A kormány több ezer diákot fosztana meg az egyetemi továbbtanulás lehetőségétől – Kecskemét is érintett

Újabb lépést tett Magyarország a fizetős felsőoktatás irányába. 2025 szeptemberétől ugyanis a kormány drasztikusan csökkentené az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek számát, amivel tömegek eshetnek el a továbbtanulás lehetőségétől. A változás a Neumann János Egyetemet is érinti.

A kudarcos hazai oktatás- és tudománypolitika legújabb átgondolatlan, szakmaiatlan intézkedése, hogy a 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább elsorvasztják a már most is küszködő felsőoktatási intézményeket. Szeptembertől kezdve gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát – derült ki az Akadémiai Dolgozók Fórumának bejegyzéséből.

Eszerint a magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is.

A bejegyzés szerint lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá létszámcsökkenést szenved el. Ráadásul az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb, és súlyosbítja a helyzetet az is, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban.

(A Központi Statisztikai Hivatal eddigi legfrissebb adatai szerint a 25–34 évesek körében – mely korosztály kiemelten érintett az elmúlt két évtized oktatási expanziójában – Magyarország 32,9 százalékos aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól (41,2 százalék). Az elmúlt két évtized során az e tekintetben éllovas országok Írország, Luxemburg és Ciprus voltak, a mutató pedig a legnagyobb növekedést Szlovákiában, Csehországban és Portugáliában mutatta.)

A kormány döntése pedig most az eddiginél is több fiatalt zár ki a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket. Ha egyáltalán van arra lehetőségük és hajlandóságuk, hogy önköltséges képzésre jelentkezzenek. „Csak jómódú családok vállalhatják a fizetős képzés anyagi terheit, hiszen az egyetemi oktatás még tandíj nélkül is nagy áldozatot követel a magas albérleti és megélhetési költségek mellett” – áll a bejegyzésben.

Így változnak az ingyenes egyetemi férőhelyek, a kecskeméti egyetem is érintett

Most pedig lássuk, hogy a kormány rendelkezése alapján mely egyetemek veszítik el a legtöbb állami ösztöndíjas hallgatót 2025 szeptemberében:

A kormány az itt és itt elérhető adatok összevetése alapján összesen 8 847 állami férőhelyet szüntet meg a 2025 szeptemberétől, miközben három intézményt kivételes bánásmódban részesít.

Az Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem ugyanis több állami férőhelyet kap ajándékba, azaz több diákkal gazdálkodhatnak majd. Utóbbi intézményt ráadásul elképesztő mértékben (+265) látják el plusz helyekkel, miközben az egyik legnépszerűbb magyar egyetemen, az ELTE-n több mint 2 ezer ingyen helyet szüntetnek meg.

A kormány intézkedésével kapcsolatban a KecsUP Hírek megkereste az Oktatási Hivatalt, ahonnan három kérdésre vártunk választ. Ezek a következők voltak:

• Pontosan mi indokolta, hogy az állami férőhelyeket csökkentsék?
• Mi az oka annak, hogy miközben több ezer férőhellyel csökken az állami férőhelyek száma, addig három egyetem (Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem) állami férőhelyeinek száma növekszik?
• Nem tartják-e aggályosnak az állami férőhelyek számának csökkentését abból a szempontból, hogy ezáltal sok magyar diák lehetősége szűnik meg a felsőoktatásban való részvételre?

Választ azonban tőlük cikkünk megjelenéséig nem kaptunk. Amint ez megváltozik, cikkünket természetesen frissítjük!

PDSZ: teljesen lebontják az egyetemek autonómiáját

Beszédesebb volt a kormány intézkedése kapcsán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, szerintük nem csak az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek csökkentése felháborító, hanem az is, ahogyan a kabinet átszabja az egyetemek profilját.

„Például hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rövidciklusú tanárképző kart hoztak létre, ami nem egy szakmai alapú döntés eredménye volt. A kormány ezzel akarta bizonyítani, hogy milyen mértékben lett vonzó a pedagóguspálya. Csakhogy ez ezzel nem bizonyítható, csak az, hogy sokan szeretnének ingyenesen és rövid idő alatt diplomához jutni”

– mondta a szakember.

Ugyanakkor a PDSZ ügyvivője szerint a családok többsége nem engedheti meg magának a többmilliós tanulmányi költséget, és a diákhitel visszafizetése is óriási teher számukra. A szakszervezet szerint a kormány ezzel akarja kézivezérelni és irányítgatni, hogy ki hova jelentkezzen, és olyan felsőoktatási intézményeket preferál, amelyeket közvetlenül is képes irányítani. Az egyetemi autonómiát akarják ezzel teljesen lebontani, gazdasági és adminisztrációs eszközökkel befolyásolni az egyetemi jelentkezéseket. Összeségében az intézkedés mélységesen antidemokratikus és a szakmai szempontokat is nélkülözi.

A kecskeméti egyetem szerint nem relevánsak a férőhelyekre vonatkozó kérdések

„Az adott területre vonatkozó kérdések jelenleg nem relevánsak. Ebben az időszakban, egészen február 15-ig, minden felsőoktatási intézmény – köztük a Neumann János Egyetem is – teljes erőbedobással kampányol, hogy minél több potenciális hallgatót vonzzon” – közölte a KecsUP érdeklődésére a felsőoktatási intézmény. Hozzátették, az egyetem precíz tervezés mentén alakítja ki oktatási, pénzügyi, piaci és beiskolázási kampánystratégiáját.

Az államilag finanszírozott helyek kapcsán rendelkeznek irányszámokkal, ám ezek stratégiai jelentőségük miatt nem nyilvánosak, és nagymértékben függenek a nyári ponthatárok alakulásától.

A Neumann János Egyetem hangsúlyozta, az intézmény szerkezetváltása óta átfogó és minden területre kiterjedő szervezetfejlesztés zajlik, aminek célja, hogy piaci logikával közelítsék meg teljesítményük javítását. „Ez a strukturált működés már most eredményeket hoz: 2024-ben immár a harmadik beiskolázási kampányunkat zárjuk jelentős növekedéssel”– szögezték le. Végül hangsúlyozták, beiskolázási kampányuk szlogenje: „Ha rajtunk múlik, Neumannos leszel.” Ez az üzenet vezérli az intézmény munkáját, és megerősíti abban, hogy víziójuk elérhető: néhány éven belül a Neumann János Egyetem optimális, 5000 fős hallgatói létszámmal fog rendelkezni.