Kérdés melyik pártcsaládba tudna a Fidesz beülni Brüsszelben

Két potenciális pártcsalád is van, amelyhez csatlakozhatna a Fidesz az Európai Parlamentben. Az egyik elég természetesen illik politikájukhoz, a másik kevésbé, és több pártnak is problémája lenne a Fidesz csatlakozásával. Csakhogy Orbánék éppen a bonyolultabb megoldást favorizálják – írja a 24.hu.

A Fidesz 2021-ben hagyta ott az Európai Néppártot, pont, mielőtt kizárták volna, ennyi idő alatt pedig számukra is egyértelműen kiderülhetett, hogy nem igazán éri meg így politizálni az Európai Parlamentben. Több szempontból is megérte az Európai Néppárt tagjának lenni: az Európai Parlament legnagyobb frakciója, olyan pártcsalád, ami a kontinens centrista jobboldalát fogja össze.

Fontos a politikai háttér is, a szövetséges pártok és vezetők általában védik egymást, a szoros együttműködés segíthet az adott pártok számára fontos ügyek európai képviseletében. Sokkal egyszerűbb például a német jobboldalt meggyőzni valamiről, ha az Európai Néppárt tagjai vagyunk. A Fidesz tehát jelentős infrastruktúrától és politikai befolyástól esett el azzal, hogy otthagyta az Európai Néppártot.

Orbán Viktor szinte a szakítás óta azon dolgozik, hogy új pártcsaládot találjon. Az Európai Parlamentben két pártcsalád áll a Néppárttól jobbra: az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID). Ezt a két pártcsaládot szerette volna Orbán valahogy összehozni, hogy azután egy jelentős méretű szuperfrakcióba ülhessen be a saját pártjával.

A két pártcsalád között jelentős ellentétek voltak. Egyrészt teljesen mást gondoltak Oroszország szerepéről. Olyannyira, hogy ez már az ukrajnai háború előtt is problémát okozott az együttműködésben. Az ECR tagjai ugyan visszafogottan euroszkeptikusok, de Oroszországgal kapcsolatban kifejezetten kemények. Az ID tagjai sokkal viszont megengedőbbek Oroszországgal.

A másik jelentős probléma, hogy több olyan párt ül ezekben a frakciókban, amelyek otthon versenytársai egymásnak. Ezek az ügyek tehát megakadályozták, hogy össze tudjon állni a Fidesz által áhított szuperfrakció. Két választás maradt: belépni valamelyik jobboldali pártcsaládba.

A kettő közül az ECR tűnt sokkal jobb lehetőségnek, az ID-frakcióval szemben ugyanis még mindig durva előítéletek vannak, leginkább Németországban.

A lényeg, hogy két euroszkeptikus pártcsalád van:

• egy elég jobboldali, de alapvetően atlantista, amerikabarát, klasszikus konzervatív,
• és egy ennél sokkal jobboldalibb, oroszbarát, NATO-ellenes, inkább jobboldali populista.

A Fidesz érthetően a két pártcsalád közül inkább a kevésbé jobboldalihoz szeretne csatlakozni, és ezen elég régóta dolgozik. A következő Európai Parlamentben valószínűleg az ECR- és az ID-frakciók versenyeznek majd azért, hogy ki adja a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot az Európai Néppárt és a szociáldemokraták után. Ebben nagyon fontos szerepe lehet annak, hogy kihez csatlakozik majd a Fidesz.

Hiba lehetett Orbán Viktortól, hogy előre bejelentette csatlakozási szándékát. Vannak ugyanis pártok, amelyek az ECR-en belül sem örülnének a Fidesznek. A cseh Polgári Demokrata Párt például kifejezetten ellene van a Fidesznek, és a Svéd Demokraták is közölték, nem támogatnák a csatlakozást. Hasonlóan nyilatkozott a román AUR, amely még nem tagja az Európai Parlamentnek, de jelenleg Románia egyik legfontosabb politikai ereje.

A Fidesz külpolitikája alapján is sokkal természetesebb szövetséges lenne az ID-pártcsalád. Eddig leginkább azért nem akartak ehhez csatlakozni, mert ezzel a német kereszténydemokrata jobboldal szimpátiájának maradékát is elvesztenék, hiszen nyíltan együttműködnének az AfD-vel. Ez viszont az AfD erősödésével megváltozhat majd.