Szemereyné az iparűzési adó megcsapolásáról: több jön még be, mint amennyit elvesz a kormány

- Advertisement -

Az önkormányzatokat érintő – régóta zajló – kérdésben nyílt új fejezet, amikor Navracsics Tibor miniszter október elején bejelentette, hogy 2025. januártól az Orbán-kormány elvonja a településektől a helyi iparűzési adó egy részét, és a járásoknak adja. Az elvonás érinti majd Kecskemétet is. Szemereyné szerint Brüsszel akarja elvenni az iparűzési adót a városoktól, csakhogy az Európai Bíróság 2007-ben kimondta: ez a helyi adónem nem ellentétes az uniós joggal. Az iparűzési adót azok a vállalkozók fizetik be a város kasszájába, akik az önkormányzat területén végzik tevékenységüket. Kecskeméten részben ebből fedezik a köztisztaság, az útkarbantartás és az útjavítás kapcsán elvégzendő feladatokat.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint „még mindig több jön be, mint amennyit elvesz tőlünk a kormány az iparűzési adó átszervezésével. Ezért nem hangoskodtam ebben a kérdéskörben, mert mi más helyzetben vagyunk” – mondta a polgármester a közgyűlés októberi ülésén. Hozzáfűzte, azért sincs gond, mert az autóipar révén kiemelt gazdasági övezet a város, és a kormányzati szint is eszerint kezeli.

A kormány a Versenyképes Járások Programot januártól vezetheti be, amelynek lényege, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) 2025-ös többlete kerülne be egy területfejlesztési alapba, és erre a pénzre tudnának a járások (ez a közigazgatási szint a település és a vármegye között) pályázni. Az önkormányzatok tehát továbbra is megkapják az iparűzési bevételeiket a 2024-es szintig, de ha ennél több pénz folyna be 2025-ben, azt a többletet az állam elvonja. Kecskemét esetében ez a jövőben jelentős kiesést jelenthet, ha hasonlóan alakulna a hipa bevétele. Saját bevételeinek – amelynek tervezett összege 2024-ben mintegy 25 milliárd forint – döntő része ugyanis a 20 milliárdot meghaladó iparűzési adóból származik. Ilyen mértékű hipa bevétele korábban nem volt az önkormányzatnak – 12,8 milliárd volt 2021-ben, majd 16 milliárd 2023-ban.

A Kecskeméttől elvont hipatöbbletre a Kecskeméti járás települései pályázathatnak majd – két város (Kerekegyháza és Lajosmizse) és 13 község. Hogy pontosan mekkora összegre, az egyelőre nem világos. Olyannyira nem, hogy az sem tisztázott, a járások ugyanannyi összegre pályázhatnak-e, mint amennyi az iparűzési adó többleteként megjelenik majd egy járásban, vagy az iparűzésiadó-növekmény durván feléből hoznák létre a pályázati alapot – amint arról október 16-án, Békéscsabán beszélt Navracsics Tibor miniszter. Olyan hírek is megjelentek, miszerint a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint az összkeret 65 milliárd forint lesz, és olyan is, hogy a megyeszékhely-központú járások mintegy 500 millió forinttal tervezhetnek.

A részletekről Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselőnél is érdeklődtünk, aki elmondta, hogy egyetért a Versenyképes Járások Program alapelveivel, de a „részletszabályok kidolgozása folyamatban van, s mint tudjuk, ott lakozik az ördög maga. Majd ezek ismeretében fogok véleményt alkotni arról, hogy a választókörzetem mely településeinek lesz előnyös, és melyeknek nem”. Hozzátette: „Kecskeméti képviselőként nem örülök olyan javaslatoknak, amelyek pénzeket csoportosítanak át szegényebb, kevésbé szerencsés települések felé. Szentkirályi, ballószögi, helvéciai és városföldi képviselőként pedig örülök neki. Ezért erre a kérdésre (is) komplexen tekintek, ahogy egyébként az esküm is kötelez, a »magyar nemzet javára« szófordulatban.”

Szemereyné szerint Brüsszel akarja elvenni az iparűzési adót, és még ingatlanadót is bevezettetne

„Brüsszelből indították el az iparűzési adó kivezetését az önkormányzatok kezéből” – válaszolta a polgármester Kopping Rita, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület önkormányzati képviselőjének, aki napirend utáni felszólalásában firtatta az iparűzési adónem kormányzati elvonásának kérdését. Szemereyné Pataki Klaudia szerint a Fidesz–KDNP elérte Brüsszelben, hogy feltételekkel maradhasson még az iparűzési adó, amit az EU-s szabályozás a vállalkozókat érintő különadónak tekint, ami nem szokványos az uniós adóztatási rendszerben. „Tehát erre fel kell készülni nekünk is és mindenkinek, hogy előbb-utóbb ez teljes kivezetésre kerül” – tette hozzá. Az ellenzéki képviselőnek adott feleletéből a pártpolitika sem maradt ki, azt mondta ugyanis, hogy a balliberális pártok – és a Tisza Párt (róluk a KTV Közélet magazinban beszélt) – az iparűzési adóból származó bevételt a lakossággal fizettetnék meg, vagyis ingatlanadót vetnének ki rájuk. Ami viszont már nagymértékben érinti a társadalmat, mert mindenki, aki ingatlannal rendelkezik, legyen az magánszemély vagy vállalkozás, ingatlanadóra lenne kötelezve.

Az Európai Bíróság nem találta ellentétesnek az uniós joggal a magyar iparűzési adót

A helyi adók megszüntetése többször felmerült az évek során; éppen az Orbán-kormány kapcsán röppent fel 2011-ben olyan hír, hogy elvonná a helyi adókat, illetve megszüntetheti az iparűzési és a gépjármű-, de akár az idegenforgalmi adót is, vagy az önkormányzatok helyett a költségvetés szedné be ezeket. (A kormány 2020 tavaszán döntött végül úgy a pandémia okozta veszélyhelyzet ürügyén egy kormányrendeletben, hogy a gépjárműadó önkormányzatokat megillető részét elvette.)

2005-ben pedig próbaperek indultak, nagy cégek tettek kísérletet a hipa ellehetetlenítésére azzal, hogy az is forgalmi típusú adó. Márpedig abból csak egy lehet az uniós tagállamokban, és az nálunk az áfa. Az Európai Bíróság 2007-ben kimondta ugyanakkor, hogy a hipa nem forgalmi típusú adó. Az biztos, hogy a vállalkozások, köztük a kormányközeli ingatlanérdekelt vállalatok sem örülnek a helyi adóknak, hiszen azok pluszban fizetendők – foglalta össze az iparűzési adó kérdéséről szóló júliusi írásában a 24.hu.

A cikkben arról is szó esik, hogy hamarosan kiderülhet, milyen adóintézkedésekre lesz szükség a büdzsé egyensúlyának megtartásához, az alaposan elszállt költségvetési hiány lefaragásához. Ahogy arról is, hogy az államháztartás állapota alapján a teljes iparűzési adót elvonhatják – ezt egyébként a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) fideszes elnöke, Schmidt Jenő mondta. Gödöllő nyolcadik alkalommal újraválasztott polgármestere, Gémesi György egyenesen arról beszélt: üres az államkassza, és valahonnan pénzt kell szerezni bele. A fideszes Cser-Palkovics András székesfehérvári kormánypárti polgármester már megengedőbb, ő is azt javasolta, hogy az elvont iparűzési adóból lehessen finanszírozni az agglomerációs feladatokat is.

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Egy csomó drágítás jöhet Kecskeméten: ha megszavazzák, többet kell majd fizetni a nyugdíjas otthonokért, a gyermekétkeztetésért, az önkormányzati bérlakásokért is

Nagy díjemelés-csomagról szavaz a kecskeméti képviselő-testület november 28-ai ülésén. Az előterjesztések már fent vannak az önkormányzat honlapján, ezeket átnézve...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version