Hétfőn maratoni napot tartott a parlament a tavaszi ülésszak első napján, ahol elfogadták Novák Katalin lemondását, majd rögtön meg is választották Sulyok Tamást, mint a rendszerváltozás utáni hetedik köztársasági elnököt, valamint másfél év időhúzás után megszavazták Svédország NATO-csatlakozását is. Az ülés záró részében Szabó Tímea és képviselőtársai kezdeményezésére az életvégi döntésekről, vagyis az eutanáziáról vitáztak.
Az eutanázia ügye azután lett téma az Országgyűlésben, hogy az ALS betegséggel diagnosztizált Karsai Dániel alkotmányjogász pert indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, hogy méltósággal fejezhesse be az életét. Itthon az aktív eutanáziát tiltják a jogszabályok.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzászólása elején azt mondta: együtt éreznek Karsai Dániellel, de ez az ügy inkább egy jogvita. Szerinte Karsai ügyében akár ebben a hónapban döntés születhet a strasbourgi bíróságon, ők ezt el fogják fogadni. De az kérdés, hogy ez a döntés mire fogja kötelezi Magyarországot.
Több fideszes képviselő mellett felszólalt Bányai Gábor is, akit a koronavírus fertőzés miatt kritikus állapotban ápolták kórházban. Elmondta, hogy már nem egyszer volt közel a halálhoz, mikor pelenkázták, itatták, etették, fájdalmai voltak, azon gondolkodott, ezt nem akarja folytatni. „Elkezdtem vágyni a halálra”. Hívő emberként azon gondolkodott, hogyan tudná befejezni az életét. Készült a saját aktív eutanáziájára, majd elkezdett átértékelni mindent. „Én személyesen átérzem, hogy mit élnek át azok az emberek, akik ezt kívánják” – mondta.
Hollik István, a KDNP képviselője úgy látja, a jogi mellett egy morális-erkölcsi vitáról is szó van. Hollik azt mondta: Magyarországon mindenkinek joga van visszautasítani az őt életben tartó kezeléseket. Az Európai Unió döntő többségében és az ENSZ legtöbb országában nem engedélyezett az aktív eutanázia. Emiatt szerinte nagyon meg kell vizsgálni a kérdést.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd-Zöldek képviselője a helyszínen köszöntötte Dunavölgyi Erzsébetet és Skripeg Bélát, Karsai Dániel sorstársait. Szerinte az életvégi döntések ügye az a téma, ami független bal és jobb oldaltól. A képviselő szerint a vita arról szól, tisztelik-e a beteg szabad döntését. Azt visszautasította, hogy bárkit köteleznének az aktív eutanáziában való részvételre. „Karsai Dániellel egyetértve azt gondoljuk, az élet jog, de nem kötelesség” – mondta Szabó.
Az ellenzéki képviselők úgy látják, hogy szerintük a kormány cinikus és gyávák voltak vitázni és találkozni Karsai Dániellel. Az életvégi döntések az emberi méltóság legalapvetőbb részét képezik, ezért kellene társadalmi vitát tartani, ahol mindenki elmondhatná a véleményét. Mindemellett tiszteletben kell tartani mindenkinek a meggyőződését és a hitét, mert az eutanázia kérdése mindenkiről szól. Nem várják el az orvosoktól az eutanáziában való aktív együttműködést, csak azt szeretnék, hogy ne büntessék, aki ezt önként megteszi.
Az eutanázia többször is szóba került az Országgyűlésben ősszel. A Párbeszéd-Zöldek parlamenti vitanapot kezdeményezett, a Momentum pedig határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Karsai Dániel november végén személyesen is részt vett a parlament ülésén.
Az már biztos, hogy népszavazást nem lehet tartani az eutanázia büntethetőségéről. Decemberben a Momentum, Karsai Dániel és testvére két népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). A kérdések lényege így szólt: az emberek módosítanák-e a Btk.-t, hogy azok, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, ami jelentős fizikai és/vagy mentális fájdalmat okoz, valamint ami megfosztja őket az emberi méltóságuktól, az eutanáziát választhassák. Február elején a bizottság nyolc tagja szavazott a két népszavazási kérdés elutasításáról, míg négy tag a hitelesítés mellett foglalt állást.
via Telex
