Eltörölnék a képviselők napirend előtti felszólalását – módosul a kecskeméti közgyűlés működése

A rendszerváltozás után 34 évvel a kecskeméti önkormányzati képviselők nem szólalhatnak fel napirend előtt a város életét vagy a közgyűlés munkáját érintő kérdésekben, ha elfogadja az új közgyűlés a szervezeti és működési szabályzat módosítását. Október 8-án tartja alakuló ülését Kecskemét új közgyűlése, ahol a képviselő-testület működését szabályozó előterjesztés is a napirenden szerepel. Ezenkívül döntenek még az öt alpolgármesterről, az öt tanácsnokról, a szakbizottságokról és a képviselők fizetéséről – ezekről külön cikkben számolunk be a KecsUP-on.

A napirend előtti felszólalás a politika és a képviseleti demokrácia egyik különleges színpadias kelléke volt mindig; még akkor is, ha nem az Országgyűlésben, hanem „csak” a kecskeméti közgyűlésben mondták el. A szólásra jelentkező képviselők ilyenkor pillanatnyi aktuális ügyeket és a pártjuk számára fontos helyi politikai kérdéseket vetettek fel a város életével kapcsolatban, amelyek általában nem voltak napirenden. A 2019 előtti ciklusokban minden megválasztott képviselő három percben kapott szót, mielőtt rátértek a napirendre, azt követően pedig csak a két frakcióvezető – vagy akit maguk helyett kijelöltek – mondhatott vezérszónokit öt-öt percben.

Nem haszontalan politikai műfajról van szó, hiszen azok a választók, akik érdeklődnek a helyi közügyek iránt, élőben hallhatják, miként fejezik ki magukat a választott képviselőik és mit gondolnak Kecskemétről általában. Ha a kormánypárti többségű közgyűlés elfogadja az előterjesztést, a jövőben a képviselők már csak a nap végén a napirendek után beszélhetnek – amikor a figyelem már jóval alábbhagyott.

Öt tanácsnok

A működési szabályzat tervezete szerint az öt kormánypárti alpolgármesteren (Engert Jakabné, Bán János, Homoki Tamás, Gaál József, Fekete Gábor) kívül további öt tanácsnokot is választ a közgyűlés – személyükről, ahogy az állandó bizottsági tagokról is zárt ülésen döntenek.

A következő területekért fognak felelni a tanácsnokok:

• oktatási- és képzési intézményekkel való kapcsolattartás, vármegyei területfejlesztés,
• városüzemeltetés, köztisztaság,
• civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, egyházakkal való kapcsolattartás,
• közbiztonság,
• családokat érintő szociálpolitika.

Úgy tudjuk, a Fidesz-KNDP három tanácsnokot, az ellenzék kettőt adhat – egyikük Siposné Bodrozsán Alexandra (Szövetség a Hírös a Városért Egyesület), másikuk a már korábban is tanácsnok Dobos József (Civil Összefogás Városunkért Egyesület), aki továbbra is a városüzemeltetésért felelhet.

Hét szakbizottság: ötben kormánypárti, kettőben ellenzéki elnökölhet

A közgyűlés mellett hét állandó bizottság működik majd hét-hét fővel. Változik a bizottságok neve, ezentúl:

• a sporttal és ifjúsággal kapcsolatos feladatokat az Aktív Város Bizottság látja el;
• a gazdaság fejlesztésével, környezetvédelemmel, mezőgazdasággal, az Európai Unióval kapcsolatos ügyeket a Fejlődő Város Bizottság.
• Az önkormányzat vagyonával, lakásgazdálkodással és költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket a Gazdálkodó Város Bizottság tárgyalja.
• A közneveléssel, egészségüggyel, gyermek- és családügyekkel a Gondoskodó Város Bizottság foglalkozik.
• A kultúra (közgyűjtemények, közművelődés), a városmarketing és idegenforgalom a Kulturális Bizottság hatásköre.
• A városüzemeltetés, közlekedés, kommunális igazgatás feladatait a Működő Város Bizottság látja el, míg
• a jogi, összeférhetetlenségi, zászló- és címerhasználati ügyekben a Szabályozási Bizottság dönt.

Információink szerint a többséget mindegyik bizottságban a kormánypárti oldal adja. Ötöt kormánypárti, kettőt – a Gazdálkodót (Kopping Rita) és a Szabályozásit (Tóth Szilárd) – ellenzéki képviselő elnökölhet. Ez azt is jelenti, hogy elvonták Király Józseftől a bizottsági elnöki helyet, aki két cikluson át a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságot vezette.

Frakciók, rendbírság és kétfordulós tárgyalás

A parlamentiével ellentétben nem annyira szigorú a képviselőcsoport-alakítás szabálya a kecskeméti közgyűlésben. Az Országgyűlésben feltétel ugyanis, hogy ugyanazon párthoz tartozó képviselők hozhatnak létre frakciót, de helyben az is elegendő, ha két önkormányzati képviselő összeáll. Nem valószínű, hogy a Kutyapárt és a Mi Hazánk egy-egy képviselője frakcióbarátságot köt, de szóba jöhet még Dobos József, aki szintén egyedül foglal helyet a közgyűlési patkóban. Várhatóan két frakció lesz: az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért Egyesület öt képviselővel és a Fidesz–KDNP 12 fővel.

A SZMSZ tartalmazza a tanácskozás rendjéről szóló passzust is, amely szerint: ha egy képviselő a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentést tesz, nemcsak megvonhatja tőle a szót a polgármester, hanem rendbírság megfizetésére is kötelezheti – összege mindösszesen 5 ezer forint alkalmanként.

Fontos még megemlíteni, hogy vannak a lakosság széles rétegeit érintő témák, amelyeket kettő fordulóban tárgyalnak: előbb az előterjesztés elveit, majd az ez alapján előkészített előterjesztést. Kétfordulós tárgyalást kell tartani:

• a helyi adók bevezetéséről szóló rendelet megalkotásakor, valamint
• a településrendezési terv és településfejlesztési terv elfogadásánál, kivéve azok módosítását.

Évi kétszeri közmeghallgatás

Mint arról tegnap már a KecsUP-on írtunk, visszaállhat az évi kettő közmeghallgatás. 2020-ban még a közmeghallgatás csökkentését javasolta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, amiből az SZMSZ évi kettőt írt elő, az önkormányzati törvény viszont csak legalább egyet. Most ismét kettőre emelnék, ám az nem változna, hogy az előadni kívánt kérdést és/vagy javaslatot a közmeghallgatás előtt írásban kell a jegyzőhöz benyújtani (postán vagy e-mailben). Egyetlen könnyítés, hogy ezentúl nem 10, hanem legalább 3 nappal előtte.