1975. január 1-jén jött létre hazánk második nemzeti parkja. Az addigra már végbement tájátalakítások miatt a Kiskunságban nem volt lehetőség a Hortobágyhoz hasonló, egy nagy blokkból álló terület kijelölésére, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park alapításakor hat területből állt. Ez akkoriban nemzetközi szinten is újdonság volt, de ez a mozaikos elrendezés jól tükrözi a Kiskunsági táj természeti képének sokszínűségét.
Egy grandiózus terv második lépcsőfoka volt a Kiskunsági Nemzeti Park alapítása. 1972-ben a hazai természetvédelem egyik legendás alakja, a 2018-ban elhunyt Rakonczay Zoltán az akkori Országos Természetvédelmi Hivatal elnöki posztjára kerülve ugyanis fejébe vette, hogy 15 év alatt öt nemzeti parkot fog létesíteni az országban. Tervét sikeresen végre is hajtotta. 1973-ban elsőként a Hortobágyi Nemzeti Park alakult meg. Ezután 1974-ben Rakonczay Zoltán megbízta dr. Tóth Károly erdőmérnököt a Kiskunsági Nemzeti Park megalakításának előkészítésével – idézi fel a kezdeteket az ötvenéves évforduló kapcsán a KNP honlapja.
Tóth Károly – aki végül egészen 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig igazgatta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot – kiváló kapcsolatot épített ki a megyei vezetőkkel, az érintett állami gazdaságokkal, az állami erdőgazdaságokkal és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőivel, és meggyőzte őket a természetvédelem fontosságáról. Így végül minden akadály elhárult és 1975. január 1-jével megalakulhatott a Kiskunsági Nemzeti Park is.
Az addigra már végbement tájátalakítások miatt a Kiskunságban nem volt lehetőség a Hortobágyhoz hasonló, egy nagy blokkból álló terület kijelölésére, a Kiskunsági Nemzeti Park alapításakor hat területből állt. Ez akkoriban nemzetközi szinten is újdonság volt, de ez a mozaikos elrendezés jól tükrözi a Kiskunsági táj természeti képének sokszínűségét, hisz van közöttük homokpuszta, szikes tó, árvalányhajas buckavidék és vadregényes ártéri erdő.
Az alapításkori területek (összesen 30 628 hektár): Tőserdő és a tiszaugi Holt-Tisza, Felső-kiskunsági-puszta, Felső-kiskunsági-tavak, Fülöpházi-buckavidék, Kolon-tó, Bócsa-Bugac buckavilága és homokpusztái.
Hamar kiderült, hogy jelentős természeti értékkel bíró és jó természeti állapotú területek maradtak ki a nemzeti parkból. Ennek orvoslására 1990-ben az Orgoványi-réteket, 1996-ban pedig Mikla-pusztát és a Peszéradacsi-réteket is a nemzeti parkhoz csatolták, így területeinek száma a jelenlegi kilencre bővült, ami immár 50 523 hektár természetközeli védett élőhelyet foglal magába.
Rakonczay Zoltán pedig tovább dolgozott újabb nemzeti parkok kijelölésén, minek köszönhetően 1977-ben létrejött a Bükki, majd 1985-ben az Aggteleki Nemzeti Park. A Fertő-Hanság Nemzeti Park ezután kicsit később, 1991-ben alakult, akkor még Fertő-tó Nemzeti Park néven (mai nevét 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet).
A KNP honlapján közzétett múltidéző felvételeken a kezdetekről mesél Rakonczay Zoltán és dr. Tóth Károly.
