„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat” – ez az állítás is megjelenik a kormány legújabb nemzeti konzultációjában. Az Európai Bizottság azonban visszautasítja a kormány vádját: november közepén a Népszava kérdésére azt írták, egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények a 13. havi nyugdíj eltörlését kérték.
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a 13. havi nyugdíj eltörlését nem közvetlenül a Bizottság követeli, hanem a Bizottság kérésére alkalmazott szakértők javasolták a kormánynak.
„Az Európai Bizottság kérésére kellett fölvennünk olyan szakértőket, akik a nyugdíjrendszer állapotát és a magyar nyugdíjrendszert elemezték. Ezek a szakértők javaslatokat is tettek, amelyekben szerepel a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Az Európai Bizottság pedig azt mondta nekünk, hogy a szakértők javaslatait vegyük komolyan” – mondta Rogán egy sajtótájékoztatón.
Hidvéghi Balázs, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára az OECD-nek tulajdonította a 13. havi nyugdíj eltörlésének tervét.
„A brüsszeli Bizottság által megbízott OECD-szakértő, több más intézkedés mellett, feketén-fehéren a 13. havi nyugdíj eltörlését vetette fel” – mondta Hidvéghi egy Facebook-videóban.
Az OECD szakértőinek nyugdíjjelentésében azonban nem szerepel a 13. havi nyugdíj eltörlése, hanem csak az, hogy lehetne egy felső plafonja, ami az ajánlásuk szerint a mindenkori átlagnyugdíj szintje lenne, vagyis az átlagosnál magasabb nyugdíjban részesülők kapnának kevesebb 13. havi nyugdíjat, mint eddig.
A kormány kijelentette, hogy elutasítja az OECD-jelentésben szereplő szakpolitikai opciókat. Viszont ha minden marad így, akkor a társadalom elöregedése miatt az egyre inkább fenntarthatatlan nyugdíjrendszer komoly eladósodásba sodorhatja az országot.
Jelenleg körülbelül 5,8 millió „munkaképes korú” 20 és 64 év közötti ember, és 2 millió 65 év feletti lakos él Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint az arányok 2070-re jócskán átalakulnak: 4,7 millió 20-64 éves és 2,6 millió 65 év feletti tagja lesz a magyar társadalomnak. Ma minden 65 év felettire majdnem három 20-64 éves jut, 2070-ben kevesebb mint kettő jut majd.
Magyarország 2022-ben a GDP-je 7,7 százalékát költötte nyugdíjakra. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2070-ben a GDP 12 százalékát költi majd. 2070-re körülbelül annyi lesz a többlet nyugdíjkiadás a mai szinthez képest, mint amennyit jelenleg összesen (a GDP 4,4 százaléka) költünk egészségügyre.
Az OECD-jelentés számítása szerint a befizetett nyugdíjjárulékok maradnak majd a mostani szinten, a GDP 6,8 százalékán, így a beérkező járulékok és a kifizetett nyugdíjak közötti különbség a GDP 0,9 százalékáról 5,2 százalékra nő 2070-re. A kalkulációk szerint, ha a kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjrendszerhez, akkor az elöregedéssel járó kiadások, főként a nyugdíjkiadások miatt az államadósság a GDP 73,4 százalékáról 2060-ra 200 százalékra nőhet.
„Ha a nyugdíjkiadások lefaragása a cél, akkor, értelemszerűen, a 13. havi nyugdíj megszüntetése is egy lehetőség. Elképzelhető, hogy megvitattuk ezt a magyar hatóságokkal a projekt folyamán, de nem vettük be szakpolitikai opcióként, és főleg nem javaslatként a jelentésbe, ami a projekt egyetlen hivatalos, az OECD álláspontját tükröző eredménye” – írta Wouter De Tavernier, az OECD közgazdásza.
Az OECD tíz megoldási lehetőséget javasol:
- 1. A nyugdíjkorhatár automatikus emelése 2025-től. 2070-re a jelenlegi 65-ről 69 évre módosulna a korhatár.
- 2. A nyugdíjkorhatár automatikus emelése 2035-től. A nyugdíjkorhatár ezzel 68 évre emelkedne 2070-ig.
- 3. A Nők 40 program szigorítása. A módosítás szerint 60 éves koruk előtt ne mehessenek nyugdíjba a nők.
- 4. A Nők 40 program fokozatos kivezetése. 10 év alatt teljesen megszűnne a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége.
- 5. A járulékfizetői létszám beépítése a kezdő nyugdíjak kiszámításába. A kezdő nyugdíjak a járulékfizetők számának visszaesésével párhuzamosan csökkennének.
- 6. A korábbi keresetek beszámítási módjának megváltoztatása. Itt azért csökkennének a nyugdíjak, mert az infláció hosszabb időszakokat vizsgálva jellemzően alacsonyabb, mint a béremelkedés.
- 7. Plafon bevezetése a 13. havi nyugdíjra. Ez a megoldás az aktuális havi átlagnyugdíj szintjén húzná meg a 13. havi nyugdíj felső határát.
- 8. A nyugdíjjárulékok emelése. A járulékokat jelentősen, 21,65 százalékról 32,5 százalékra kellene emelni ahhoz, hogy ugyanazt a költségvetési hatást érjük el, mint az 1-es opcióval.
- 9. A nyugdíjkorhatár automatikus emelése és a Nők 40 kivezetése. Az 1-es és a 4-es opció kombinációja, azzal a különbséggel, hogy a Nők 40-et lassabban, a várható élettartam növekedéséhez kötve vezetnék ki.
- 10. A járulékfizetői létszám beépítése a kezdő nyugdíj kiszámításába, a Nők 40 szigorítása és plafon bevezetése a 13. havi nyugdíjra. A 3-as, az 5-ös és a 7-es opciók kombinációja.
A szakértői jelentés nem állít fel egyértelmű preferencia-sorrendet a tíz opció között, viszont mindegyik szakpolitikai opciónál megadja, hogy az adott átalakítás a számítások szerint mennyivel csökkentené 2070-ben a költségvetés nyugdíjdeficitjét.
A kormány idén októberi középtávú költségvetési tervében az szerepel, hogy „az Európai Bizottság nyomására felkért” szakértők egyetlen javaslatával sem értenek egyet. Bár a helyreállítási terv szerint a szakértői jelentés alapján 2025 első negyedévének végéig módosítani kellene a nyugdíjrendszert, a kormány úgy látja, hogy ez a következő 10 évben nem indokolt.
via Lakmusz.hu
