összegek! Számoljuk hozzá a konzultáció díját is, és kérjünk árajánlatot, ahol ez lehetséges. Így biztosan nem érnek váratlan költségek!
