„Tudok a gyerekek fejével gondolkodni” – így tervezte meg Katkics Tamás Kecskemét legújabb bölcsődéjét

- Advertisement -

„A gyerekek még úgyis a mesék világában élnek, hátha a csoportszoba lesz majd a palotájuk, a kastélyuk vagy éppen a váruk” – Katkics Tamás a Klapka utcai bölcsődénél olyan épületet szeretett volna megtervezni, ahonnan a kicsik haza sem akarnak menni délután. A szeptemberben megnyílt Pöttyös bölcsi valóban nagyon különleges lett: tele ötlettel, színnel. Az építésszel körbejártuk, miközben beszélt a tervezésről, elképzeléseiről és arról is, mi lelkesíti egy ilyen megbízásnál.

Katkics Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Prima Díj egyik 2022-es kitüntetettje – a vármegyei építészkamara elnöke – több mint harmincéves szakmai pályafutása alatt számos lakóházat, ipari csarnokot, irodaházat tervezett, de munkái közül a gyerekeknek készült épületek, a bölcsődék, óvodák és iskolák állnak szívéhez a legközelebb.

„Talán azért, mert nagyon szeretem a gyerekeket, és tudok az ő fejükkel gondolkodni. El tudom képzelni, hogy ők milyen környezetben éreznék jól magukat, és mindig látok lehetőséget arra, hogy új ötleteket vigyek a tervezésbe. Megkönnyíti a dolgomat, hogy nekem is született három gyermekem, és most már három unokám is van, azaz folyamatosan találkozom a legkisebbekkel, és belelátok az ő világukba. Nekem ez nagyon sok örömöt ad.”

Fotó: Hraskó István

Első, gyerekeknek tervezett épülete a szabadszállási Tóth Erzsébet – közismert becenevén a „Tökház” – óvoda volt, pontosabban annak a bővítése. A munkához az alapötletet Bálint Ágnes Mazsola és Tádé meséje adta, melyben a főszereplők tökházban laktak. Az építész ezt a formát szerette volna megidézni, hogy az óvoda már külső megjelenésével is megmozgassa a gyerekek fantáziáját.

„Amikor a megbízó képviselője – aki egyébként az egyik barátom – meglátta a terveket, először a fejéhez kapott. »Íves lesz a teteje? Ferdék az ablakok? Mibe fog ez kerülni?« – sorjáztak a kérdései. Én pedig elmagyaráztam, hogy noha a tető valóban szokatlan – és ezért költségesebb kialakítású –, de födém nem lesz benne, azt megspóroltam, cserébe kaptak a gyerekek egy szép nagy belmagasságú és izgalmas csoportszobát. És igazam lett: nem került többe az épület a tervezettnél. A visszajelzések nagyon kedvezőek voltak. Tetszett az önkormányzatnak, a dolgozóknak, a szülőknek és – ami a legfontosabb – az óvodásoknak is.”

A szabadszállási Tökház ovi / Fotó: Katkics András

A Tökház ovi kiváló referencia lett, ekkortól egymást követték Katkics Tamás megbízásai bölcsődékre és óvodákra. Szabadszálláson (a Tökház szomszédságában) a Mézeskalács bölcsőde esetében ugyanolyan játékos és fantáziadús terveket kértek tőle. Majd Kecskeméten ő volt az építész az árpádvárosi óvoda és bölcsőde, majd a Bocskai utcai bölcsőde felújítása során, utána a katonatelepi bölcsőde megtervezésével is őt bízták meg, végül cikkünk témája, a Klapka utcai Pöttyös bölcsőde megálmodása is rá várt. Bár ebben a feladatban volt egy kis csavar.

A bölcsőde az 1970-es években épült, és az eredeti elképzelés az energetikai felújítása lett volna. Az önkormányzat ennek megtervezésére, egy szakvélemény elkészítésére kérte fel 2019-ben Katkics Tamást.

„A régi épületet kimondottan kedveltem, tetszett, beleillett az utcaképbe. De azt látni kellett, hogy rengeteg rossz kényszermegoldást alkalmaztak benne. Félszinteltolással épült, azaz ahogy beléptünk, rögtön lépcső vezetett a földszintre, majd az emeleti csoportszobákba ismét lépcsőzni kellett. A pince használhatatlan volt az állandó vizesedés miatt, a vizesblokkokba szabálytalanul, oldalfalon megnyitott ablakon engedtek be friss levegőt, az emeleten pedig öt csoportszoba volt. A jelenlegi tűzvédelmi előírások ezt már kategorikusan tiltják, mert veszélyes helyzeteket teremthet, ha a kisgyerekek az emeleten vannak. Az épületet felmérve arra jutottam, hogy egy energetikai felújítással az üzemeltetés talán költségtakarékosabb lesz, de konzerválunk egy rossz állapotot, mely az előírásoknak sem felel meg. A szakvéleményemben ezért leírtam, hogy az épület nem alkalmas bölcsődei funkcióra, és átalakítással sem lehet alkalmassá tenni arra, vagyis nem érdemes a fűtéskorszerűsítésére költeni. Irodaháznak természetesen jó lett volna, vagy akár társasházi lakásoknak, ezt fel is vetettem. Eltelt néhány hónap, és a városvezetés arra jutott, hogy elbontják az épületet, és a helyén legyen egy új bölcsőde még akkor is, ha a szabványok miatt kevesebb csoportszobát lehet kialakítani benne, mint amennyi korábban volt. Más helyszínben az önkormányzat nem gondolkodott, mivel a belvárosban dolgozó szülőknek fontos, hogy a központban is legyen egy bölcsi. Véleményem szerint ez egy felelős döntés volt” – hangsúlyozta Katkics Tamás.

A Klapka utcai bölcsőde udvara / Fotó: Hraskó István

A tervezésre pályázaton nyerte el a megbízást; mint kiemelte: a munkában Kiss Attila volt az építész munkatárs.

Milyen alaphelyzetből indultak, milyenek voltak a telek adottságai, és ennek alapján hogyan kezdtek neki a tervezésnek?

„Az otthon biztonságos környezetéből kimozdulni, a szülőtől reggelente elszakadni a kisebb, bölcsődés vagy óvodás gyerekeknél rosszkedvet, szomorúságot, lelki fájdalmat okoz. Olyan környezetet szeretnék nekik teremteni, ami ezeket az érzéseket kompenzálja, enyhíti, sőt ahol annyira jól érzik magukat, hogy délután haza sem akarnak menni. Ez az alapkoncepcióm a gyerekeknek tervezett épületeknél, mindig erre törekszem különböző ötletekkel, megoldásokkal. Segít az is, hogy unokáimnál látom, a mai gyerekek mit szeretnek, mi hat rájuk pozitívan. Ez számomra inspirációt ad, és próbálom a terveimbe belecsempészni” – mondta Katkics Tamás, és el is árult néhány „műhelytitkot” a KecsUP-nak.

  • Már rögtön a Klapka utcai homlokzat is vidámságot, játékosságot áraszt a narancssárga ajtóra festett, belépésre invitáló, az ajtót szinte kitáró békával, valamint a Kecskeméti Rajzfilmstúdió Magyar népmesék sorozatából ismert Pöttyös nevű kislánnyal, aki az emeleti ablakban ülő – és szintén népmesei szereplő – cicára néz.
  • A homlokzaton is megjelenik a csoportszobákat meghatározó négy szín: a kék, a narancs, a zöld és a sárga.
  • „Az ingatlan két utcára nyílik. A Klapka utca felől már nem lett volna lehetőség további parkolók kialakítására, de a Fecske utca felől megoldottá vált néhány autó beállása. A telek további specialitása, hogy nagyon hosszú, mindkét oldalán épületek, tűzfalak találhatók. Ez nagy kihívást rejtett magában a munkánk során, mivel megszabta, hogy a telek egyik határára kell építeni az épületet, és azon az oldalon – a tűzvédelmi előírások miatt – nem lehet ablak. Ezért a közlekedőbe felülvilágítókat terveztünk, mert egy sötét, hosszú folyosó nagyon unalmas, ráadásul nyomasztó is lehet és szorongást is kiválthat a gyerekekben. Ezzel a megoldással viszont sikerült megoldanunk, hogy kellő fényt kapjon, és világos legyen. Kicsit cikcakkosra terveztem, ez még izgalmasabbá teszi a gyerekeknek, ráadásul öltözők is vannak itt, így reményeim szerint egy élettel teli, egyáltalán nem egyhangú helyiség lett.”
A közlekedő mesebeli erdőt idéző bejárata, oldalt látható a mászófal / Fotó: Hraskó István
  • Mászófal egy bölcsődében? A legtöbben csípőből azt mondanák rá, hogy nem jó ötlet, balesetveszélyes a kisgyerekeknek. De ha csak másfél méter magas, viszont igen széles, és a padlóra szivacsot terítenek? Úgy már egészen más a helyzet: a gyerekek nem felfelé, hanem oldalirányban kapaszkodnak, és ha le is esnek, nagyon kis magasságból és puha felületre huppannak, miközben mozognak, ügyesednek.
  • A közlekedő további különlegessége egy egyedileg tervezett, bútorlapokból összerakott labirintus csúszdával, kis alagutakkal.
  • Egy rajzolófalat és egy speciális tartókból álló növényfalat is tervezett Katkics Tamás a közlekedőbe, ezek egyelőre még nem valósultak meg, de az építész bízik abban, hogy akár szülői összefogással tovább színesítik majd a bölcsődét.
  • A közlekedőbe a szintén a Magyar népmesék képi világát idéző „kapuzaton” lehet belépni. A Boros Anikó és Zsoldos Csaba tervei alapján készült illusztráció egy erdőt idéz meg, ahol a fák között a nyulak, galambok, pillangók mellett ismét felfedezhetjük Pöttyöst és a kapu fölötti macskát.
  • Négy tágas csoportszoba van a bölcsődében, ezek kettesével összenyithatók, de legfőbb különlegességük a szokatlanul nagy belmagasság, ugyanis nem sík födémmel, hanem nyeregtetővel készültek. Az udvar felőli fal üvegből készült, így a külső kert szinte hozzákapcsolódik a szobához (a nagy méretű ablakokat alul árnyékolóval látták el, melyekkel nyáron, illetve az ebéd utáni alvásnál el lehet sötétíteni a helyiséget). „Olyan építészeti és belsőépítészeti megoldásokra törekedtem, hogy a gyerekek mindig különleges élménnyel gazdagodjanak, amikor a csoportszobában vannak. Ne azon szomorkodjanak, hogy anya, apa nincs velük, hanem érezzék jól magukat. Ezt elérhetjük egy olyan térrel, amely megmozgatja a gazdag és színes fantáziájukat. Ők még úgyis a mesék világában élnek, hátha a csoportszoba lesz majd a palotájuk, a kastélyuk vagy éppen a váruk. A nagy üvegfelületekre a kellő fénymennyiség miatt volt szükség, hiszen – mint említettem – a termeket csak egy oldalról tudtuk bevilágítani” – magyarázta Katkics Tamás.
Egy csoportszoba belülről / Fotó: Hraskó István
  • Minden csoportszobában van egy-egy „beülős ablak”, amely kiválóan alkalmas a bekuckózásra, ha valamelyik bölcsis esetleg kicsit egyedül szeretne lenni. De akár hárman-négyen is ücsöröghetnek, „bandázhatnak” itt, az ablakon keresztül nézhetik a madarakat vagy ahogy esik az eső, szállingózik a hó. Az építész már más épületeinél is alkalmazta ezt a megoldást, és a visszajelzések szerint a gyerekek nagyon szeretik a beülős ablakot.
  • Két egybenyíló csoportszobához van egy vizesblokk. Ezeket úgy alakították ki, hogy a gondozónő egy ablakon keresztül a szobából is rápillanthat a mosdóban lévő gyerekekre.
  • „A kisgyerekeknél gyakran előfordul, hogy ha sok azonos kialakítású teret látnak, elbizonytalanodnak, jó helyen járnak-e. Emlékszem, nagyszüleim egy belső körgangos épületben laktak, nekem ott már az emeletet sem volt könnyű megtalálni gyerekként, azt meg aztán végképp nem tudtam, a belső folyosóról melyik ajtón kell bemenni a lakásba. Ez mindenkiből automatikusan belső szorongást válthat ki. Ezért fontos vezérelvem volt, hogy az ismétlődő helyiségeket különböző színekkel különböztetem meg. A csoportszobáknál négy alapszínt alkalmaztam, és ezek visszaköszönnek az udvari homlokzaton az ajtókereteknél, a padlóburkolatoknál, a beülős ablakoknál, a mosdókban a csempéknél. A berendezés során pedig a bölcsőde munkatársai figyeltek a színben passzoló bútorokra is, tehát a zöld szobában a polcok és a székek is részben zöld színűek, de még az abroszok is fehér-zöld kockásak. A színekkel nemcsak a gyerekek, de az értük érkező szülők is fontos igazodási pontot kaptak.”
  • A gyerekek mindig megtalálják a módját, hogyan használhatnak játéknak egészen más funkciójú tárgyakat. Lásd Kecskemét egyik nevezetessége, a címerdomb, közismert nevén a nullkilométerkő, ami a város leghíresebb csúszdája. Ezt megidézendő a bejáratnál lévő lépcsőhöz egy kis lejtőt tervezett Katkics Tamás, de hogy a szülők számára ez ne jelentsen balesetveszélyt, derékmagasságban korlát van előtte.
  • Az udvart egy hosszú tűzfal határolja, ezeket színes, nagy méretű (3 méter magas és 5-7 méter széles), állatokkal illusztrált építési hálókkal takarták el, több képen az anyaállat az utódával együtt látható, így kifejezve a bölcsőde lényegét, a gondozást. A tervező szándékai szerint ezek szintén megnyugtatóan hatnak a gyerekekre.
  • Az építész kiemelte még azt is, hogy az udvaron sikerült megőrizniük az árnyékot adó nagy fákat, így nyáron is védve lesznek a gyerekek a tűző naptól.

A babakocsi-tároló közvetlenül a bejárat mellett található, a földszinten kapott helyet a csoportszobák mellett a konyha, egy étkező az intézmény munkatársainak és egy logopédiai-foglalkoztató szoba, az emeleten pedig az irodák, tárgyalók, mosdók és a gépészeti helyiségek.

„Voltak kihívások az építkezés során, például kiderült, hogy az utcai fronton, az épület közepén van egy elektromos szekrény, amit nem lehet elrakni; sokat gondolkodtunk, mit is kezdjünk vele. Végül kicsit magasítottunk a lábazaton, és úgymond elrejtettük ide, tehát aki elmegy a bölcsőde előtt, talán nem is veszi észre. Ezek a megoldások a kivitelezővel való közös helyszíni töprengéseknek az eredményei, úgy vélem, jó munkát végeztek, szép lett a végeredmény. Remélem, a gyerekek és a gondozónők, a bölcsőde munkatársai egyaránt jól érzik itt magukat” – bizakodik Katkics Tamás.

Búcsúzáskor megjegyezzük: talán azért is szeret és tud ilyen ötletes, vidám bölcsődéket és óvodákat tervezni, és ilyen lelkesedéssel beszélni ezekről a munkáiról, mert megőrzött egy kicsit a gyermeki énjéből, és boldog. Egyetértően bólint.

„Ez valóban így van. Boldog embernek tartom magam, amit a mai világban talán furcsa kimondani, és nem tévesztendő össze azzal, hogy valaki ’sikeres’. Nálam a boldogság az élethez való hozzáállásban mutatkozik meg. Mindig optimista ember voltam, most is az vagyok. Próbálom a jót keresni az emberekben és a körülményekben, megtalálni azokat a momentumokat, amelyek belőlem jót hoznak ki, és így fordulni mások felé. A munkámat a világ egyik – ha nem a legszebb – hivatásának tartom, és bár a szabványok, jogi előírás, pénzügyi lehetőségek megszabnak egy keretet, a művészi része, az alkotás folyamata mindig feltölt.”

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Egy csomó drágítás jöhet Kecskeméten: ha megszavazzák, többet kell majd fizetni a nyugdíjas otthonokért, a gyermekétkeztetésért, az önkormányzati bérlakásokért is

Nagy díjemelés-csomagról szavaz a kecskeméti képviselő-testület november 28-ai ülésén. Az előterjesztések már fent vannak az önkormányzat honlapján, ezeket átnézve...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version