A Telex arról ír, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsága – amelynek Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is tagja – 2021 augusztusában egyik ülésén először nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást, majd másnap mégis az elfogadását javasolta a kuratóriumnak. Az is elhangzott egy 2023 őszi kuratóriumi ülésen, hogy a kibocsátó kérte, „kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül”. Lapszemle.
Mint azt mi is megírtuk, a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) 2021 júniusában először 5 milliárd forintért vásárolt tízéves futamidejű kötvényeket az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt. nevű cégétől.
A tranzakció számos összeférhetetlenségi kérdést felvet, első körben azt, hogy az erről szóló döntés idején ugyanaz a Csizmadia Norbert volt a PADME kuratóriumi elnöke, aki az NJAE kuratóriumát is vezette. A két szervezet azonban más szálakon is összefonódik, az egyik legfontosabb ezek közül, hogy az NJAE felügyelőbizottságában ott ült (és ül jelenleg is) Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, aki Matolcsy György jegybankelnök másod unokatestvérének, az egyetemi alapítvány stratégiai igazgatójának, Szemerey Szabolcsnak a felesége. A Telex emlékeztet rá: a polgármester tagsága a kormánypártoknak annyira fontos volt, hogy 2021 áprilisában a később Lex Szemereyné nevet kapó törvénymódosítóval úgy írták át az önkormányzati törvényt, hogy kivették belőle a polgármesterek és egyetemi alapítványi vezetők összeférhetetlenségéről szóló részt (erről mi is beszámoltunk annak idején).
Az első, ötmilliárdos kötvényjegyzés az ÁSZ nemrég kijött jelentése szerint az egyetemi alapítványnak előnytelen volt, ráadásul Csizmadia kettős szerepével az alapítvány saját összeférhetetlenségi előírásait sem tartotta be. Ezt azzal oldották fel, hogy a kuratórium az összeférhetetlenségi szabályt a kötvényvásárlás után egy hónappal, július 20-án hatályon kívül helyezte.
Ekkoriban már szó volt róla, hogy az első, ötmilliárdos tétel után egy jóval nagyobb összegért is vásároljanak ugyanabból a vállalati kötvényből. Ez a döntés persze egyáltalán nem volt magától értetődő, hiszen az egyetemi alapítvány a közel 150 milliárdos vagyonát a magyar államtól kapta, hivatalosan infrastruktúra-fejlesztésre és egyéb fejlesztésekre – olvasható a Telex cikkében.
Ezután született döntés a második, 22,5 milliárdos kötvényvásárlásról, ebben a csomagban az elsőhöz hasonlóan szintén kizárólag az Optima 2031-es lejáratú kötvényei szerepeltek.
Ekkor azonban váratlan fordulat történt. A polgármesterből és a két cégvezetőből (Bíró Attila, a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója és Szabó József, a Fornetti valamikori ügyvezetője) álló felügyelőbizottság augusztus 4-i ülésén nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást. Határozatuk szerint a kötvényjegyzésről szóló tárgyalás „szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”. Arról, hogy miért nem tartották időszerűnek az üzletet, az ÁSZ jelentése nem közöl részleteket.
A Telex cikkéből kiderül, Bíró Attila, a felügyelőbizottság elnöke öt nappal később, augusztus 9-én tájékoztatta a kuratóriumot a döntésükről. Hogy itt mi hangzott el, szintén nem tudni, Bíró azonban másnap, augusztus 10-én új, elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett a kötvényjegyzésről. Ebben a körben a felügyelőbizottság már az előterjesztés elfogadását javasolta a kuratóriumnak. Az augusztus 9. és 10. között eltelt napon tehát valakik meggyőzték a felügyelőbizottságot, hogy mégis időszerű a kötvényvásárlás, ami így nem sokkal később megtörténhetett – jegyzi meg a Telex.
