Nagy kockázatot jelent Magyarország számára az egyoldalú kitettség a járműipar és az akkumulátorgyártás felé. A GDP szempontjából kritikus, hogy hogyan teljesítenek ezek az ágazatok 2025-ben. Amennyiben a szektor nem tud talpra állni, annak közvetlenül nem lesz nagy hatása a jövedelmi viszonyokra, makrogazdasági oldalról viszont komoly sérülékenység körvonalazódik. A 24.hu cikkében a kockázatokat vették számba.
A magyar kormány még mindig három nagy gyár – a BYD szegedi, valamint a BMW és a CATL debreceni – üzemeinek beindulásától, valamint a járműgyártás és az akkumulátoripar felpattanásától várja a 2025-ös GDP-eredmények megugrását. A korábbi 6 százalékos gazdasági növekedésről beszámoló terveket már elengedték a döntéshozók, de még mindig 3,4 százalékos bővüléssel kalkulálnak a költségvetésben, amely rendre felülmúlja az elemzőházak és a nemzetközi szervezetek számításait.
Az Európai Bizottság körülbelül feleekkora, 18 százalékos GDP-bővülést vár 2025-re, de Surányi György volt jegybankelnök is legfeljebb 2 százalékos növekedést tart reálisnak. Mindemellett sokasodnak a negatív jelek és a lefelé mutató kockázatok a húzóágazatok körül: a járműgyártás kibocsátása tavaly 9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az akkuipart is magában foglaló villamos berendezés gyártásában 13,6 százalékos volt a lejtmenet a KSH adatai szerint.
A magyar gazdaság meglehetősen egyoldalúan függ ezektől a húzóágazatoktól: a fentebbiekkel való összefüggésben
