Nem tud mit kezdeni a polgármesteri hivatal a sok vendégmunkást elszállásoló házakkal, lakásokkal

Nem ellenőrizheti a jegyző azokat az ingatlanokat, ahol tartósan (vendég)munkásokat szállásolnak el bérleti szerződés alapján, mivel ezek a házak, lakások nem szerepelnek hatósági nyilvántartásban, az üzleti és a nem üzleti célú szálláshelyek között sem – ez derült ki a legutóbbi közgyűlésen. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester azt mondta, a szabályozási környezet egy olyan kiskapu, amit sok ingatlantulajdonos kihasznál, és a hivatalnak nincs sem döntési jogosítványa, sem eszköze ennek befolyásolására.

Mint arról korábban beszámoltunk, Tóth Szilárd, az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért Egyesület önkormányzati képviselője sok bejelentést kapott a Vacsiközből és a Bethlenvárosból, hogy a vendégmunkások hangosan mulatoznak és az ablak alatt dohányoznak, ami zavaró és félelemkeltő az idősek és a gyermekes családok számára. Az ügyben indítványt terjesztett elő az október 17-ei közgyűlésre, kérve a városvezetéstől, hogy a kereskedelmi szálláshelyek kialakítását és üzemeltetését legalább a város lakó-pihenő övezeteiben korlátozzák a „jogszabályok adta keretek között”.

Tóth Szilárd az ülésen felolvasta indítványát és megemlítette, hogy a polgármesteri hivataltól kapott két állásfoglalást egy Nagy Lajos király körúti társasházi lakással és egy Nádasdy Kálmán utcai házzal kapcsolatban. Szerkesztőségünknek is elküldte ezeket az állásfoglalásokat, az derül ki belőlük, hogy

• hivatalosan nem minősülnek munkásszállásnak azok a házak, lakások, mint amilyenek miatt a képviselő a hivatalhoz fordult, vagyis ahol feltűnően sok, a városba pusztán munkavállalás céljából érkezett személy egyszerre tartósan megszáll (egy kormányrendelet szerint munkásszállás az az ingatlan, amely egy szálláshely szolgáltató tulajdonában van, vagy azt bérli, önerőből, állami támogatásból létesült, és csak a szolgáltató munkavállalói és azok hozzátartozói laknak benne;
• ha egy szálláshelyet kereskedelmi céllal, nyereségszerzési céllal létesítenek, akkor egy kormányrendeletnek (239/2009-esnek) kell megfelelniük – csakhogy nem tartoznak e rendelet hatálya alá a Tóth Szilárd által megjelölt házak, amelyet tartós tartózkodásra használatba adnak (akár házbérlet, lakásbérlet, akár albérlet vagy ágybérlet keretében);
• összegezve: azok az ingatlanok, ahol tartósan munkásokat szállásolnak el bérleti szerződés alapján, hatósági nyilvántartásban nem szerepelnek, a jegyző nem ellenőrizheti őket.

„Csak az itt a baj, hogy egy társasházi lakás tíz filippínó vendégmunkással vagy egy ház tizenkét bolgár mérnökkel azért nem egy klasszikus albérlet vagy ágybérlet. Az a probléma, hogy ezek gyakorlatilag bérleti szerződéseknek vannak nevezve, de nem azok” – jelentette ki Tóth Szilárd.

A polgármester emlékeztette a két állásfoglalásra, amelyekből kiderül, mire van és mire nincs hatásköre az önkormányzatnak, és hogy nem látja, Tóth Szilárd akkor milyen intézkedést javasol a hivatalnak.

„Kétségtelen, hogy ez egy probléma a városban, és több helyen, városrészben jelentkezik azzal, hogy magánszemélyek a saját magántulajdonukat bérleti szerződéssel kiadják. És nem vizsgálhatjuk, hogy kinek, hogyan, miért. Egy magántulajdonnak alkotmányos védelme van” – válaszolta Szemereyné Pataki Klaudia, hozzátéve: a szabályozási környezet egy olyan kiskapu, amit sokan kihasználnak, és a hivatalnak nincs sem döntési jogosítványa, sem eszköze ennek befolyásolására.

„Ha jogászi munkája kapcsán talált valami olyan javaslatot, amivel mi elő tudunk állni, akkor én azt nagyon szívesen felkarolom és viszem tovább” – biztatta a polgármester a jogi diplomával rendelkező, de köztudottan levéltárosként dolgozó Tóth Szilárdot (ebben a válaszban azért éreztünk némi iróniát).

Szemereyné azt is megemlítette, hogy „komplett csapattal” már egy éve dolgoznak a probléma megoldásán, keresik a lehetőségeket, sőt megnézték azt is, nem tudnának-e javaslatot tenni egy magasabb rendű jogszabályhoz – de nem jutottak előbbre.

Tóth Szilárd még egyszer felvetette egy olyan szabályozás elkészítését, ami a lakó-pihenő övezetekben tiltaná kereskedelmi szálláshelyek nyitását, mire a polgármester kérte a képviselőt, írja le pontosan a javaslatát, mert amit beadott, az nem „indítvány szintű kérdéskör”.

Tóth már éppen visszavonta volna az indítványt, de Siposné Bodrozsán Alexandra (Szövetség) is szólásra jelentkezett. Ő arról beszélt, hogy a vendégmunkások Petőfivárosban is problémát jelentenek, például az „egyik legszebb részében, kertvárosi övezet kellős közepén”.

Szerinte az a legnagyobb gond ezekkel a szálláshelyekkel, hogy „egy vetésforgó ágybérlet-rendszer működik”, a munkások „fakkokra osztott helyeken” alszanak a családi házakban, és ha valaki megkérdezi őket, hogy életvitelszerűen ott élnek-e, akkor az a válasz, hogy „ők csak a barátaink, a családtagok, akik éppen itt tartózkodnak”.

Siposné Bodrozsán Alexandra a téma fontosságára tekintettel azt a módosító javaslatot tette, hogy kérjék fel Salacz László és Szeberényi Gyula Tamás Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőket, terjesszenek elő az Országgyűlésnek egy javaslatot, amivel lehetne könnyíteni a helyzeten, „mert ez tarthatatlan állapot, lakó-pihenő övezetekben nem erre vannak ezek a házak, hogy gyerekek, idősek környezetében folyamatos tombolások, bulizások, kuka borogatások és társaik megtörténhessenek”.

Gaál József alpolgármester megemlítette, hogy a megyei kereskedelmi és iparkamara – amelynek ő az elnöke – korábban kezdeményezte a munkaerő-kölcsönzőknél, hogy a vendégmunkások körében tartsanak képzést, amely a kulturális különbségeket enyhítené – persze az kétséges, hogy ezeknek az oktatásoknak lesz-e eredménye.

Viszont azt is felvetette, hogy ha egyes vendégmunkásokkal gond van, akkor érdemes megkeresni a munkaerő-kölcsönzőket és a munkásokat alkalmazó cégeket, hiszen nekik sem érdekük, hogy a más országokból idejött dolgozóik konfliktusokat okozzanak. Etéren Gaál József felajánlotta a kamara közvetítését, segítségét.

Bodrozsán Alexandra végül visszavonta módosító indítványát, mondván, Tóth Szilárd a jogi, pontosabban új nevén a szabályozási bizottság elnöke, és reméli, hogy sikerül módot találni a probléma megoldására, „mert senki nem szeretné, ha a szomszédjában egy ilyen szálláshely működne”.

Nemcsik Mátyás (Fidesz-KDNP) az országos politikai viták felé vitte el a napirendi pont tárgyalását.

„Hát most vendégmunkásokról beszélünk, ugye? Milyen jó, hogy a Fidesz kormány nem engedte, hogy migránsokat telepítsenek be Magyarországra, így Kecskemétre sem, hiszen már látom, hogy a vendégmunkásokkal szemben is vannak ellenvetései az ellenzéki képviselőknek. Talán egyfajta elismerésnek is fel lehet fogni, hogy ezt megakadályoztuk. Úgyhogy köszönjük szépen” – mondta a kormánypárti képviselő, aki reményének adott hangot, hogy Tóth Szilárd „most már tényleg látni és tudni fogja azt, hogy milyen témákkal lehet vagy szükségszerű megkeresni az önkormányzatot, illetve egyéb más hivatali szerveket”.

Szerinte ugyanis a szóbanforgó problémával más szervekhez is „nyugodtan lehet fordulni”, mert nagyobb jogkörrel tudnak eljárni. Nemcsik Mátyás kijelentette, azzal egyetért, hogy az ilyen kérdésekről tárgyaljanak, beszéljenek, hiszen a kecskeméti embereket érinti, „de ne ebben a formában tegyük már ezt meg, ha lehetséges”, magyarán az ellenzéki képviselő ne indítványt, interpellációt nyújtson be, hanem vigye be a témát a bizottsági ülésekre, ott vitatkozzanak rajta, „ne a közgyűlésben raboljuk az időt, se a hivatal kollégáitól, se mástól”.

Mint emlékezetes lehet, tavaly áprilisban szintén Nemcsik Mátyás nevezte „szőnyegbombázásnak” azt, amikor a Szövetség képviselője hat írásbeli kérdést és két indítványt nyújtott be a testületi ülésre.

„Nagyon sajnálom, hogy ezt is sikerült politikai síkra terelni. Én azt gondolom, hogy most a kecskeméti polgárokról, Kecskemét lakosairól, alapvetően egy kecskeméti problémáról beszélünk” – reagált Kopping Rita, aki elmondta, a villanegyedben is tud olyan házról, ahol vendégmunkások laknak. Szerinte pedig az az alapvető probléma, hogy a munkaerő-közvetítő cégek kapnak egy keretet a munkavállalókra, és innentől kezdve az az érdekük, hogy minél olcsóbb szállást biztosítsanak a dolgozóknak. Úgy vélte, ezeket a cégeket kellene rávenni, hogy csak hivatalos munkásszállásra vigyék a vendégmunkásokat.

„Sokkal jobban örülnék annak, ha a vendégmunkások helyett magyar fiatalok dolgoznának, ha ebben közbe tudna járni a kormánynál (…) korábban egyik minisztériumban dolgozott, biztos jó kapcsolatokat ápol a kormányzattal. Én nem szeretnék országos politikával foglalkozni, azért vagyok itt, hogy a fiatalokat képviseljem. (..) Persze dicséretes az is, hogy csak a gazdasági migránsokat engedte be ez a kormány. Én ennek nagyon örülök, de ettől függetlenül annak jobban örülnék, hogyha a fiatalokat részesítené előnyben” – válaszolt ugyancsak Nemcsik Mátyásnak Gyuris Dávid, szintén a Szövetség részéről.

Tóth Szilárd végül visszavonta indítványát, amit a kormánypárti oldal tapssal fogadott. Az ellenzéki politikus jelezte, hogy írásban tesz majd fel jogértelmezési kérdést Temesvári Péter jegyzőnek, hogy miként lehetne egy helyi rendelettel elérni, hogy lakó-pihenő övezetekben ne lehessen kereskedelmi szálláshelyeket létrehozni. Az önkormányzat segítségét pedig a cégekkel, munkaerő-kölcsönzőkkel való egyeztetésben kérte.

További cikkeink a témában:

Sok a panasz a vendégmunkásokra és a munkásszállókra a Vacsiközben, indítványt adott be a képviselő

„Szerettem volna jobbá tenni az életemet” – két ázsiai vendégmunkással beszélgettünk

Miért jönnek és mennyit keresnek az ázsiai vendégmunkások, és valóban kirúgják miattuk a magyarokat?