Súlyosan megterhelő feladatra vállalkoztak a Telex újságírói: a választási kampány hajrájában megnézték az utolsó hét esti közmédiás híradóit, hogy milyen üzenetekkel találkozhatnak a csatorna nézői. A végeredmény minden várakozásukat felülmúlta.
A hétfői 38 perces adásban 75-ször szerepel a háború szó. Ez percenként majdnem 2 háború. A béke is ebben a nagyságrendben szerepel abban a kontextusban, hogy ennek egyedüli letéteményese a Fidesz és szavazótábora. Egész Európában.
A több blokkból felépített hírműsor abban következetes, hogy a háború befejezésének lehetősége fel sem merül úgy, hogy esetleg az oroszok is kivonulhatnának Ukrajnából. Az M1 világában kizárólag a Nyugat eszkalálja a helyzetet, amely a jelek szerint atomháborúra ácsingózik. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter pedig mindig csak visszafogottan figyelmeztetnek bizonyos nyugati lépések veszélyes következményeire.
Az első blokkban a belga külügyminiszter szerint Magyarországot meg kéne fosztani az uniós szavazati jogától, mert hazánk nem akarja támogatni az ukrajnai segélyeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kommentálja a hírt, szerinte a terv mögött az áll, hogy Brüsszel el akarja tüntetni az utolsó akadályt a háború útjából.
A második blokkban a németek is engedélyezik, hogy oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni az általuk Ukrajnába küldött fegyvereket, ami pedig a harmadik világháborúhoz vezet.
A harmadik blokkba a Jó világ című külpolitikai magazinműsorból összevágott anyag került, témája „a világháború veszélyével fenyegető orosz–ukrán háború” volt, amelynek öt országban próbált utánajárni az M1 stábja. A forgatócsoport Hirosimáig utazott azért, hogy idős háborús túlélőkkel beszélgessen az atombomba borzalmairól. Talán a blokk „legjobb” része az, amikor a műsorvezető közli, hogy a háború „elkerülhető lett volna, megállítható lenne, de nagyhatalmi érdekek mást diktálnak”.
Ezután jöttek a rövidebb, gyakran csak pármondatos blokkok, ahol a háborúval kapcsolatos és egyéb fideszes üzenetekben sem volt hiány. A teljesség igénye nélkül:
- Ukrán fiatalok beszélnek a háború borzalmairól.
- Orbán Viktor békepárti beszéde a partiumi Nagyszalontáról.
- Juhász Hajnalka KDNP-s országgyűlési képviselő véleménye a háborúról.
- A Facebook felfüggesztette azt a posztot, amelyben Orbán békemenetes beszédét tette fel a köztévé.
- A KDNP-s Nacsa Lőrinc véleménye arról, hogy egy időre elérhetetlen volt Orbán beszéde a Facebookon.
- Magyar Péter egy hétfői fórumon is megerősítette, hogy betiltaná a kormány háborúellenes, békepárti kampányát.
- Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-listavezetője szerint Soros György finanszírozza a baloldal háborúpárti kampányát.
- Orbán Viktor szerint ha a baloldal győz, csak idő kérdése, hogy háborúba lépjünk.
A kedd esti Híradó elejének fő témái ugyanazok voltak, mint előző nap. Orbán Viktor a felújított geszti kastély megnyitóján azt mondta, hogy egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket. A Batthyányi Lajos Alapítvány és a Századvég elemzői megállapítják, hogy csak az támadja a békepárti álláspontot, aki háborúpárti.
A NATO is a háborúra készül, ugyanis a szövetség szárazföldi folyosókat hoz létre az amerikai csapatok gyors frontra küldéséhez arra az esetre, ha háborúba lépne Oroszországgal.
A szerdai híradóból megtudhatjuk, hogy nincs értelme a békekonferenciának, Kína és Szaúd-Arábia is megmondta. Lavrov elmondása szerint Oroszország legitim célpontnak tekinti az Ukrajnába érkező nyugati katonákat, így a francia kiképzőtiszteket is. Az orosz külügyminiszter szerint az ilyen lépések a háború kiterjedéséhez vezethetnek.
A fentebb már említett Jó világ című műsort külön is elemezte a Telex. Ebből a műsorból megtudhatjuk, hogy a háborúért Soros György a felelős, és az uniós vezetők Európa mészárosai.
Joó Csaba műsorvezető felvezetője: „Amikor kollégáimmal az év elején elkezdtük szervezni a Jó világ háborús epizódjának forgatását, nem gondoltam volna, hogy a 79 évvel ezelőtti atombomba-támadások képei illenek majd a film elejére leginkább. Mondhatnám azt is: aktuálisabbak lesznek, mint valaha. Ezért úgy döntöttem, hogy Hirosimáig utazom, és megkérdezem azok véleményét, akik túlélték az atombomba-támadást, és még ma is köztünk élnek.”
