Miközben a hazai politika fősodrában EU-ellenes kommunikáció folyik, addig Kecskeméten az elmúlt tíz évben több óvoda, bölcsőde és iskola is jelentős infrastrukturális és energetikai fejlesztésen esett át az Európai Unió támogatásával. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak felhasználásával megvalósult beruházások célja a gyermekek számára korszerűbb, biztonságosabb és komfortosabb intézmények kialakítása volt. A 2014–2020-as időszakra szóló uniós pénzügyi ciklusban Kecskeméten csaknem 7,2 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg teljes egészében vissza nem térítendő támogatásból. Ezeket vettük most listába.
A fejlesztések keretében többek között megújultak a nyílászárók, amely jelentősen javítják az épületek hőszigetelését, valamint elvégezték az utcai homlokzatok felújítását, amely nemcsak esztétikai szempontból hozott változást, hanem energetikai előnyöket is biztosít. Volt, ahol korszerű melegítőkonyhákat alakítottak ki, emellett a dolgozók számára új öltözők és nevelői szobák épültek, javítva a munkakörülményeket. Az intézmények fenntartási költségeinek csökkentése érdekében energetikai korszerűsítéseket hajtottak végre, valamint kapacitásbővítés és infrastrukturális modernizáció is történt annak érdekében, hogy több gyermek számára biztosítsanak megfelelő elhelyezést.
A következő óvodák részesültek a fejlesztésekből: Egyetértés utcai óvoda, Klapka utcai óvoda, Árpádvárosi óvoda, Bíró Lajos utcai óvoda, Csokor utcai óvoda, Ceglédi úti óvoda (energetikai korszerűsítés).
A bölcsődei ellátás is jelentős fejlesztéseken esett át, amelynek részeként új intézmények épültek és meglévőket korszerűsítettek: Széchenyi sétányi bölcsőde infrastrukturális fejlesztése, 4 csoportos bölcsőde építése Homokbányán, Árpádvárosi bölcsőde infrastrukturális fejlesztése és Klapka utcai bölcsőde eszközbeszerzése, új két csoportos bölcsőde építése Katonatelepen és Hetényegyházán.
Emellett több kecskeméti iskola is energetikai korszerűsítésen esett át, amelynek célja a fenntarthatóbb és energiahatékonyabb működés. Ezekbe a kecskeméti iskolákba vontak be EU-forrást: Corvin Mátyás Általános Iskola, Móricz Zsigmond Általános Iskola, Móra Ferenc Általános Iskola, Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola, Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola, Kertvárosi Általános Iskola, Arany János Általános Iskola, Mathiász János Általános Iskola, Béke Általános Iskola.
Éppen ezért jönne jól a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban is az uniós kohéziós forrás
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az Európai Unió egyik strukturális alapja, amelynek célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, az európai régiók fejlettségi szintje közötti különbségek enyhítése és az életszínvonal javítása az EU tagállamaiban. Az ERFA infrastrukturális beruházásokat, fenntartható fejlődési projekteket és gazdasági növekedést támogató kezdeményezéseket is finanszíroz. Kecskemét oktatási intézményeinek korszerűsítése is ezen alapból valósult meg. Nem mellékes megjegyezni, hogy a kormányzati kommunikációból rendre kimaradnak, hogy ezek a fejlesztések uniós forrásból származtak eddig.
A 2021–2027-es pénzügyi ciklusban a kohéziós jellegű, regionális fejlesztésre szánt források összesen 21,7 milliárd eurót (8850 milliárd forintot) tesznek ki. Ebből 6,3 milliárd euró (2570 milliárd forint) kifizetését függesztette fel az Európai Bizottság, amely összesen a programok 55 százalékát teszi ki. Ennek oka, hogy 2022 végén az Európai Tanács feltételességi eljárást indított Magyarországgal szemben, hogy az uniós források felhasználási folyamatát tisztázza. Ekkor a magyar kormány megállapodott a Bizottsággal egy tervről, amit egy végrehajtási határozatban rögzítettek, de több mint két év sem volt elég arra, hogy megfeleljen ezeknek a vállalásoknak – foglalta össze a 24.hu.
