Nálunk a legsúlyosabb a korrupció az EU-ban

A Transparency International Magyarország közzétette a Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) legfrissebb eredményeit, ami alapján azt javasolja a kormánynak, hogy fokozza az erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben, javítsa a jogállamisági rendszereket, és erősítse az ellenőrzési mechanizmusokat – írja a Portfolio.

A jelentés szerint Magyarország továbbra is a korrupciós rangsor legutolsó helyezettje az EU-ban, tágabb keretben pedig 42 ponttal a 76. helyen végzett 180 ország között. Ez az eredmény egy helyes javulást jelent a 2022-es eredményhez képest, hosszú távon az ország 30 hellyel és 13 ponttal csúszott lefelé a világranglistán.

2012-ben Magyarország még a 46. helyen állt a CPI-n, 55 ponttal. Az elmúlt tizenegy évben azonban a korrupció elleni küzdelemben elért eredmények alapján jelentős visszaesés történt. Az Európai Unió tagállamai között Magyarország már második éve a korrupcióellenes erőfeszítések terén a sereghajtó.

Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője elmondta, hogy közép- és kelet-európai viszonyításban gyengének nevezhető a Magyarország pozíció. A Visegrádi országok közül Csehország 57 ponttal az EU 16. helyén áll, míg Lengyelország és Szlovákia 54-54 ponttal a 19. helyen. Korrupció elleni ellenállóképesség tekintetében Szlovénia, Szlovákia és Horvátország is előznek minket. Martin hozzátette, hogy a kormányzat által sokszor utólérni akart Ausztria elérhetetlen messzeségben van a 70 pont feletti eredményével.

Az Integritás Hatóság az TI Magyarország szerint formálisan független, de a gyakorlatban az államigazgatás szervezeteire hagyatkozik, és korlátozott jogosítványokkal rendelkezik a visszaélések leküzdésére. Az IH bár nem foglyul ejtett intézmény, de nem tartják elég erősnek a testület felhatalmazását a korrupcióelleni küzdelemben. Martin József Péter hozzátette, ha javaslatot tesz a szervezet, akkor rendszerint a kormány vagy az államigazgatás szervei lesöprik azokat, így úgy látják, hogy a hatóság nem tölti be a nekiszánt funkciót.

A kormány által elfogadott jogállamisági reformokat is élesen bírálja a jelentés, beleértve a szuverenitásvédelmi törvényt és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az információszabadságról szóló szekcióban. A közérdekű adatigénylések kapcsán kifogásolják, hogy megmaradtak a legsúlyosabb korlátozások, sok kormánydöntés titkosítási ideje 10-ről 20 évre nőtt. A kormányzati intézkedéseket a TI Magyarország feleslegesnek, az adófizetők számára költségesnek és az Alaptörvény ellenesnek ítéli.

A magyar közbeszerzési piacon továbbra is fennállnak az oligarchák által vezetett cégek koncentrációjának problémái, vagyis jelentős változás nem történt. Koncentráltnak tartják a közbeszerzési piacot, a fő probléma azzal van, hogy nagyobb keretmegállapodásokat kötnek, amelyeken keresztül továbbosztják egyes vállalkozók a megrendeléseket. Probléma még a tényleges tulajdonosok eltitkolása, amelyet például táplálnak a magántőkealapok, amelyek teljes anonimitást biztosítanak.

A gazdasági teljesítmény és korrupció közötti kapcsolat is aggasztó, a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt a gazdasági növekedés nem mindenkinek hoz előnyöket. Az uniós költségvetés egyik legnagyobb kedvezményezettje volt Magyarország, a pénzbeáramlás viszont nem járult hozzá sem a hatékonyság, sem pedig a vállalkozások számával mért gazdasági aktivitás növekedéséhez, és az egyenlőtlenségek sem csökkentek, ellenben nőtt a korrupciós kitettség.

Semmilyen előrelépés nem történt az akadémiai szabadság, a szexuális kisebbségi jogok és a menedékügy terén, valamint a helyreállítási alapnál sem teljesítette a kormány a 27 elvárt szupermérföldkövet, így az eszköz 10,4 milliárd eurónyi forrása nem elérhető. Martin József Péter szerint emiatt világviszonylatban nem tudunk kitörni a közepesjövedelműség csapdájából, valamint elmarad az EU-ban a felzárkózásunk a potenciálistól.

A szakember úgy értékelt, hogy az unió által elvárt reformok korlátozottan tudnak javítani a magyar korrupciós és átláthatósági helyzeten. Ennek oka az, hogy a kormány fő motivációja csak az uniós forrásokhoz hozzáférni, nem pedig a valódi változást előmozdítani.

Martin József Péter elmondta, hogy az adatok szerint a magyarok 90-92 százaléka tartja súlyos problémának a korrupciót, de 56 százalék szerint az tolerálható. Bocsánatos bűnnek érzik a korrupciót, nem vált ki elemi felháborodást. Szerinte az irányított média hatása is látszik abban, hogy bár komoly bajnak tartják az emberek a korrupciót, de tolerálják azt.