Von der Leyen, a Bizottság régi-új elnöke a legnagyobb tapsot arra kapta, hogy beszólt Orbánnak – Strasbourgból jelentjük

Az Európai Parlament a nyitóülésén ismét bizalmat szavazott Ursula Von der Leyen német néppárti politikusnak, így öt éven át ismét ő tölti be az európai intézmények legfontosabb pozícióját: az Európai Bizottság elnöki tisztségét. A KecsUP kollégája Strasbourgban követi nyomon az Európai Parlament alakuló ülését.

Botrányok és balhék

Rögös és fordulatos út vezetett Ursula Von der Leyen újrázásához. Az EU-s szakzsargonban csak VdL-ként becézett veterán német kereszténydemokrata politikus újrázása korántsem volt magától értetődő. Az előző ciklusát számos égbekiáltó botrány kísérte, amelyek miatt nagyon erodálódott a belé fektetett bizalom; mind az uniós intézményekben dolgozók, mind a tagállami vezetők körében elfogyni látszott körülötte a levegő az EP-választások előtt. Régi barátjának a választások előtt létrehozott zsírosan fizetett pozíció kapcsán és autokratikus vezetési stílusa miatt a bizottsági dolgozók is morgolódtak a háttérben. Az SMS-ben megkötött vakcinabeszerzések botrányának is hosszú árnyéka lett, mert a héten az Európai Unió bírósága úgy döntött, hogy Von der Leyen súlyosan megsértette a transzparenciára és a szabad versenyre vonatkozó szabályozásokat. Ez a friss fejlemény akár komoly kétségeket is kelthetett volna, ha a háttérben nem már nem egyeztek volna meg a a frakciók.

Nem szeretheti mindenki

Számos független hang mind Magyarországon, mind külföldön arról szólt az utóbbi időben, hogy elvesztette Európa bizalmát és jobbat tenne az európai demokráciának ha nem választják újra. A már a KecsUP-on is bemutatott politikai kordon mögötti szélsőjobboldali pártcsaládok is hevesen támadták. Ezeket a pártokat az EP többsége kiközösítette azzal, hogy nem kaphattak vezető pozíciókat. A Fidesz-propagandában egyenesen háborúpártisággal vádolták VdL-t.

Csúcsjelölti rendszer segítette

A csúcsjelölti rendszer az EP-választáson azt jelentette, hogy a politikai pártcsaládok informálisan megállapodtak: minden pártcsalád kijelöl egy embert, aki arcot ad a politikai ajánlatuknak. A választás után a legtöbb képviselőt szerző pártcsalád csúcsjelöltje lesz majd az Európai Bizottság elnöke. Ez a rendszer először 2014-ben jól vizsgázott, de 2019-ben Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő megpuccsolta az Európai Tanácsban Manfred Webert, a Néppárt csúcsjelöltjét, és ők dobták be Ursula von der Leyen nevét, akit az Európai Parlament szűk többséggel meg is szavazott. 2024-ben is voltak hasonló próbálkozásaik a háttérben (melyekről a KecsUP-on is beszámoltunk). Ám sem a francia, sem a magyar EP-választás eredménye nem adott nekik elég legitimációt arra, hogy ezúttal VdL-t puccsolják meg a Tanácsban. A tagállami miniszterelnökökből és államfőkből álló testület tehát Ursula von der Leyent terjesztette fel az Európai Parlamentnek megszavazásra.

A lehető legszélesebb koalíciót építette maga köré

Botrányai miatt megtépázott renoméja ellenére sikerült többséget összehoznia VdL-nek. Komoly politikai munkával a lehető legszélesebb koalíciót építette maga köré azzal, hogy minden frakciónál járt, és azt ígérte nekik, amit azok hallani akartak. Nem csupán a legtöbb EP-képviselőt a sorai között tudó saját csoportja, az Európai Néppárt biztosította támogatásáról, hanem a szocialisták és demokraták, valamint a liberálisok és a zöldek is jelezték, hogy támogatják. Sőt, a nyugatos oroszellenes szélsőjobboldali csoport, az ECR olasz képviselői is mögé álltak. Ezt a nagyon széles szuperkoalíciót a következő öt évben biztosan nem tudja minden bizottsági beadvány mögé megteremteni, de elég nagy biztonságot jelent számára, hogy a legtöbb ajtó nyitva áll majd előtte.

Beszédében a zöldeknek és a liberálisoknak kacsintott ki

Bár programadó beszédének 20 perces időkerete volt, de csaknem a dupláját engedte meg neki a levezető elnök, felrúgva az írott és íratlan szabályokat. Kampányában jobboldali témákban és a versenyképesség kapcsán szólalt meg a legtöbbször,

beszédének központjában mégis a zöldátmenet a civil társadalom, a jogállamiság és a szabad média védelme kapott nagyobb hangsúlyt.

A zöldtémákra és az adminisztrációs terhek csökkentésére kihegyezett retorikájával a zöld-, a liberális képviselőket akarta meggyőzni. Úgy tűnik, sikerrel.

A legnagyobb tapsot akkor kapta, amikor beszólt Orbán Viktornak a moszkvai látogatása kapcsán, amit nem békemissziónak, hanem lekenyerezési misszónak nevezett. Érdekes, hogy amíg messzemenőkig kiállt beszédében Ukrajna háborús törekvéseinek támogatásáért, azonnali tűzszünetet követelt Palesztinában, ahol az autoriter kormányzat katonáinak fegyverei ugyanúgy gyerekeket ölnek, mint az orosz rakéták Ukrajnában. Amikor arra tért ki, hogy az orosz energiafüggőségnek egyszer és mindenkorra vége, akkor a német BSW és a szlovák Smer baloldali Oroszországgal megértőbb képviselői hallható nevetésben törtek ki, de a többség hangosan tapsolt.

A helyszínen azt láttuk, hogy beszéde végén a magyar képviselők is felállva tapsoltak. Kivéve Magyar Pétert, aki ülve maradt, de tapsolt.