Jelentősen csökkent a kecskeméti civileknek szóló önkormányzati támogatás mértéke az elmúlt években, amit a választási évre hivatkozva a kormánypárti többségű városi közgyűlés januártól úgy emelt meg, hogy eközben elvonta az egyéni választókerületek támogatását.
Nem hívható le Kecskemét 14 egyéni választókerületében a választókerületi támogatási program 2024-től, amit Szamler László fideszes politikus javaslatára fogadott el még decemberben a városi közgyűlés. A 14 felé osztott évi 54 millió forintos keret az egyéni képviselők és a választókerületek lakosaiból összeálló tanácsadó testületek által javasolt programokra, kisebb fejlesztésekre, és helyi civileknek nyújtott támogatást.
Szamler azt is indítványozta, hogy a keretösszeget – a még évekkel ezelőtt megszüntetett, mintegy 100 millió forint összegű – Városi Támogatási Program (VTP mintájára ossza szét az önkormányzat a kecskeméti egyesületek között. De, ha már a politika célja a civilek támogatása, akkor több helyi közösség is kapva kapott az alkalmon. Azt kezdeményezik, hogy olyan eljárást dolgozzanak ki, amiben a civilek érdemi részvételével bírálná el az önkormányzat a beérkezett civil pályázatokat. Erre korábban nem volt még példa. Az, hogy a VTP keretéből melyik szervezet jutott támogatáshoz, arról a szakbizottságok javaslata alapján, a polgármester döntött.
Egyik sorból a másikba
Az évi néhány millió forintos választókerületi támogatási programból a kormánypárti és az ellenzéki politikusok, ha látványos beruházásokat nem is tudtak megvalósítani, de biztosíthatták a választóikat, hogy közvetlenül rendelkezésükre áll egy kisebb összeg a nagyon sürgős feladatokra, vagy az utcaközösségek igényeire. Nemkülönben a demokrácia gyakorlását is hivatottak voltak repzerentálni ezek a tanácsadó testületek, hiszen a nem politikus tagoknak bekapcsolódást jelentett az önkormányzati munkába, amikor kikérték javaslataikat arról, milyen városrészi civil programra, vagy járdafelújításra, netalántán új kerékpártárolóra fordítsák a kerületenként körülbelül évi öt millió forintot.
„Ha új sort nyitunk és forrást akarunk adni arra, ami nem volt, akkor meg kell találni annak a helyét. Többletbevételt generálni, vagy valahonnan átcsoportosítani, elvenni. Én a második verziót szeretném javasolni. A Választókerületi támogatási program előirányzaton 54 millió forint szerepel. Tegyük át ezt arra a sorra, hogy a civilek közvetlenül juthassanak ehhez a forráshoz.” – vezette fel javaslatát Szamler László kormánypárti képviselő a decemberi közgyűlésen a városi költségvetés vitájában.
A sorok közti átcsoportosítás ötletét Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is támogatta, aki azzal érvelt, hogy 2024 úgyis átmeneti évnek minősül. A képviselők mandátuma ugyanis hiába október közepéig szól, a júniusra előrehozott önkormányzati választások miatt, az év második felében már föl sem tudják használni a támogatást. És különben is – tette hozzá – „az utóbbi éveknek az a gyakorlata, hogy a képviselők alapvetően a civil szervezeteknek adják oda ezt a támogatást legnagyobb arányban”.
Király József szocialista ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy a költségvetés átláthatatlan, amiben „egy összegben szerepel, hogy a civilek mennyit kapnak”. És azt is, hogy a közgyűlés többsége politikai alapon, figyelmen kívül hagyhatja a választókerületben működő civil szervezeteket. Eddig ugyanis a helyi közösségek támogatásáról a tanácsadó testület és az ott megválasztott képviselő javaslata alapján döntöttek. Király ezután azt indítványozta, hogy a kecskeméti civileket összefogó ernyőszervezet részére, a Városi Civil Kerekasztalnak 10 millió forint összeget különítsenek el a civil soron belül. „A korábban jól működő Városi Támogatási Programra 150 millió forintot kértem” – utalt Király Szamlerre, aki szintén a VTP-vel példálozott. Kopping Rita, a DK képviselője a döntés elhalasztását kérte, mert szerinte Szamler hirtelen hozakodott elő a javaslatával, „ráadásul neki nincs is választókerülete”.
Megkerestünk több önkormányzati képviselőt is, hogy mire fordították a kerületükben felhasználható támogatásokat az elmúlt években. Többen ugyan nem válaszoltak a kérdéseinkre, viszont reagált a Szövetség a Hírös Városért frakció képviselője, Király József, aki elmondta, hogy évente szerény három millió forintból gazdálkodhatott. Nagy részét a körzetben működő óvodák, iskolák hiányzó műszaki felszerelésére, udvari játékokra, a városközpont virágosítására használta fel, de jutott belőle nyugdíjas civil szervezeteknek is – fejtette ki. Hozzátette: Az oktatási intézmények és nyugdíjas szervezetek már eljuttatták nekem az ez évi kérelmüket. Remélem, az új rendszerben is kaphatnak támogatást.
A Vacsi köz ellenzéki képviselője, Tóth Szilárd, hasonlóan évi 3 millió forint támogatásban részesült. A tanácsadó testület támogatásával a lakókörnyezetben működő egyesületek támogatására, intézmények eszköz beszerzéseire, szikkasztó kiépítésére, játszóterekre költötte.
A Széchenyiváros képviselője, a momentumos Józsa Bálint a választókerületi források megvonását politikai bosszúnak tartja. Józsa és a fideszes Szamler többször is már összecsattantak, nem mellesleg Szamler tag a Józsa vezette kerületi tanácsadó testületben. Az ellenzéki képviselő szintén évi 3 millió forintot használhatott fel a ciklus alatt, amiből buszmegállót és köztéri padot telepített, társasháznál sövényt cserélt, és képviselőtársaihoz hasonlóan civil közösségeket, nyugdíjasokat, nagycsaládosokat, egyedülálló szülők szervezetét támogatta.
Elapadt civilnek járó források
A 154 millió forinttal induló Városi Támogatási Program 2011 és 2020 között működött, melyből sport, kultúra, ifjúságpolitika, idősügy, közbiztonság, oktatás, fogyatékkal élők támogatására létrejött helyi szervezeteket támogattak. A kiosztható forrás mértéke ugyan évről évre változott, a legkevesebbre 2016-ban, összesen 80 millió forintra lehetett pályázni, de 2017-ben már 100, 2018-ban és 2019-ben pedig 110 millió forint állt rendelkezésre.
Ettől teljesen független támogatási forma volt az úgynevezett választókerületi keret, ami fölött az egyéni képviselők rendelkeztek; 2019-ben a 15 egyéni választókerület között összesen 84 millió forintot osztottak szét.
A 2019-es önkormányzati választást követően, amikor helyben a Fidesz csaknem elvesztette a körzeteinek a felét, és már a küszöbön volt a pandémia, hirtelen beszüntették a választókerületi keretet és a civilek csendes tiltakozása ellenére a VTP-ét is, amiről itt írtunk a KecsUP-on. Ezek helyett alakították ki – az alacsonyabb összegű – választókerületi támogatási programot. Ezután a civil szervezetek támogatását is jelentősen visszavágták; 2023-ban csupán 23 millió forint állt rendelkezésre . A decemberi közgyűlésen ide csoportosították át a választókerületeknek járó 54 millió forintot.
Részt vennének a civilek a források elbírálásában
A közgyűlés döntése után megpezsdült a helyi civil szektor, és több szakmai civil szakkerekasztal is jelezte részvételi szándékát egy új pályázati szempontrendszer kidolgozásában, amit a helyi NGO-k már régóta szeretnének elérni.
Kecskeméten a hasonló szakterületen tevékenykedő társadalmi szervezetek többsége négyesével, ötösével vagy ennél többen, úgynevezett szakkerekasztalokba (kulturális, fenntartható, nyugdíjas, szociális, innovációs, sport, ifjúsági, egészségügyi) szerveződtek az elmúlt több mint 15 évben. A szakkerekasztalok rendszeresen tanácskoznak, két-két delegálttal vesznek részt az ernyőszervezetként funkcionáló Városi Civil Kerekasztal (VCK) havi megbeszélésén, amire legutóbb január elején került sor. Itt vetődött fel a pályázati szempontrendszer kidolgozásának kérdése.
A Fenntartható Fejlődés Civil Szakkerekasztal tagjai (mely hét szervezetből áll: Zöld Küldetés Egyesület, Muzsikál az erdő, KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete, Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete, Kecskeméti Szatyor Bevásárló Közösség, Zöld Vitalitás Cédruskör, Magyarországi Agroökológiai Hálózat Egyesület) élve a lehetőséggel, kidolgozták szempontrendszerüket – avatták be szerkesztőségünket.
Javaslatukban szerepel, hogy 50-100 ezer forinting terjedjen egy projekt támogatása, ennek legfeljebb fele legyen felhasználható működési költségre. Egyszerű, adatlapos pályázatban gondolkodnak. Újításként azt is kezdeményezik, hogy a pályázatok pontozásába, együttműködő félként vonja be az önkormányzat a VCK-át. Erre korábban még nem volt gyakorlat. Mivel a szakkerekasztalok laza szerveződések, és csatlakozhatnak hozzájuk nem bejegyzett szervezetek is, ezért ezek a közösségek, egy partner jogi személy segítségével pályázhatnának önkormányzati támogatásért. Kikötnék azt is, hogy egy szervezet egy pályázatot nyújthat csak be egy adott éven belül. A javaslatot, mint azt megtudtuk, támogatja a Kulturális Civil Szakkerekasztal és a Tudományos és Innovációs Civil Szakkerekasztal is.
A triónak most az a feladata, hogy az alulról jövő kezdeményezéshez más szakkerekasztalok támogatását megnyerjék. Jelentős eredményt azonban akkor tudnak majd felmutatni a kecskeméti önkormányzat és a civil szektor együttműködésében, ha a politika érdemben bevonná szakmai partnerként a helyi társadalmi szervezeteket a pályázati döntési mechanizmusba. Ezzel pedig fontos lépést tenne a város a négy évvel ezelőtt megszüntetett Városi Támogatási Program eredeti céljának elérésében, ami arról szólt, hogy:
„az egyre erősödő civil szféra napjainkra a társadalom minden területét átfogja, és fontos tartópillére demokráciánknak, az egyes közösségek érdekérvényesítésének. A nonprofit szerveződések és az önkormányzat együttműködése, együtt gondolkodása jelentős erőforrásokat mozgósíthat közös céljaink megvalósítása érdekében.”
