A magyar átlagnyugdíj 2023-ra az Európai Unió 27 tagállama közül a 24. helyre futott be, mondhatni sereghajtó a maga 208 ezer forintjával. Vásárlóerő-paritáson mérve a magyar nyugdíjak az Európai Uniós átlag 45 százalékát tették ki – derül ki a Gazdaságkutató Zrt. friss elemzéséből.
2004 és 2023 között 241 százalékos nominális növekedést produkált hazánkban az átlagnyugdíj (61 ezer forintról 208 ezer forintra nőtt), és bár nagy részét elvitte az infláció, ezzel együtt is 43 százalékos emelkedésnek számított a nyugdíjak reálértékében.
A nagy emelkedésnek több oka is volt: cserélődtek a nyugdíjasok, a rendszerbe frissen belépők már magasabb nyugdíjakat kaptak, és sokan elhaláloztak azok közül, akik még a korábbi, alacsonyabb nyugdíjakban részesedtek. Emellett új formák is megjelentek a rendszerben: a nyugdíjprémium, és a 13. havi nyugdíjak ki- és bevezetése.
Csökkent a nyugdíjasok száma is, 2004-ben még 3,1 millió nyugdíjas volt, 2023-ban már csak 2,4 millió. 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-ben már csak 8 százalékot. Az öregségi nyugdíjasok száma 21,5 százalékkal nőtt az évek során, a rokkantsági, özvegyi és szülői nyugdíjban részesülők száma bezuhant. Ennek egyik oka a 65 évre emelt nyugdíjkorhatár, és a Nők 40 korkedvezmény bevezetése volt.
A régióval összehasonlítva a magyar helyzetet azt kapjuk, hogy a csehektől évről évre egyre jobban leszakadtunk, de a szlovákok és a lengyelek is megelőztek minket, így már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.
Vásárlóerő-paritáson vizsgálva a nyugdíjakat (valójában mennyi terméket és szolgáltatást lehetett venni az átlagnyugdíjból az adott évben) arra jutunk, hogy az elmúlt két évtizedben 76 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. 2004 és 2013 között volt a nagyobb növekedés, majd 2019-ig csökkenni kezdett az érték, végül 2020 és 2021 között ismét egy enyhe javulás volt.
2004-ben a román nyugdíjak vásárlóerő-paritáson mérve a magyar felét sem érték el, 2023-ban már 37 százalékkal lehagyták azokat.
via Telex
