Összefogást hirdet az SOS Gyermekfalvak az elhagyott csecsemőkért

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházakban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni. A SOS Gyermekfalvak Alapítvány október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján utcai gerillaakciókkal hívja fel a figyelmet a kórházban ragadt csecsemők ügyére és az országos nevelőszülő hiányra.

Kritikus a helyzet a gyermekvédelemben, az országos nevelőszülőhiány miatt megoldhatatlan több száz újszülött elhelyezése. Már 2023-ban figyelmeztette az Orbán-kormányt a Gyermekjogi Civil Koalíció „a három év alatti, kényszerűen az egészségügyi rendszerben elhelyezett gyermekek” sorsának tarthatatlanságára – írta a Népszava. A szervezet felmérése szerint 2023-ban 50-100-ra nőtt azoknak a csecsemőknek a száma, akiket a kórházban hagytak szüleik, a gyermekvédelem viszont nem tudott gondoskodni róluk, így az egészségügyi intézményben „ragadtak”.

A helyzet most csak rosszabbá vált. Kórházi információk szerint az újszülöttek egy része akár 4-12 hónapot is egészségügyi intézményekben tölt, sokszor egyikből a másikba helyezik őket szabad férőhely függvényében.

A KSH adatai szerint évente átlagosan 2300 0-2 éves kisgyerek kerül be állami gondoskodásba, az újonnan belépők között ők vannak a legnagyobb arányban (32 %). A második legnépesebb gyerek korcsoport, akit kiemelnek a családjából a 6-13 évesek (27 %) – írja sajtóközleményében az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa.

A babák életük első hónapjait érintés helyett egy kórházi rácsos ágyban fekve töltik, egyedül

“Az érzelmi, értelmi és testi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés, a szabad mozgás és a friss levegő hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas, és hosszútávú hatása lesz a gyerekek fejlődésére, ami költséges terápiákkal, fejlesztésekkel lesz csak korrigálható” – fogalmazott Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

A kórházban hagyott csecsemők egy része örökbeadható csupán, róluk lemondtak a szülők, többségüket azonban látogatják, csak életkörülményeik miatt nem vihetik haza a babát. Ezeknél a gyerekeknél az egyetlen lehetőséget az egészséges túlélésre a nevelőszülői család jelentené.

Nemcsak az újszülöttek elhelyezése kritikus

További 7293 gyerek élethelyzete sem megfelelő, ennyien élnek ugyanis nevelőszülői család helyett gyerekotthonokban. Bár 2014 óta jogszabályi változások nyomán minden gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni. Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30 százalékuk gyermekotthonban.

2024 első negyedévében az előző évi hasonló tárgyidőszakhoz képest több, mint 4 ezerrel csökkent a születések száma, mindeközben az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma fokozatosan nő. 2020-hoz képest közel ezerrel több gyermek él szakellátásban.

A növekvő gyereklétszámot azonban a nevelőszülők száma nem követi, jelenleg nagyjából 5 300 aktív nevelőszülő dolgozik az országban, számuk az utóbbi években csökkent. A nevelőszülők túlterheltségét mutatja, hogy minden harmadik család négy vagy több gyereket fogad be, sokszor saját gyermek mellé. A gyermekvédelembe kerülő gyerekek túlnyomó többsége lemaradásokkal, idegrendszeri éretlenséggel és számos egészségügyi problémával küzd előélete miatt, a gondozatlan terhesség, éhezés, elhanyagolás, a traumák mind nyomot hagynak a gyermeken, sok esetben fejlesztésre, pszichológiai támogatásra szorulnak.