November 21-24. között Tajvanba utazott a Zoord együttes és a Leskowsky Hangszergyűjtemény, ahol a World Jaw harp Music Festival-on a fergeteges koncert mellett workshopot és hangszerbemutatót is tartott a kecskeméti csapat. Hogy Szilágyi Áron, a zenekar és a hangszergyűjtemény vezetője helyi törzsi zenészekkel is együtt játszott, már csak hab a tortán.
Ahogy arról már hírt adtunk, a kecskeméti Zoord zenekar és a Leskowsky Hangszergyűjtemény meghívást kapott Tajvan egyik legfontosabb új világzenei eseményére, a World Jaw harp Music Festival TAIWAN-ra. A Miaoli tartomány természetvédelmi területén, hegyek között és dzsungelben megtartott fesztiválon november 21. és 24. között több mint húsz ország képviselői vettek részt.
A fesztivál fő fellépője a kecskeméti Zoord zenekar volt, akik szombat este nagy sikerű koncertet adtak, több ezren voltak kíváncsiak a kecskeméti zenekarra.
A koncert melletti négynapos rendezvényen a hangszergyűjtemény munkatársai is aktívak voltak, nagysikerű hangszerbemutató foglalkozásokat tartottak. Szilágyi Áron gyűjteményvezető és dorombjátékos workshopjára már előzetesen elkelt az összes jegy, így azt további két alkalommal is meg kellett tartani, hogy azok is beférjenek, akik elővételben már nem jutottak jegyhez. A záróest, azaz a vasárnap este utolsó koncertjét Szilágyi Áron adta, aki egy szál dorombon játszott. Az általa gyártott, és a világ minden táján népszerű hangszeren nem csak magyar népzenéből merítkező dallamokat szólaltatott meg, hanem azt is megmutatta, hogy ez az egyszerű népi zeneszerszám mennyire különleges, változatos és sokszínű lehet.
– A tajvani közönség nagyon sok mindenre volt kíváncsi: a dorombot más országokban, milyen zenei közegben, milyen játéktechnikával használják, milyen formavilágú hangszereket készítenek Magyarországon, és ez milyen más magyar népi hangszerekkel tud együtt megszólalni – mesélt élményeiről Szilágyi Áron. – Mivel nálunk ez általában egy szolisztikus hangszer, amit általában zenekarban használnak más hangszerek társaságában, a doromb mellett tilinkót és kavalt vittünk magunkkal, így mutattuk meg, hogy tudnak szépen együtt szólni, hogyan lehet együtt játszani. Nagyon egyszerű magyar népzenét is tanítottunk nekik, moldvai csángó gyökerű dolgokat. Teljesen el voltak alélva, hogy mennyire vérpezsdítő, mennyire izgalmas az, amikor a felhangokra alapuló hangszerek ilyen szépen szólnak együtt.
A rendezvényt követően a gyűjteményvezető találkozott az Amis törzzsel, amely 240 ezer tagot számláló közösségével Tajvan tizenhárom őslakos törzse közül a legnagyobb. A törzs vezetője meghívta Szilágyi Áront egy törzsi gyűlésre.
A világhírű dorombos együtt zenélt a helyi törzsi zenészekkel, és megismerkedett a helyi hangszermúzeummal is. Bemutatták évezredes hagyományok szerint készülő bambusz hangszereiket, és hangszercserékre is sor került.
– A hagyományos tajvani és délkelet-ázsiai hangszereket a kecskeméti gyűjtemény látogatói a január 3-ai nyitás után már meg is láthatják – beszélt a tervekről a hangszergyűjtemény vezetője. – Ami még ennél is izgalmasabb: a nyári táborokban együtt készítenek majd bambuszból készült ütő-és fúvóshangszereket azon receptúrák alapján, amiket megkaptunk a törzs zenészeitől. Mivel ezeket könnyű megszólaltatni, mindenki átélheti az együtt zenélés ötömét, miközben egy távoli, varázslatos világba csöppennek bele a zene által. Szilágyi Áron kiemelte: a tajvani utazás teljes szakmai siker volt a koncert, az előadások, a workshopok tekintetében egyaránt, a zenei szakmai kapcsolatok terén pedig további együttműködések várhatók.
Szerző: Csenki Csaba
