Az áfabevételek januárban elmaradtak a céltól, és a tavalyi évtől is. A bérekhez kapcsolódó költségvetési bevételek megugrottak, ám csak mert eddig alig írtak ki pályázatokat. Az államadósság finanszírozásának feketelevese pedig még csak most jön.
A Pénzügyminisztérium (PM) jelentéséből kiderült, hogy 2024 január hónapban az államháztartás központi alrendszere 54,4 milliárd forintos többlettel zárt. Ezen belül a központi költségvetés 37,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 41,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 50,2 milliárd forintos többletet mutattak.
A januári többletet akár pozitívumként is lehetne értékelni, azonban ennek ellenkezője az igaz. A bevételi oldalon több, mint aggasztó, hogy mind általános forgalmi adóból (áfából), mind jövedéki adóból kevesebb folyt be, mint 2023 januárjában. Áfában 41 milliárd forint, jövedéki adóban 15 milliárd az elmaradás tavalyhoz képest. A 2024-es költségvetés 8,6 ezer milliárd forint áfabevétellel tervez – vagyis idén 1,6 ezer milliárd forinttal több áfának kellene befolynia, mint tavaly. Ehhez képest az áfabevételek már januárban elmaradásban voltak 2023-hoz képest.
A fogyasztás decemberben még mindig gyenge volt, a reálkereset emelkedésével párhuzamosan idén várhatóan helyreáll. Ugyanakkor kizárható, hogy a fogyasztás – és az áfabevételek – képesek lesznek idén ledolgozni a tavalyi visszaesését, sőt még növekedni is azon túl. Vagyis borítékolható, hogy az áfabevételekben idén is hatalmas lyuk keletkezik majd.
A kormány eddig visszafogta az uniós programok kiírásait, ennek megfelelően – bár a kormány ennek ellenkezőjét állította – az uniós támogatások befagyasztása nem érintette negatívan a költségvetést: igaz, hogy kevés uniós támogatás folyt be a költségvetésbe, de a költségvetés kevés kifizetést is teljesített az uniós pályázatokkal kapcsolatban.
Januárban az egész évre tervezett uniós bevételek 9,1 százaléka befolyt, ugyanakkor csak az éves kiadási terv 2,2 százaléka teljesült. Az uniós programok egyenlege számszerűen 145 milliárd forinttal javította a költségvetés egyenlegét – már ez zárójelbe teszi az 54 milliárd forintos többletet. Mivel a kormány az uniós pályázatok felpörgetésére készül, az év hátralevő részében ez az egyenlegjavító hatás nem fog érvényesülni.
Januárban többlettel zárt az egészségbiztosítási- és a nyugdíjkassza – mivel a bevételek jelentősen nőttek, köszönhetően a járulékköteles jövedelmek növekedésének. Vagyis annak, hogy nőttek a keresetek. Ez egyébként a személyi jövedelemadó-bevételeket is alaposan megdobta, 430 milliárd forint folyt be januárban, miközben 2023 első hónapjában csak 372 milliárd forint.
A 2024 eleji béremelések egy része már decemberben megtörtént, így az érintettek már januárban emelt bért kaptak, a költségvetésbe pedig már januárban befolytak a magasabb bérek utáni közterhek, ez pedig szintén szépítette a bevételi oldalt januárban.
A következő hónapokban rosszabbodik a helyzet. Hozamot fizetnek ugyanis az inflációkövető állampapírok. Mintegy 860 milliárd forint kamat és 105 milliárd forintnyi lejárt tőkét fizet ki az első negyedévben az állam a meglévő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állományokra. De nem ez a teljes összeg: idén a PMÁP-hoz kapcsolódóan összesen mintegy 1200 milliárdos kifizetés vár az államkasszára. Az államadósság finanszírozása a magas kamatkörnyezetben idén, sőt még a következő években is hatalmas terhet jelent majd a költségvetés számára.
Összességében már a januári folyamatok alapján teljesen nyilvánvaló, hogy a 2024-es költségvetés teljesíthetetlen – legalábbis nagyon komoly megszorítások nélkül.
via HVG
