Nem öncélúan ábrázolja a nemváltást az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet – szól a bíróság jogerős ítélete. Február közepén ugyanezért a kötetért szabtak ki ötmillió forintos bírságot a Líra Könyv Zrt. kecskeméti üzletére, mert egy iskola kétszáz méterén belül forgalmazták azt.
Az újabb perben a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal által kiszabott bírságról mondta ki a Győri Törvényszék, hogy azt jogtalanul rótták ki a könyvkereskedőre. Az ítélet szerint az ún. gyermekvédelmi törvény és az azt szabályozó kormányrendelet szövege nyelvtanilag mást jelent, mint a szöveg közkeletű politikai értelmezése: most a kettős jelentésű „valamint” szó használata miatt nem fogadta el a bíró a kormányhivatal érvelését.
Minden, csak nem öncélú – tette hozzá a bíróság a könyv transzneműségről szóló történetéről.
A tatabányai Líra Könyváruházban 2023 szeptemberében tartott ellenőrzést a kormányhivatal, amikor is arra jutottak, hogy „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását jeleníti meg, illetve népszerűsíti” Francesca Cavallo és Elena Favilli kötete, amit a gyermekkönyvek között lefóliázva forgalmaztak.
Mindezért százezer forint bírságot róttak ki.
A Líra bírósághoz fordult és a beadványukhoz csatolták Dr. Kenesei István nyelvész, professor emeritus, az MTA rendes tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének volt igazgatója által tett megállapításokat: eszerint a kormányrendelet szövegében szereplő „valamint” kötőszóval elválasztott mondatrészek kétféle módon értelmezhetők.
A jogszabály rendelkezései a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termékekre fogalmaznak meg korlátozásokat és tilalmakat, a „valamint” szó ugyanakkor két funkciót is betölthet a mondatban:
- egyszerű „és” értelemben egyrészt jelentheti azt, hogy az adott tiltás olyan könyvekre vonatkozik, amelyek egyszerre rendelkeznek az összes felsorolt tulajdonsággal – még akkor is, ha ilyen tartalmú könyv nehezen képzelhető el,
- másrészt elválaszthatja a két mondatrészt: ebben az esetben az öncélú ábrázolás tilalma kizárólag az első mondatrészben szereplő születési nemtől való eltérésre, a nem megváltoztatására és a szexualitásra utal, míg a második mondatrészben szereplő homoszexualitás esetében a megjelenítés és a népszerűsítés tilalmas.
A bíróság az utóbbi értelmezést fogadta el, és megalapozatlannak tartotta, hogy a hivatal határozata összekeverte az eltérő eseteket, nem az öncélú ábrázolás megvalósulását vizsgálva, hanem a transzneműség és a nemváltás megjelenítését, illetve népszerűsítését találva jogsértőnek.
A bíró hozzátette, hogy egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni, így ő végig olvasta a könyvet és így vizsgálta, hogy az öncélúan ábrázolta-e a születési nemtől való eltérést vagy a nemváltást. Véleménye
via 24.hu