Az Oktatási Hivatal (OH) összefoglalót adott közzé, amelyben a 2018-ban, illetve 2022-ben végzett hallgatók helyzetét vizsgálták a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján. Ebből kiderült, hogy a friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott legalább a felsőfokú képzés egyes szakaszaiban.
Főképp az esti, levelező, távoktatásban tanulókat jellemzi a párhuzamosan folytatott tanulási és munkavégzési tevékenység, náluk 94,5 százalék volt az arány, de a nappali tagozaton tanulók is nagy arányban (72 százalék) vállaltak bevételszerző tevékenységet. A kutatás nem tért ki az okokra, ahogy arra sem, a munkavégzést hogyan tudták összeegyeztetni egyetemi tanulmányaikkal.
Egy egyetemistának négy fő bevételi forrása lehet: családi támogatás, diákhitel, ösztöndíjak vagy munka. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke szerint az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt a családok egyre kevésbé engedhették meg maguknak, hogy támogassák egyetemista gyermekeiket, a tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer pedig nem éri el a célját, az ösztöndíjak négy éve változatlanok, a legutóbbi, 2020-as emelést felőrölte az infláció.
Az egyetem melletti munkavégzés teljesen általánossá vált, aminek az lehet a következménye, hogy túlságosan háttérbe szorul az egyetemi élet, ami hátrányos lehet a hallgatókra nézve, különösen az “egyetemista identitás” kialakulásában, ami a későbbi életükre is kihatással lehet – fogalmazott a HÖOK sajtófőnöke.
A frissdiplomások jelenlegi munkaerőpiaci státuszát is is vizsgálták: A munkanélküliek aránya a művészet-közvetítés képzési területen volt a legmagasabb (15,6 százalék), egyéb művészeti területen 10,9 százalék, bölcsészettudományi területen 5,9 százalék, az agrár képzési területen végzettek körében 5,2 százalék. A legkevesebben (1,6 százalék) az orvos- és egészségtudományi területen végzettek körében voltak munkanélküliek.
A külföldi munkavégzés kapcsán a válaszadó friss diplomások mintegy 6 százaléka jelezte, hogy a megkeresés időpontjában éppen külföldön dolgozott. A képzési területeket tekintve a külföldi munkavégzés az átlagnál gyakoribb az agrár (10,7 százalék), a természettudományi és művészeti területen (10-10 százalék) végzettek körében.
A 2018-ban végzettek 44,8 százaléka, a 2022-ben végzetteknek pedig már az 50,2 százaléka azt jelezte, inkább igen, vagy biztosan másik országba költözne egy jobb munkahely reményében.
via Népszava
