A levegő 2 Celsius-fokos, a víz 4,8 fokos volt vasárnap délelőtt a kecskeméti Domb Beachnél, de ez sem riasztott vissza harminc vállalkozó kedvű „sivatagi fókát” a fürdőzéstől, sőt, volt, aki hosszabban úszott is – a Mikulás pedig gumicsónakon érkezett. „Nagyon-nagyon hideg volt, de pezsdítő, és tök jó piknik hangulat van még így decemberben is!” – mondta az egyik hölgy résztvevő, és ezt teljes mértékben alá tudjuk támasztani, ennyi vidám és felszabadult embert ritkán látni így együtt a szürke téli napokon.
Szép nagy csapat jött össze vasárnap délelőtt a szabadidőközpontban, a volt Tó Hotel parkolójánál – úgy néz ki, nagy népszerűségre tett szert a Sivatagi Fókák jeges fürdőzése.
Az elindítókról, Szemlér Ákosról és Fest Ákosról már többször írtunk: ők már évek óta hódolnak ennek a szenvedélynek, március elején pedig részt vettek a Téli Balaton-átúszáson és sikeresen teljesítették a 625 méteres féltávot.

„Az első pár másodperc a legnehezebb, azt kell megtanulni jól elviselni. Régebben mindig kiabáltam. De ma már enélkül is megy, megtanultam kezelni. Gyorsan eltűnnek a ‘de hülye vagyok, minek jöttem be’ típusú gondolatok, és hihetetlenül jó, szinte eufórikus érzés önt el” – magyarázták a srácok még februárban, amikor megnéztük őket egy edzésükön.
De azt is hangsúlyozták és bizonyították is, hogy nagyon is megfontoltan, felesleges kockázat nélkül, ugyanakkor roppant céltudatosan művelik ezt az extrém sportot és egyáltalán a hidegadaptációt – nem kivagyiságból, feltűnési viszketegségből, hanem mert jólesik nekik, és nem mellesleg javítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, valamint gyorsítja a szövetek regenerációját. Azt is elmagyarázták, hogy a hideg víztől való irtózásunk nem fiziológiai eredetű, hanem ez is „agyban dől el”, és ha nincs problémája az embernek a szívével, akkor csak akarat és bátorság kérdése.
Idővel egyre többen csatlakoztak hozzájuk, így lettek ők viccből a Sivatagi Fókák. Közösen jártak fürdőzni a hetényegyházi Potyka-tóra, majd a Benkó Zoltán Szabadidőközpontba. Idén ősszel aztán a társaság szintet lépett: október közepe óta talán nem volt olyan alkalom, hogy húsznál kevesebben lettek volna.
„A közösségi médiában aktívvá tettem az egyébként létező, de több éve inaktív oldalunkat. Meghívtam sok ismerősömet és a nyár folyamán elkezdtem heti rendszerességgel ismeretterjesztő tartalmakat feltenni a hidegadaptáció különböző kérdéseiről, alapfogalmairól. Ez hiánypótlónak bizonyult, sokan kedvelték. Aztán miután sikerült az terület üzemeltetőjével, a Hírös Sport Nonprofit Kft. megkötni a szerződést a Domb Beach használatára, október közepén meghirdettem az első jeges merülést. Arra gondoltunk, ha eljön nyolc-tíz ember, akkor már nagyon elégedettek lehetünk. Teljesen megdöbbentett, ami akkor és azóta történik. Első alkalommal 22-en voltunk, azóta pedig egymást hozzák be az emberek. Az októberi kezdés egyébként ideális volt a víz hőmérséklete szempontjából, ilyenkor nagyjából ‘csaphideg’ még a víz, van ideje megfelelően adaptálódni a szervezetnek a későbbi, téli vízhőfokhoz” – mondta Ákos.





























































1 / 61
Új galéria
Úgy látja, a csapat még mindig alakul, folyamatosan érkeznek új érdeklődők.
„Azt hittük, hogy ahogy a víz egyre hidegebb lesz, majd kopik a kezdeti létszám, de ennek az ellenkezője történik. Óriási meglepetés és öröm ez számunkra. Van köztünk több pedagógus, könyvelő, tanuló, vállalkozó, nyugdíjas és sokakról meg ötletem sincs, mivel foglalkoznak – a társadalom legkülönbözőbb szereplői jönnek el. Ez a parton és főleg a vízben nem szempont. Mindannyiunkat ugyanúgy átölel a hideg és mindannyiunk testében ugyanazok a folyamatok mennek végbe. Együtt libabőrözünk, együtt nevetünk” – tette hozzá a főszervező.
Az biztos, hogy jó volt a hangulat. A közel harminc fürdőző közös – még ruhában végzett – bemelegítés, gimnasztikázás után sípszóra gyorsan levetkőzött, a partra sétáltak – és dalra fakadtak. Nem mindennapi látvány, ahogy közel a fagyponthoz rengeteg fürdőruhás énekli egy tónál, hogy „hull a pelyhes fehér hó”, és jön is a Mikulás, igaz, nagy szakáll nélkül, de nem akárhogy: gumicsónakon.

A fürdőzők kézenfogva sétáltak a tóba, hogy így is biztassák és erősítsék egymást (a legtöbben tudni sem akarták, hány fokos a víz), majd visszaszámoltak, és egyszerre merültek el. Aztán mindenki addig maradt, ameddig bírta – volt, akinél ez egy-két percet jelentett, más akár tíz percig fürdőzött, néhány elszánt pedig több hosszt is leúszott.
„Nagyon-nagyon hideg volt, de pezsdítő, és tök jó piknik hangulat van még így decemberben is!” – mondta kijövetel után, immár felmelegedve Patik Réka, aki most először vett részt a közös fürdőzésben, de egyébként hetente többször szokott jeges vízbe merülni, mert sokat olvasott a hideg adaptációról és ez szerinte nagyon jó módszer egészségünk megőrzésére.
„Ma azt vettem észre, hogy a testem egyáltalán nem fázott, csak a végtagjaim, de nagyon nagyon jólesett! Fülig ér a szám még most is!” – Mariama Ndiaye valóban nagyon mosolygósan élte meg az egész fürdőzést. Ő is próbál minden téli hétvégén kilátogatni a Domb Beach-re – eleinte a kíváncsiság hajtotta, de nagyon szereti feszegetni a határait is, és azt vette észre, hogy a hideg víztől egész héten felpezsdítve érzi magát. És persze a társaság is nagyon jó.







