A KSH adatai alapján az októberi 3,2 százalék után novemberben 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az átlagos infláció megugrásához főként az élelmiszerek, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése járult hozzá.
Az élelmiszerek ára nyár óta folyamatosan emelkedik, júniusban 1,1 százalék volt, ez novemberre már 4,9 százalékra ugrott. A friss adat októberhez képest is jól látható növekedés eredménye, akkor ugyanis tavalyhoz képest 4,5 százalék volt a termékkör árának átlagos növekedése. Ezzel tavaly november óta nem látott mértékben nőttek az élelmiszerárak Magyarországon, 2023 novemberében volt ennél magasabb a termékkör inflációja, 7,1 százalék.
Drágább lett:
- a liszt 39,3 százalékkal,
- a tej 16,6 százalékkal,
- a csokoládé és kakaó 12,8 százalékkal,
- a gyümölcs- és zöldséglé 11,7 százalékkal,
- az étolaj 10,1 százalékkal,
- a tojás 9,8 százalékkal,
- a vaj és vajkrém 9,7 százalékkal,
- az éttermi étkezés 7,9 százalékkal,
- az alkoholmentes üdítőitaloké pedig 6,3 százalékkal.
Olcsóbb lett viszont a száraztészta (6,4 százalékkal), a cukor (5,8 százalékkal) és a margarin is (2,7 százalékkal).
A szolgáltatások árai 7 százalékkal emelkedtek novemberben. A háztartási energiáért 3,2, ezen belül a vezetékes gázért 6,3, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 3,9, a járműüzemanyagok 0,7 százalékkal drágultak.
Októberhez képest az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nőtt. A háztartási energiáért átlagosan 0,4 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a palackos gázért 1,5, a vezetékes gázért 0,9 százalékkal. A szolgáltatások díja átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 0,8 százalékkal többe, az üdülési szolgáltatások 0,3 százalékkal kevesebbe kerültek.
„Az év végén várhatóan 4 százalék környékére emelkedő infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokol, különösen, ha magas marad a magyar eszközök volatilitása. A jövőbeni kamatdöntések szempontjából két tényező lehet a döntő: az inflációs adatokban látott meglepetések iránya és a forint árfolyamának volatilitása” – írja kommentárjában Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.
via 444.hu