A Mercedes-Benz vezetője is részt vett azon a belgrádi csúcstalálkozón, amelyiken – a környezetvédelmi aggályok ellenére – Berlin és az EU is „lítiumalkut” kötött Belgráddal, hogy biztosítsák az elektromos járművek nyersanyagellátását. A megállapodás az európai autógyártók számára azért előnyös, mert kizárólagos hozzáférést kapnak a szerb lítiumhoz és a kontinens egyik legnagyobb lítiumlelőhelyéhez. Ahhoz a bányához, amelyiknek a megnyitását – az országos tömegtüntetések hatására – a szerb kormány két éve ideiglenesen felfüggesztette. A lítiumalku érinti a magyarországi akkumulátor gyárak jövőbeni ellátását, és várhatóan közvetlen hatással lesz a Kecskeméten folyó elektromos autógyártás folyamatára is.
A német és az európai elektromos autóipar lítiumszükséglete késztette Olaf Scholz kancellárt és Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság alelnökét arra, hogy július közepén tető alá hozzák azt a régóta tervezett megállapodást Szerbiával és Aleksandar Vučić szerb elnökkel, amelyikkel minél könnyebben hozzáférhetnek a „zöldautók” gyártásához szükséges „fehér aranyhoz”. A megállapodástól Brüsszel és Berlin is azt várja, hogy csökken Európa lítiumfüggősége Kínától, amely az akkumulátor-értéklánc szinte minden szintjén erős pozíciókkal bír, itt zajlik a fontosabb nyersanyagok feldolgozásának a nagy része. Mivel Szerbia jelentős lítiumtartalékkal rendelkezik, most megnőtt az esély az elektromos járművek ellátási láncának erősebb fejlesztésére.
A belgrádi csúcstalálkozón részt vett továbbá Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezetője; Carlos Tavares, az amszterdami székhelyű járműipari konszern, a Stellantis vezérigazgatója, továbbá a Rio Tinto brit–ausztrál bányászati cég képviselője is. „Ez egy fontos európai projekt, és hozzájárul ahhoz, hogy Európa nyersanyagellátása szuverén és független maradjon a változó világban” – mondta Scholz újságíróknak a szerb fővárosban.
A projektet az autóipar képviselői szívesen fogadják, de vannak, akik azért nézik rossz szemmel, mert a lítiummal gyártott elektromos autók kizárólag az uniós polgárok javát szolgálják, és így az EU-tagjelölt Szerbia súlyos környezetszennyezési problémákkal marad anélkül, hogy a szerződés előnyeit élvezné. A lítiumbiznisz gazdaságilag minden bizonnyal sok jót hozhat Szerbiának, ám a környezeti hatással kapcsolatban még sok a bizonytalanság. Nem tisztázott például, milyen technológiával nyerné ki a Rio Tinto a lítiumot. Az angol–ausztrál Rio Tinto vállalat Szerbia nyugati határán, Loznica térségében már jó tizenöt éve végez kutatásokat, és egyre közelebb van a bánya megnyitásához, ami Aleksandar Vučić kormányának támogatását is élvezi.
