Elkeserítő állapotok a kecskeméti Szentháromság temetőben – pedig a város Házsongárdja is lehetne – FRISSÍTETT CIKK

A Szentháromság temető Kecskemét tüdeje, hiszen ekkora zöldfelület sehol nincs a belvárosban – nyilatkozta néhány évvel ezelőtt a megyei lapnak Szekér Zoltán, aki gondnokként tizenöt évig lakott ott, karbantartotta a katolikus temetőt és a kegyeleti parkot. Ma már gondnok nem lakik itt, kéretlen lakó azonban tucatnyi.

Szomorú látvány tárul azok elé, akik a sűrűn benőtt ligetben sétálnak, amelyet kanyargós és bizonytalan ösvények szabdalnak, és ahol apró tisztások bújnak meg a szépen faragott kovácsoltvas kerítéssel körülvett öreg sírboltok között. Augusztus közepén jártunk a temetőben. A sírok körül rengeteg a hulladék: bútorok, gumiabroncsok, műanyag flakonok, ételhordók, tejfölösdobozok, törött vécécsésze, elhasznált kabátok, ágymatracok, cigarettacsikkek, sörösdobozok…

1 / 7

Previous slideNext slide

Szentháromság temető - 2024. augusztus



A temető központja a kálvária és közvetlen környéke, ahol a drótkerítéssel körbevett Farkas- és Ferenczy-kápolna található, ahonnan tavaly a bádogcsatornát tulajdonították el illetéktelenek. A több évszázados, enyhén dombra emelt kecskeméti nyughely szebbnél szebb kriptái a kolozsvári Házsongárd temetőt idézik. Állapota azonban elkeserítő. Hiába a civilek önkéntes igyekezete, akik a közelmúltban megújították a kőkeresztet, rendbe rakták – a korábban vitatott – felújított hadisírokat, megtisztítottak és kiszabadítottak több sírt a borostyán fogságából, valamint összeszedték az egyre nagyobb halmokban szaporodó szemetet. Mindhiába, a néhányszor lekaszált gaz és az önkéntes munka, bizony, nem helyettesítheti a komolyabb és rendszeres karbantartást, a sírok felújítását.

A terület tulajdonosa a kecskeméti önkormányzat; a Római Katolikus Főplébánia tulajdonában az egykori csőszház és az ahhoz tartozó udvar áll. A Küküllő utcai bejáratnál tábla jelzi, üzemeltető: Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Kerestük a városi céget és a kecskeméti katolikus főplébániát, arra voltunk kíváncsiak, hogy évente mennyit fordítanak a sírkertre, amely több mint 200 éven át volt a város katolikus temetője, és mit terveznek tenni a kecskemétiek körében népszerű park fejlesztéséért.

Többnapnyi várakozás után sem adott választ a Városüzemeltetési Nonprofit Kft., Finta József plébános viszont röviden felelt: az egykori csőszház és udvara már rendezés alatt áll. Hozzátette: az önkormányzat képviselőivel bejárták a temetőt, és elkezdték az egyeztetést annak érdekében, hogy a Szentháromság temető rendbetétele és ott egy megfelelő emlékpark kialakítása hosszabb távon, kisebb lépésekben megvalósuljon. Hogy ez pontosan mit takar, arra nem tért ki.

Frissítés (08.17.): A kripták felújítása nem a KVÜ hatásköre – válaszolt időközben a Városüzemeltetési Nonprofit Kft.

A KVÜ üzemeltetésében álló öt temető fenntartására átlagosan 90 millió forint forrás áll rendelkezésre, amely hulladékkezelésre, a zöldfelületek és az infrastruktúra karbantartására szolgál. A kripták, a kápolna vagy a Kálvária felújítása nem a KVÜ hatásköre, és e kapcsán a városi cég az egyházzal nem áll szerződéses viszonyban.

Ami a hajléktalanokat illeti, „tipikus nagyvárosi probléma, amely komplex megoldást igényel. Sajnos, évtizedek óta lakják hajléktalanok a lezárt temetőket. A KVÜ üzemeltetési feladatokat lát el, nem rendészeti szerv és nem hatóság, így ezekkel a személyekkel kapcsolatban hivatalosan nem járhatunk el.” – írta a KVÜ. Hozzátette: a témában illetékes Polgármesteri Hivatallal, illetve a Kecskeméti Városrendészettel szorosan együttműködnek a helyzet javítása érdekében. A Szentháromság temetőben tapasztalható problémákkal kapcsolatban nemrégiben egyeztettek, a Városrendészet a rendőrség munkatársaival közös ellenőrzést tartott.

A temető jövőjére vonatkozó kérdésünkre, van-e konkrét terv, hogy megújuljon a kecskemétiek által kedvelt zöldterület, a KVÜ azt írta: „nem tartozik a KVÜ hatáskörébe„.

Már 2022-ben szó volt a temetőről a közgyűlésen, Bodrozsán Alexandra ellenzéki képviselő (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) interpellált az ügyben. Szemereyné Pataki Klaudia közölte írásos válaszában: a temetők felújításával összefüggő feladatokra 2020-ban 61 millió forintot, 2022-ben 66 millió forintot, 2022-ben 80 millió forintot költöttek. A polgármester nem tért ki arra, hogy ebből mennyi jutott a Szentháromság temetőre, és ez a város költségvetéséből sem derül ki. Csak annyi, a Ferenczy Ida-sírbolt, valamint a temető kétoldali betonkerítésének felújítása 26 millió forint, amit akkor úgy terveztek, hogy majd „a következő évi temetőfejlesztési keretben szerepeltetnek az egyéb más, temetőkben elvégzendő feladatokkal való összevetést követően”. A városvezető az interpellációra adott válaszát akkor így zárta:

„A temető komplex rendbetételéhez egy fejlesztési alapkoncepció elkészítésének szükségessége fogalmazódott meg, amely a temető kegyeleti parkká (városi szintű közparkká) alakítására irányulna.” Ennek keretében új út épülne az első világháborús sírokig, a veszélyes fákat kivágnák, helyettük újakat ültetnének, és öntözőrendszert alakítanának ki – megvalósításuk pályázat útján lehetséges.

1 / 4

Previous slideNext slide

Szentháromság temető - 2024. augusztus



Nem a Szentháromság temető az egyetlen gazdátlan, értékes zöldterület a városban

Az evangélikus temető Ceglédi úti bejáratát 2021-ben zárták le az átmenő forgalom elől, ugyanis régóta sok gondot okozott a folyamatosan felgyülemlett tetemes mennyiségű hulladék. Vele szemben szintén nagyon elhanyagolt állapotban van a Ceglédi úti botanikus kert, amelynek a tulajdonosa az állam, vagyonkezelője a Neumann János Egyetem, és a természetvédelmi törvény szerint az önkormányzat feladata lenne fenntartani. Kérdéses a hasznosítása a 2009-ben felszámolt Budai úti egykori „kis katolikus” temetőnek is, ahogy nem látszik az sem, milyen sors vár az egykori Park étteremre és közvetlen környezetére a Műkertvárosban. Bár 2021 őszén még arról szóltak a hírek, hogy közösségi tér lesz, amelynek a terveit már korábban elkészítették. A további rossz példák még sorolhatók, de akad azért jó is: például a szépen gondozott Budai úti református temető.

Itt szúrjuk közbe, jelenleg zajlik Kecskemét zöldfelületeinek állapotfelmérése, és mindenki elmondhatja az igényeit is a város zöldfelületeinek fejlesztéséről. A kérdésekre online válaszolhatunk a PARTIMAP térképes kérdőíven.

Kecskemét parkjaival hamarosan ismét foglalkozunk a KecsUP-on.