Magyarország kerek húsz éve csatlakozott az Európai Unióhoz. Monthy Python klasszikusát, a Brian életét parafrazálva tesszük fel a kérdéseket, mit adtak nekünk a rómaiak az európaiak?
– Reg: – Jól van, de eltekintve a csatornától, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól, vízvezetékhálózattól… mit tettek a rómaiak értünk?
– Xerxes: – Békét hoztak…
– Reg: – Ó, békét… Demagóg!
A legfrissebb egész Európában lefuttatott, Eurobarométer közvéleménykutatás alapján az Európai Unióban hasonlóképpen gondolkodnak az uniónak az állampolgárok életére gyakorolt hatásáról, mint Magyarországon. Bár jóval magasabb volt 2003-ban itthon a támogatók aránya a csatlakozásról szóló népszavazáson, mint ma, amiben valószínűleg van köze a magyar kormányzatnak az uniós intézményekkel vívott politikai állóháborújának is. Ennek ellenére a legfrissebb kimutatások szerint mégis a magyarok az EU-s átlagnál jobban támogatják az uniót.
A bizalmi index hasonlóan mozog a régióban
Hullámzóan alakult a bizalom
Az unióval kapcsolatos lakossági bizalmi viszonyt a Gazdaságkutató Intézet is vizsgálta, és arra jutott a szomszédos országokkal összevetve, hogy az EU-tagságunk első évtizedében Magyarországon érezhető volt a pozitív változás az európai uniós intézmények iránti bizalomban. A 2004-es csatlakozást követően a lakosság több mint kétharmada bízott az Európai Unióban, ami egyértelműen jelezte az európai integrációba vetett reményeket és bizalmat. Azonban a 2008-as pénzügyi válság árnyéka sújtotta a magyar társadalmat is, és ezzel együtt csökkent a bizalom az EU iránt. A válság időszakában az emberek szkeptikusabbá váltak, és a bizalmi mutató jelentősen visszaesett. Az eurózóna problémái, valamint a hazai gazdasági kihívások, mint az SZJA változások és a nyugdíjak stagnálása, mind hozzájárultak a bizalom gyengüléséhez.
A következő években a bizalmi mutató lassan emelkedett, de újabb kihívások elé állította az Európai Uniót és annak tagállamait. A 2015-ös menekültválság idején újabb mélypontra süllyedt a bizalom, de az ezt követő időszakban lassú helyreállásnak indult. A Covid-19 pandémia váratlan fordulatot hozott: a közös európai válságkezelés és a vakcina-beszerzés pozitívan befolyásolta az emberek attitűdjét az EU-val szemben. Ugyanakkor az energiaválság és az ezzel járó EU-ellenes kampány újabb bizalmi törést okozott.
Mit adtak nekünk az európaiak? Utakat, kórházakat, vízvezetéket, és sok minden mást
Az uniós kohéziós alapokról szóló cikkünkben a KecsUP-on már körüljártuk, hogy a hazánkba érkező uniós forrásokból milyen beruházások valósultak meg vagy terveznek megvalósítani ebben a pénzügyi ciklusban. Hogy mit tesz értünk az EU, az országban, a régiónkban, vagy Kecskeméten vagy a személyes szintünkön, azt ezen az oldalon lehet megtekinteni.
Ezen cikkünkben makrogazdasági adatokat elemezve vonjuk le a húsz éves EU-s tagság mérlegét.
Mit adtak nekünk az európaiak? Foglalkoztatottságot.
Szintén a Gazdaságkutató Intézet vizsgálta a foglalkoztatottsági adatokat a 2004-ben csatlakozott országok közül a visegrádi négyeknél (Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Csehország). Arra jutottak, hogy Magyarország 2004-es EU-csatlakozását követően a foglalkoztatottsági ráta kiemelkedő emelkedést mutatott, ami jelentős fejlődést és gazdasági erősödést jelezett az országban.
A 15-64 éves korosztályban mért foglalkoztatottsági arány 2004-ben 56,8% volt, majd 2022-re 74,4%-ra emelkedett, ami kimagasló, 17,6 százalékpontos növekedést jelent az elmúlt 18 évben.
Az emelkedés nem volt egyenletes, az első évtizedben stagnált a foglalkoztatási ráta, majd a 2010-es évek elejétől gyors ütemben növekedett. Még a 2020-as koronavírus-válság miatti enyhe csökkenés sem tudta megállítani a trendet, és azóta ismét emelkedő pályán halad a mutató.
Az összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy mind az EU-ban, mind a visegrádi országokban a 2008-2010 közötti válságidőszakban lefelé ívelő foglalkoztatási trendet követően folyamatosan javult a helyzet. A visegrádi országok összességében kiválóan teljesítettek ebben a tekintetben, 2022-re minden négy állam megelőzte az EU-s átlagot.
Magyarország különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtott mind regionális, mind uniós szinten, 2011-ben megelőzve Lengyelországot, majd 2014-ben Szlovákiát és az uniós átlagot. Az erősödésnek köszönhetően a korábbi 7,4 százalékpontos lemaradásunk 2022-re mindössze 1 százalékpontra csökkent a cseheket tekintve, miközben az átlagos EU-s foglalkoztatottságot már 4,6 százalékponttal haladtuk meg. A különféle korosztályok foglalkoztatási adatai is azt mutatják, hogy széleskörű javulás történt, különösen a diplomások és az érettségizettek körében, miközben a szakmunkások és az alacsonyabb végzettségűek száma csökkent a foglalkoztatottak között.
Mit adtak nekünk az európaiak a munkán kívül? Kereskedelmet
2023-ban exportforgalmunk 77%-át és importunk 69%-át bonyolítottuk le az unión belül.
A kedvező külkereskedelmi adatok között a szolgáltatások exportjának növekedése is kiemelkedő, különösen az üzleti szolgáltatások területén. A gazdasági teljesítmény javulása tehát elsősorban nem az újraiparosítás révén következett be, hanem inkább az exporttól és a szolgáltatások exportjának dinamikus fejlődésétől.
Mit adtak nekünk az európaiak a munkán és a kereskedelmen kívül? Emelkedő fizetést.
Magyarországon az előző két évtizedben a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek rapid módon emelkedtek. Bár voltak olyan évek, ahol stagnálás vagy alig érezhető bérnövekedés volt megfigyelhető, a válságok időszakában sem csökkent érdemben a mutató. Az előző két évtizedben közel két és félszeresére nőttek a vásárlóerő-paritáson számított bérek, így jelenleg az EU-s átlagkereset 67%-át viszik haza a magyar munkavállalók. Az abszolút értékben mért bérek tekintetében a cseh fizetések kiemelkedtek, míg a magyar, szlovák és lengyel bérek lényegében együtt nőttek.
Összességében az euróban számított hazai keresetek 2,4-szeresére emelkedtek, ami évi 3,1%-os reálkereset növekedést jelent, azonban 2022-ben uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ezen mutató tekintetében.
Mit adtak nekünk az európaiak a munkán, a kereskedelmen és jó fizetésen kívül? Emelkedő nyugdíjakat.
Ugyanakkor a nyugdíjasok száma csökkent 3,1 millióról 2,4 millióra, részben a nyugdíjkorhatár emelése miatt.
Bár a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya csökkent 2004 és 2022 között, a hazai nyugdíjak nemzetközi összehasonlításban kevésbé emelkedtek a régiós versenytársakhoz képest. Az euróban számított magyar nyugdíjak ugyan emelkedtek, de ez a növekedés nem volt egyenletes, és még mindig elmaradnak a lengyel, a szlovák és a cseh nyugdíjakhoz képest. Összességében a vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak az EU-s átlaghoz képest csökkentek, és 2021-ben a 23. helyen álltak a 27 tagország között. Valószínűleg ezek a tendenciák 2023-ra sem változtak érdemben.
De mit adtak nekünk az európaiak a munkán, a kereskedelmen és jó fizetésen és az emelkedő nyugdíjakon kívül? Bővülő fogyasztást.
Magyarországon az euróban mért fogyasztás szintje stabilan emelkedett az EU-csatlakozást követően, majd a 2008-as pénzügyi válság és az eurózóna válsága befolyásolta stagnálását 2015-ig, majd rapid növekedést tapasztaltunk 2020-ig. Bár a koronavírus miatti lezárások következtében 2020-ban esett a fogyasztás, az azt követő években újra növekedési pályára állt a mutató. Összességében az euróban mért magyar fogyasztás megduplázódott az elmúlt 20 évben, azonban még mindig alacsony az EU-s átlaghoz viszonyítva. Ha vásárlóerő paritáson vizsgáljuk a fogyasztást, enyhe konvergenciát tapasztalhatunk, de a relatív pozíciónk ezen a területen is bezuhant.
Jó jó, de eltekintve a magas foglalkoztatottságtól, a bővülő kereskedelemtől, jó fizetéstől, az emelkedő nyugdíjaktól és a növekvő fogyasztástól, mit tettek az európaiak értünk?! Békét hoztak.
