Nagy István agrárminiszter közel másfél órán át állt tanúként a bíróság előtt, ahol a bíró nem kímélte: ha eltért a tárgytól, félbeszakította, ha kellett, többször is rákérdezett ugyanarra, pattogósan vezényelte a meghallgatást. A miniszternek tizenöt elkobzott ló miatt kellett megjelennie, mivel a lovakat gondozó állatmenhely beperelte a tárcáját.
A bíró mindenképpen szükségesnek tartotta meghallgatni a minisztert abban a perben, ami tizenöt, hét évvel ezelőtt egy jakabszállási tanyáról elkobzott ló miatt indult. Nagy István írta alá a minisztérium részéről három évvel ezelőtt a Dharma Ló Menedék Alapítvánnyal azt az együttműködési megállapodást, amely szerint az elkobzott haszonállatokat a lómenhely befogadja.
Az ígértek ellenére az állam nem fizetett az egyre nehezebb helyzetbe kerülő lómenhelynek, amely végül beperelte az agrártárcát, hogy fizesse ki a lovak tartásának díját, ami több mint százmillió forintra rúghat már.
Nagy István azzal kezdte a beszédét, hogy leszögezte, az állatvédelem fontos szempont, ezért igyekeznek mindent elkövetni azért, hogy az állatvédelem kérdését megfelelően kezeljék, hiszen óriási társadalmi elvárások is vannak.
„Azért került sor ennek az együttműködési megállapodásnak a megkötésére, mert Magyarországon nem alakultak még ki a haszonállatokkal kapcsolatos állatvédelmi kérdések. Nem volt menhely, ahol az elkobzott haszonállatokat megfelelő biztonsággal tudjuk kezelni” – mondta Nagy.
Arra a kérdésre, hogy mi volt az alapítvánnyal kötött megállapodás előzménye, és hogy milyen lovak voltak ott, a miniszter azt felelte, hogy nem tudja, és igyekszik is távol tartani magát ettől az ügytől. A bíró felhívta a miniszter figyelmét, hogy „nem tarthatja ettől az ügytől távol magát. Tekintettel arra, hogy ön jogosult a szervezet képviseletében nyilatkozni.”
Sokadik kérdésre végül Nagy elmondta, hogy egy 2017-ben kezdődött lóelkobzási ügyből ered az együttműködés. Szerinte ez tanulságos ügy volt a minisztérium számára is, hiszen a lovak elkobzása – és az, hogy onnan kié a tulajdonjog, kié a felelőssége, kinek van kötelezettsége – rendezetlen jogilag.
A miniszter szerint az együttműködési megállapodás szakmai segítségnyújtásról szólt, ami nem pénzügyi támogatást jelent. Elmondta, hogy létrehoztak egy 500 millió forintos pályázati alapot, ahova az állatvédelmi civil szervezetek pályázhattak, de a Dharma nem pályázott. Kérdésre hozzátette, hogy nem hívták fel az alapítvány figyelmét a pályázati lehetőségére, mert a tárcának nem dolga, hogy ilyen szolgáltatást nyújtson egyes szervezeteknek.
Ennek ellentmondott a korábbi miniszteri biztos, Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint több mint 300 civil szervezetet értesítettek az 500 millió forintos pályázati lehetőségről, ám azt magától nem tudta megmondani, hogy a Dharma köztük volt-e. „Aki érvényes pályázatot adott be, az nyert” – mondta Ovádi, és értetlenségét fejezte ki, hogy a Dharma miért nem pályázott.
Litresits András, a felperes alapítvány jogi képviselője szerint abszurd, hogy a minisztérium azt sem ismeri el, hogy az elkobzott lovak tulajdonosa az állam. Szerinte 2021-ben éppen az vezetett a szóban forgó megállapodáshoz, hogy az állam éveken keresztül húzta az elkobzott haszonállatokkal kapcsolatos probléma megoldását.
A per majd szakértő bevonásával folytatódik, akinek a többi között arról kell nyilatkozni, hogy mennyibe kerülhet a lovak tartása.
via 24.hu
