Kecskemét közgyűlése február 20-án elfogadta a város 2024-es költségvetésének módosítását, amelynek egyik legfontosabb pontja a helyi iparűzési adóból (hipa) befolyt jelentős többletbevétel volt. Az eredetileg tervezett összeghez – 20,4 milliárd forinthoz – képest 2 milliárd forinttal több folyt be ebből az adónemből. A döntés része volt továbbá az is, hogy 2 milliárd forint összegben a kecskeméti önkormányzat Magyar Államkötvényt vásárol. Ugyanakkor a közgyűlésen szó esett az állam által beszedett szolidaritási hozzájárulásról is, amely Kecskemét esetében 6,9 milliárd forintos elvonást jelent – ezt Kopping Rita ellenzéki képviselő vetette fel.
A szolidaritási adó egy olyan központi elvonás, amelyet 2017 óta az állam az önkormányzatoktól szed be, hogy csökkentse a gazdagabb települések, illetve az iparilag erősebb régiók előnyét a kevésbé fejlett, elmaradottabb területekkel szemben. Ez az összeg évente változik, Kecskemét 2020-ban 1,4 milliárdot forintot fizetett be, mely 2025-re csaknem 7 milliárd forintra nőtt, követve a hipa emelkedését.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a válaszában elmondta, hogy az iparűzési adó többletbevételét az államkincstár 2025 márciusában és szeptemberében vizsgálja, és a különbözetet 30 napon belül levonja a város számlájáról. Az elszámolás 2026-ban zárul, ekkor derül ki, hogy a város mennyit igényelhet vissza, illetve mennyi kerül a Versenyképes Járások Programjába (VJP).
A kormány 2025-től vezette be a programot, amely szerint az önkormányzatok a 2024-es szintig megkapják a helyi iparűzési adóbevételüket, de az ezt meghaladó részt az állam egy területfejlesztési alapba irányítja / elvonja. Kecskemét esetében ez a jövőben jelentős kiesést jelenthet, mert bevételeinek döntő része az iparűzési adóból származik. Az eredeti tervek szerint a Kecskeméttől elvont hipa többletre a Kecskeméti járás települései pályázathatnak majd – két város (Kerekegyháza és Lajosmizse) és 13 község.
Hogy pontosan mekkora összegre, az egyelőre nem világos, ahogy az sem, hogy Kecskemét is jogosult-e pályázni. Korábbi hírek megjelentek erről ugyan, miszerint a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint az összkeret 65 milliárd forint lesz az összes járásra vonatkozóan, és a megyeszékhely-központú járások mintegy 500 millió forinttal tervezhetnek, mint például a Kecskeméti járás.