Így csaltak a TAO-pénzekkel a kecskeméti klubnál: ítélet a KTE kézilabdacsapata ügyében

360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Kecskeméti Járásbíróság a KTE kézilabdacsapatának szakmai vezetőjét, mégpedig költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt. Két vádlott társát személyes adattal visszaélés vétségében találta bűnösnek a bíróság, egyikük 75 ezer forint pénzbüntetést kapott, míg a másikat egy évre próbára bocsátották.

Az ügyről először a Magyar Narancs számolt be, majd ezt követően a KecsUP is többször írt róla. Két alkalommal is elmentünk a bírósági tárgyalásra, de mindkétszer elnapolta a bíró.

• Első alkalommal márciusban, miután az ügyész jelezte, hogy módosította a vádat. Akkor az volt az indoklás, hogy a vádlottak alaposan megismerhessék a módosított vádiratot.
• Másodszor áprilisban volt halasztás a perben, akkor az elsőrendű vádlott A. Ferenc szakmai igazgató nem jelent meg a tárgyaláson, amit védőügyvédje, dr. Galgóczi Zoltán egészségügyi okokkal indokolt.

A Kecskeméti Törvényszék honlapjára június 24-én, hétfőn került fel egy közlemény, ebből kiderül, hogy időközben jogerős ítélet született az ügyben. A megállapított tényállás a közlemény alapján szinte teljesen megegyezik a vádiratban leírtakkal.

Az előzmények

2018. április 24-én a Kecskeméti Testedző Egyesület egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat – ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak.

A gyerekek semmiről sem tudtak

A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézis palánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára. Meglepő volt az is, hogy a frissen „igazoltak” között több lány is volt, holott akkortájt nem volt leánycsapatuk a kecskemétieknek. Mindez persze mellékes annak ismeretében, hogy a gyerekeknek halvány fogalmuk sem volt arról, hogy ők a KTE igazolt játékosai lennének.

A szövetségben sem tűnt fel?

Az ipari méretű igazolás (hivatalos nyelven: az „új játékos nyilvántartásba vétele”) hat nappal az esedékes tao-pályázat 2018. április 30-i határideje előtt történt. A szabályozás szerint a megnevezett látványcsapatsportokban a társasági adó és osztalék, azaz a tao-támogatás abban az esetben volt igényelhető és/vagy elszámolható, ha az egyesület rendelkezett legalább 120 igazolt utánpótláskorú játékossal. A Magyar Narancs megjegyzi: különös, hogy senkinek, így a kézilabda-szövetségnek sem verte ki a szemét éveken át, hogy az ezekben a korosztályokban kevesebb csapattal induló KTE hogyan tud 120 igazolt sportolót felmutatni, amikor a ténylegesen versengő csapatainak száma messze nem igényel ennyi versenyzőt.

107 gyerek adataival éltek vissza

Az ügyben a Kecskeméti Járási Ügyészség 2023. október 6-án jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és többrendbeli személyes adattal visszaélés miatt vádat emelt a Kecskeméti Járásbíróságon A. Ferenc szakmai igazgató és két beosztottja, egy testnevelő tanár és az egyesületben edzőként tevékenykedő személy ellen.

A vád és a bíróság által megállapított tényállás szerint is a KTE kézilabda-szakosztályá­nak szakmai vezetője, a büntetőper elsőrendű vádlottja a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumot nyújtott be az MKSZ-nek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról: a támogatási összeget 41 igazolt játékosra érvényesítették, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Az ezzel okozott kár értéke 2,2 millió forint.

A sportegyesület a 2019/2020 és 2020/2021-es időszakban szakmai igazgatóként foglalkoztatta az elsőrendű vádlottat, a szakmai igazgató megbízási díjának kiegyenlítésére 3,6 millió forint összegű TAO támogatást számoltak el. Ez a támogatás azonban legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható, így A. Ferenc az érintett időszakokban is fiktív adatot szolgáltatott a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. Az egyesületnek a bekamuzott létszámmal szemben 2018/2019-ben 63, a 2019/2020-as időszakban 96 játékosa volt csupán. A szakmai vezető ezzel további 3,6 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

A bíróság ítélete szerint az elsőrendű vádlott a másod-és harmadrendű vádlottak segítségével összesen 105 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai, ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az érintettek nem járultak hozzá az adataik felhasználásához, így erre az egyesület nyilvánvalóan nem volt jogosult.

1 millió forintot megtérített a kárból

A közleményből még kiderült, hogy az eljárás során az elsőrendű vádlott a kárból 1 millió forintot megtérített. A bíróság költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés, hamis magánokirat felhasználása miatt 360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másod-és harmadrendű vádlottakat személyes adattal visszaélés vétségében találta bűnösnek, ezért a másodrendűt 75 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg a harmadrendűt egy évre próbára bocsátotta.