Az elmúlt órákban amerikaiak tízmilliói szavaztak le Donald Trumpra. Érdemes az új Trump-elnökségben rejlő „kockázatokról és mellékhatásokól” gyors összefoglalást írni. Elsőként az amerikai voksolók és a világ nézőpontjából.
Amerika egy 79 éves milliárdost ültet (vissza) az elnöki székbe. Kérdés, hogy mit várhatnak a „szabad világ” legnagyobb hatalmú vezetőjétől az őt támogatók és ellenfelei otthon és a nagyvilágban. Néhányan biztosan zsigeri ellenszenvből voksoltak így, mert szerintük Kamala Harris egy „radikális marxista”, aki tönkre tenné Amerikát. Másokat a nemzeti büszkeség fűthetett, mert Donald Trump azt a hitet ébreszti bennük, hogy vele a Fehér Házban Amerika talpra áll. Néhányan azonban hűvösen, „a kockázatokkal és mellékhatásokkal” számolva dönthettek úgy, hogy Trumpra szavaznak.
A szavazók ezen utóbbi csoportja nem biztos, hogy a 79 éves milliárdosban olyan személyt lát, akitől szívesen vennének egy használt autót, vagy akit bármiben is példaképként állítanának gyermekeik elé. Azonban valószínűleg sokan gondolják, hogy Trump elnökként több jót tett, mint rosszat. Ezek a Trump-szavazók talán úgy gondolhatják, hogy az ellene felhozott vádak erősen eltúlzottak. Ennek az okoskodásnak a középpontjában az az elképzelés állhat, hogy Trump legrosszabb ösztöneit – és hatalmát – korlátozni lehet 2025 és 2029 között. A korlátokat az elnöki stáb, az államigazgatás vagy éppen a kongresszus és a bíróságok jelenthetik.
A magunk részéről – az Óperenciás-tengeren innen – ezt az érvelést tévesnek tartjuk. Amerika és a világ sok mindent átvészelt már eddig is. Amerika minden bizonnyal túléli majd Trump újabb négy évét is. Az amerikai történelem már eddig is sok csapnivaló elnököt adott a világnak, az USA mégis megmaradt gazdasági, politikai és gazdasági nagyhatalomnak.
Egy Trump 2.0. elnökség során az USA akár még gyarapodhat is tovább. De itt érdemes leszögezni, hogy a magukat „kemény” republikánusnak valló választók figyelmen kívül hagyják a Trump-elnökséggel járó számos kockázatot. Azzal, hogy Trump urat a szabad világ vezetőjévé teszik, az amerikai republikánus szavazók a gazdaság talpkövét is megrengethetik, hiszen egy kiszámíthatatlanságában kiszámítható a demokrácia és a nemzetközi rendszer stabilitásával is hazárdjátékot folytatnak. Nem tudjuk számszerűsíteni annak az esélyét, hogy valami nagyon rosszul sül el 2025-29 között – erre senki nem vehet mérget előre, hiszen nincsen varázsgömb a kezünkben. De úgy gondoljuk, hogy azok a választók, akik ezt a kockázatot minimalizálták – tévúton járnak.
Talán eddig jutva gondolatmenetünkben a tisztelt KecsUP olvasó pánikkeltést gyanít a szerző szándéka mögött. Nyugodjanak meg, semmi nem áll távolabb tőlünk. Való igaz, hogy Trump úr első ciklusával kapcsolatos legeslegrosszabb félelmeink nem váltak valóra: nem tört ki a polgárháború, nem omlott össze a tőzsde és nem tört ki a világháború sem. 2024. november 5-e megmutatta azt is, hogy – még csak el sem törölték a választásokat Washingtonban – legalábbis egyelőre nem.
Trump elnöksége alatt történt
- Ami Trump elnöksége alatt megtörtént az az, hogy otthon csökkentette az adókat és deregulálta az amerikai gazdaságot, amely elnökségi évei alatt (2016-2020) gyorsabban nőtt, mint bármelyik gazdag vetélytársáé a világban.
- Fogcsikorgatva, de finanszírozta a Covid-19 elleni vakcinákat a szövetségi költségvetésből, még akkor is, ha – finoman szólva – nem volt hajlandó arra ösztönözni az amerikaiakat, hogy beoltassák magukat.
- Külföldön kétségtelenül az amerikai erőt (vagy annak látszatát) sugallta és a korábbi konszenzust a Kínával szembeni konfrontáció irányába mozdította el.
- Segített megalapozni a közel-keleti úgynevezett „Ábrahám-megállapodásokat”, amelyek javították és ígéretes együttműködési keretté alakították az Izrael és néhány szomszédja közötti kapcsolatokat – létrehozva egy olyan békét, amely – az egész közel-keleti térséget tekintve – eddig túlélt egy regionális háborút.
- A Trump 1.0 elnökség Amerika néhány szövetségesét (többek között számos európai NATO-tagállamot) sikeresen meggyőzött arról, hogy növeljék védelmi kiadásaikat a korábban vállalt 2% / GDP arányában.
- Amerika demokratikus intézményrendszere (a szavazatszámlálóktól a kormányzati szervekig szilárdnak bizonyultak – annak ellenére, hogy Trump förtelmesen viselkedett és szennyes, fekete tintával írta nevét a történelembe, amikor támadást szított a Capitolium ellen, hogy megpróbálja megakadályozni a 2021. január 6-án Biden január végi beiktatását.
Mit hozhat a Trump 2.0. a következő években
Ha mindez 2016-ban előrelátható volt – hiszen az volt – akkor most miért figyeljen a világ mégis mindarra jobban, ami most következik Washingtonban?
A válaszunk 2024 novemberében az, hogy ma a Trump 2.0. elnökség kockázatai és mellékhatásai jócskán megnőttek a világban. Mégpedig azért, mert Trump politikája alattomosabb, a világ veszélyesebb, és a józan, felelős emberek közül, akik első ciklusa alatt megfékezték az elnök legrosszabb ösztöneit, sokakat felváltottak az igazhitűek, a talpnyalók és a csélcsap karrieristák.
