Site icon KecsUP – a kecskeméti régió kezdőoldala

CityScreen: a mérlege alapján eddig nem volt jó befektetés a kecskeméti reklámcég

A kecskeméti CityScreen digitális hirdetőtáblája

Noha a kecskeméti Városi Alapkezelő 230 millió forint közpénzt fektetett belé, a Kecskemétet is beborító „okostáblák” megálmodója, a Cityscreen Media Kft. úgy tűnik, messze nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A társaság ugyanis fennállása óta komoly veszteséget termel.

Az utóbbi két évben gombamód szaporodtak el Kecskeméten a Cityscreen Media Kft. digitális hirdetőtáblái, amelyek nem csak reklámokat sugároznak, de ingyen wifit is biztosítanak a város közigazgatási határain belül. A táblák különlegessége az is, hogy a hirdetőtáblákban egy kamera található, aminek segítségével pontosan tudható, hány járókelő haladt el a tábla előtt, és ezáltal mérhető a hirdetési kampányok hatékonysága.

Érdekesség, hogy a kecskeméti vállalkozás a projekt megvalósítására a Városi Alapkezelőtől – az Okosváros program keretein belül – 230 millió forintos befektetéshez jutott, ami azonban úgy tűnik, nem nagyon fog megtérülni. A Kecsup legalábbis a cég elmúlt két éves eredménybeszámolójában nem talált arra utaló jeleket, hogy a digitális hirdetőoszlopok beváltották volna a hozzájuk fűzött reményeket.

Százmilliókat fektetett a neoncégbe Kecskemét városi alapkezelője

„A CityScreen Media Kft.-ben 4 500 000 forint jegyzett tőkeemeléssel, 25 500 000 forint tőketartalékba helyezéssel és 200 000 000 forint tagi kölcsön juttatásával valósítottunk meg befektetést 2021 júliusában. Ezzel kisebbségi részesedést szereztünk a céltársaságban” – közölte a kecskeméti Városi Alapkezelő Zrt. megkeresésünkre. Megosztották azt is, hogy a vállalat és az általa kezelt tőkealapok piaci környezetben és piaci feltételek mellett valósítanak meg befektetéseket partnereikkel „for profit” jelleggel, így a vállalat piaci törvényszerűségek között működik. A Városi Alapkezelő leszögezte továbbá, hogy befektetéseik során pénzügyi befektetőként vesznek részt, aminek megfelelően figyelemmel kell lenniük a szakmai befektetési partnereik és a céltársaságok érdekeire.

Ennél többet azonban a „kecskeméti mágnástól” nem tudtunk meg, mivel a cég minden további információért a CityScreen Media Kft.-hez irányította lapunkat. Pedig kérdésünk lett volna bőven, szerettük volna ugyanis megtudni, hogy

Kecskeméti befektetés után sokkoló pénzügyi adatok

A Városi Alapkezelő hallgatása érdekes abból a szempontból, hogy a CityScreen a top befektetéseik sorát gyarapítja. Legalábbis a weboldaluk szerint, amiből egyúttal az is megtudható, hogy a reklámcég az Okos Város program keretében nyert támogatást, vállalva egy köztéri digitális információs hálózat kiépítését elsősorban a belvárosban és más frekventált helyszíneken. Egy másik, potenciális magánbefektetőknek szánt dokumentumból pedig kiderül az is, hogy a százmilliókért cserébe a vállalkozásnak

A probléma csak az, hogy több mint 3 év elteltével a CityScreen a weboldalán elérhető nyilvános lefedettségi térkép alapján a Kecskemétre tervezett hirdetőtábláknak a 30 százalékát sem telepítette, jelenleg 40 telepített berendezést tudtunk megszámolni.

Emellett a cég Optenen elérhető 2023-as pénzügyi beszámolója is kritikus állapotokat sejtet a cégen belül:

A kecskeméti cég tehát nem feltétlenül érte meg a rá áldozott százmilliókat, mint ahogyan az is kérdéses, hogy a befektetés egyáltalán megtérül-e valaha. Ám hogy ne együk olyan forrón a kását, vizsgáljuk meg a 2022-es eredményeit is. Ekkor a CityScreen

Azaz bár állítólag a CityScreen profitorientált tevékenységet folytat, a kitettsége óriási. A cég ugyanis hiába ért el egy év leforgása alatt 10 491 000 forintos profitnövekedést, ha mindeközben az adósságát több mint 40,7 millió forinttal növelte. Az adózott eredménye után mutatott vesztesége csupán 9,8 millió forinttal javult, a cég saját tőkéje pedig 30,7 millió forinttal csökkent. A kecskeméti vállalkozásnak továbbra is meg kellene táltosodnia ahhoz, hogy javítani tudjon a mérlegén.

De a CityScreen ezt a jelenlegi formája alapján hogyan tudja megtenni, egyáltalán kik állnak a cég mögött, és az ő eddigi tevékenységük mennyire jelent garanciát akár csak a nullszaldós költségvetés elérésére? És egyáltalán ehhez elegendő-e az, amit a cég a gyakorlatban szolgáltatásként nyújt? Következő cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük majd a választ!

Exit mobile version