A Pénzügyminisztérium Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester által benyújtott közérdekű adatigénylésére küldött válaszából kiderül, hogy az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást nem osztják vissza a szegény településeknek, hanem beöntik az állami költségvetésbe, igaz annak az önkormányzati zsebébe.
A tárca azt írta, hogy a „szolidaritási hozzájárulással a kiemelkedően kedvező anyagi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőket”. Azt, hogy melyik önkormányzat számít „kiemelkedően tehetősnek” a kormány dönti el, az adó mértékét az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján határozzák meg, amit az éves központi költségvetésről szóló törvényben rögzítenek. Hozzátették, hogy 2023-ban összesen 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie.
Idén már 848 önkormányzattól szednék be a hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számítanak. A PM magyarázata szerint azért emelkedik az összeg, mert „az érintett települések adóbevétele nagyobb mértékben növekedett”. Azonban nem hagyják náluk, pedig a többlet bevételre nagyon nagy szüksége lenne a szektornak. Az önkormányzatok egyenlege 2020 óta harmadszor kerül idén mínuszba.
Arra a kérdésre, hogy mi az útja a szolidaritási hozzájárulásból befizetett összegnek, a PM azt írta, hogy ez „része az önkormányzati támogatás pénzügyi fedezetének. Ennek szabályrendszerét a költségvetési törvény határozza meg. A települések 2023-ban összesen 1178 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak feladataik ellátására”.
Az idén ennél jóval kevesebb, összesen 1050 milliárd jut – a többek között óvodákat működtető, gyermekétkeztetést, szociális ügyeket, idős gondozást, közterületek gondozását, közösségi közlekedést biztosító – önkormányzatokra. Ám ebből csak 740 milliárdot fizet az állam, a többit az önkormányzatok adják össze – maguknak – szolidaritási hozzájárulás címen. Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente, a költségek emelkedését azonban nem követik az állami normatívák.
Ehelyett évről évre csökken. 2027-re a PM korábbi előrejelzése szerint – szolidaritási adó nélkül – már csupán nettó 686 milliárdot adna kormány a települések kötelező feladataira.
A települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele és nem is lesz, így feladatellátása az állami pénztől függ. A tehetősebbektől viszont a szolidaritási adó révén vonja el a pénzt a kormány, így a végére senkinél sem marad.
A szolidaritási adót akkor vezették be, amikor az önkormányzatok a járvány okozta válsággal küzdöttek. Az állam segítség helyett sarcolt. Elvonta az iparűzési adó felét, a gépjárműadót, a parkolási díjakat. Nem egy település esetén az elvont pénzek jóval meghaladták az állami normatíva összegét, ami egyet jelent a kivéreztetéssel.
Az önkormányzatok egyedi szimpátia alapján kaphattak kompenzációt, a szolidaritási adó bevezetése óta pedig titkolja a kormány, hogy pontosan mire, és főleg milyen szempontrendszer alapján támogatja így a rászoruló önkormányzatokat. Nem tudni, hogy a pénz valóban a szegényebb települések támogatására megy vagy esetleg reptérvásárlásra, vagy éppen a Vodafone megvételére – mondta Niedermüller Péter. Hozzátette: kiderült, hogy a király tényleg meztelen, a szolidaritási adó semmi más, mint az állam zsebének kitömése.
via Népszava
